Üzleti tanácskozás a kiaknázatlan lehetőségekről

Nem csak hazai, uniós trend is lett az utóbbi időben, hogy a fiatalok nem szívesen vállalkoznak – mezőgazdaságban végképp nem – ehelyett inkább a kevésbé jövedelmező, de biztosnak tekinthető állami szférában próbálnak elhelyezkedni.

Kiaknázatlan a mezőgazdaságunk

A mezőgazdaságban rejlő lehetőségekről és főleg azok kiaknázatlanságáról Szabó József Andor, Magyarország bukaresti nagykövetségének szakattaséja értekezett. „Az agrárkereskedelemben kissé szűklátókörűek vagyunk – fogalmazott finoman. – A nagy regáti szakvásárokban szinte nem látni sem anyaországi, sem erdélyi magyar termelőt vagy vállalkozót. Holott köztudott, hogy a vendégmunkások pénzének java része Moldvában landol, ott az igazi potenciál”. Szabó azt is megemlítette, hogy ő évek óta nem látott magyarországi termékreklámot Romániában, de az anyaországban sem találkozott romániai árú népszerűsítő anyagával. Az egyetlen ismert termék, amivel Románia megpróbált betörni a budapesti piacra az a borszéki ásványvíz volt, de a horribilis ár miatt a kísérlet eleve kudarcra ítéltetett. „Ha piacon akarunk maradni, mind magyarországi, mind a romániai árúnak versenyképesnek kell lenni” – tanácsolta Benedek Fülöp, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának ügyvezetője, hozzátéve, hogy míg az anyaország mezőgazdasága az utóbbi egy-két évben rendkívül kedvező helyzetbe került, az élelmiszeripar az agrárium kritikus pontjává vált. Ez jobbára a feketegazdaság virágzásának, az elégtelen tőkeellátottságnak és a csökkenő alapanyag-termelésnek tudható be. Mindeközben a szakágban utazók jelentős része a ’90-es évek zavaros vizeit siratják vissza.

COSME-program – első kézből

Alighogy egy nappal korábban a Strasbourgban ülésező Európai Parlament elfogadta az unió 2014-20-as költségvetési keretét, valamint annak végrehajtásával járó jelentéseket, Winkler Gyula képviselő a marosvásárhelyi konferencián ismertette az újonnan kínálkozó lehetőségeket. Elsősorban a COSME-programra hívta fel a figyelmet, melynek legfontosabb célkitűzése a kisvállalkozók forráshoz jutásának támogatása, versenyképességének növelése és a vállalkozói szellem oly irányú ösztönzése, hogy a fiatalok ne csak az állami szférában keressék a boldogulásukat, mint például másfél évszázaddal ezelőtt. A célkitűzés megvalósítására több mint kétmilliárd eurós alapot különített el az unió. Ezt az alapot pénzügyi közvetítőkön, garancialapokon, bankokon, lízingcégeken keresztül lehet megpályázni. A COSME programból származó alapok garantálják a kisvállalkozók által felvett banki hiteleket. Az Európai Bizottság azt reméli, hogy e mechanizmus révén elindíthatja a gazdasági válság által megnehezített banki hitelezést. „Az EU hosszú évek gyakorlata bizonyítja, hogy az új munkahelyek a kis- és középvállalkozóktól várhatóak, ezért nyilvánvaló, hogy ezek gazdasági megerősödését kell támogatni elsősorban. A COSME-program segíti a vállalkozói szellem kialakulását és a vállalkozói kedv növekedését, például az új, Erasmus fiatal vállalkozóknak program által” – hangsúlyozta az EP-képviselő.

Sikeres vállalkozók nyílt titkai

Mintegy ösztönzésként a konferenciaszervezők három sikeres erdélyi vállalkozót is bemutattak, akik ma egy megmosolyogtató, a nullánál alig magasabb szintről indultak. Albert Attila, a marosvásárhelyi Bioeel gyógyszergyár tulajdonosa, saját bevallása szerint a „valamit kell csinálni” jelszó alatt vágott bele mai vállalkozásába. A mai nagy gyógyszergyár elődje 1992-ben még Albert konyhájában működött, ahol egy pár kenőcsöt próbáltak kikeverni. Ma már mintegy száz terméket dobnak piacra. Az első nagy beruházásuk egy használt, Törökországból vásárolt narancssárga Volkswagen volt.

Nyulas Bernát, a maroskeresztúri FOMCO tulajdonosa is hasonló lépéseket tett meg a szamárlétrán, csakhogy ő bő tíz évvel később kezdte. Akkor indította el vállalkozását, amikor Romániában is kötelezővé tették minden szállító részére a tachográf használatát. Akkor egy skót cég hazai termékeit forgalmazta, jelenleg kamionszervizzel rendelkezik, saját GPS-rendszer kifejlesztésén dolgozik, napelemparkokat tervez, épít és üzemeltet.

Makkai Zsolt, a kolozsvári Kerconsult társtulajdonosa a szállodaiparban kezdte, majd 2004-től szaktanácsadással foglalkozó céget vezet. A három vállalkozó, akik kezdetben egy-két személyt foglalkoztattak, ma már összesen 240 embernek adnak munkát és évi 35 millió eurós forgalmat bonyolítanak le. Abban mind egyetértenek, hogy a sikerhez vezető út az elején is göröngyös volt, de 2008-tól napjainkig még inkább akadályokkal teleszőtt. Bár üzleti sikerük nem egy azonos képlet betartásán múlott, mindhárman azon a véleményen voltak, hogy aki a válság beköszöntése után sem veszítette el a realitásérzékét és képes volt a piachoz és az új helyzethez alkalmazkodni, az nem csak túlvészelte a nehéz helyeztet, de meg is erősödött. Mint mondották, ügyesen kellett meglovagolni a 2003 és 2008 közötti helyzetet, jól kellett ötvözni a mikró- és makrómenedzsmenti stratégiákat és emberközpontúnak kell lenni.