Skót népszavazás – fontosabb a tett, mint az eredmény

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs a Székelyhon.ro kérdésére elmondta, a „világ megváltozik, Európa megváltozik” a skóciai népszavazás után, annak ellenére, hogy a 85 százalékos részvétel mellett megtartott referendumon 55 százalék volt a függetlenséget ellenzők és 45 százalék a támogatók aránya.

„A skótok az autonómiáért kiírt népszavazáson is először ellene szavaztak a ’60-as években, ezért 40 évet késett az autonómiájuk. A mostani referendum után, a függetlenség elvetése ellenére bővülni fog Skócia autonómiájának jogköre, hiszen a nemmel szavazóknak is az a célja, hogy a függetlenségpártiak háttere csökkenjen, s ez csak úgy lehetséges, ha több hatáskört kap Skócia Londontól. A népszavazás a magas színvonalú politikai kultúra megnyilvánulása. A skót törekvések fogadtatása Nagy-Britanniában, az Egyesült Királyságban olyasvalami, amit elvárnék a román médiától és államhatalomtól Székelyfölddel szemben. A nagy-britanniai példa tanulságos és ettől emelkedni fog a politikai kultúra. A románságnak is érdeke, hogy ilyen értelemben közelítsen Bukarest Londonhoz” – ismertette Izsák Balázs, kiemelve, hogy Székelyföld nem akar elszakadni Romániától, hanem a jelenlegi alkotmányos keretek között képzeli el az autonómiát.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke, Portik Vilmos szerint is az eredménynél fontosabb a lehetőség, ahogy az akaratról véleményt mondhattak a skótok. „A helyzet nem úgy fest, mint ahogy sokan az Oscar-díjas film alapján megítélik (a Mel Gibson főszereplésével és rendezésében készült 1995-ös Braveheart 5 Oscar-díjat nyert – szerk. megj.), a skótok jobban tudják, mi a jó nekik, mint más. Ez az ő döntésük, és ha nekik ez a jó, akkor ezt el kell fogadni” – értékelte a referendum eredményét Portik, hozzátéve: „egy jogállamban véleményt formálhattak, szabad demokráciában referendum által dönthettek jövőjükről. Ha Romániában mi is eképpen tehetnénk, meglenne ez a lehetőségünk, akkor az sokkal szerethetőbbé Romániát, mint amilyenné a mostani, magyarellenes államhatalom teszi”.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei elnökének, Cseh Gábornak csalódást okozott a végeredmény, mert azt gondolta, a skótok többsége a függetlenségüket akarja. „Precedens értékű lett volna, és gyorsan elindult volna a domino-elv. Így sem lesz már minden ugyanaz, mint eddig. Következik a katalán népszavazás, majd ki tudja melyik térség akarja kinyilvánítani önrendelkezését. Az lenne az igazi, ha a több százezres romániai magyar közösség is véleményt mondhatna” – ismertette Cseh Gábor.

Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor is ugyanezen a véleményen van. portálunknak elmondta, a skótok ügye fontos Európának és Székelyföldnek is, mert íme egy uniós tagállamban egy nemzeti közösség referendumon dönthetett saját sorsáról. „A terület jövője a népakarat elé került. Ez már önmagában precedens értékű, erre kellene hivatkozni a továbbiakban az erdélyi magyar politikában is, mert ez a lényeg” – mondta Brassai.

A Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt azt emelte ki, hogy Nagy-Britanniában a skótok a lakosság 8 százalékát teszik ki, mégis tarthattak népszavazást egy ilyen jelentőségű kérdésben. „Ezt a jogot szeretnénk mi is, hogy törvényes úton dönthessünk arról, hogy akarunk-e Románián belül területi autonómiát Székelyföldnek. Ahogy Skóciában is elmehettek az egységpárti londoni vezetők és kampányolhattak, úgy eljöhetnének a bukarestiek is Székelyföldre, hogy meggyőzzenek, hogy ne válasszuk az autonómiát” – mondta Biró Zsolt.