Székelyföld jövőjéről – az RMDSZ szemszögéből

A hétvégén a marosvásárhelyi közigazgatási palota, volt Városháza nagytermében megtartott értekezésen főként Székelyföld jövőjének kérdését járták körül az előadók,a meghívottak és a résztvevők.

Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László a régiósítással kapcsolatban elmondta, kimutatható, hogy lakosra lebontva Maros megye sokkal kevesebb pénzhez jutott az elmúlt években, mint a 7-es számú régió „vezető megyéi”, Brassó, Szeben és Fehér. „Európában nem a területi elvek alapján kialakított régiósítás a trend, hanem az úgynevezett policentrikus területfejlesztés, amelyben a legkisebb településnek is lehetősége van fejlődni. Romániában kiemelten fontos a falu és a város közötti kapcsolat megtartása és megerősítése, hiszen az ország lakosságának 45 százaléka vidéken él. Ígéretet kaptunk, hogy a LEADER-programot kibővítik a kisvárosokra is, a kis- és közepes nagyságú városokkal pedig meg kell értetni, hogy nem egymás ellen, hanem együtt kell dolgozni a térség fejlődéséért” – ismertette előadásában Borbély László.

Kovászna megye önkormányzatának elnöke, Tamás Sándor az autonómia fontosságát emelte ki, amely csak összefogással lehetséges. „Az, hogy a megyei önkormányzat elvetette, a prefektusok pedig megtámadják a Székelyföld fejlesztési régióról szóló népszavazás kiírását, az csak technikai tény. A lakossági aláírásgyűjtés lényege az összefogás, mint ahogy Kökös és Bereck között is több mint százezren álltunk ki az autonómiáért. Mindez azt bizonyítja, hogy Székelyföld lendületben van, töltődik, a következő tíz évben pedig hangsúlyosan meg kell jelenjen az önrendelkezés igénye Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt” – fogalmazott, majd hozzátette, az Európai Unió 28 tagállamából 11-ben létezik valamilyen típusú területi önrendelkezés, a térség zászlaját pedig gond nélkül ki lehet tenni Moldvában és Brassóban is, csak a székelyek esetében gáncsoskodnak.

„Egy radírgumit senki, még mi, büszke székelyek sem tudunk egy ujjal felemelni, szükség van a többi ujjunkra is. Éppúgy Székelyföldért össze kell fognunk, hiszen összetartozunk, és szükség van párbeszédre a román értelmiségiekkel, a román kormánnyal és az Európai Unióval is. Mi népszavazást akarunk, ezt pedig az unióban is megértik, mint ahogy azt is, hogy úgy akarnak szájon verni, hogy meg sem hallgatnak” – mondta Tamás Sándor.

Felszólalásában Pokorny László Maros megyei önkormányzati képviselő arra volt kíváncsi, hogy a szervezők meghívták-e a román pártok képviselőit, a román értelmiségieket, illetve az SZNT vezetőit, Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere pedig azokra az elképzelésekre kért választ, amelyek a népszavazás elutasítása után következnek. „Ez egy nyílt fórum, amelyre bárki eljöhetett. Lesz majd olyan konferencia is, ahova meghívjuk a románság képviselőit is, ezzel adósok vagyunk. Nem lesz egyszerű, mert a román társadalomban is működnek beidegződések” – válaszolt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, majd a szervezők nevében Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök hozzátette, az aláírásgyűjtési folyamat alatt többször kérték a román pártok képviselőit, hogy tárgyaljanak a kérdésről, de ezt nem fogadták el. Továbbá dolgoznak egy protokollum-tervezeten, hogy a román társadalommal elkezdjék az intézményes párbeszédet.

A délután folyamán a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről, illetve az oktatásban tapasztalható diszkriminációról tanácskoztak az RMDSZ szakpolitikusai a Maros megyei pedagógusokkal.