Poszméhek reneszánsza következhet

Azok a mezőgazdasághoz nem túlságosan értők, akik májusban a megyét járták, ámuldozhattak az aranyló földek látványán. Különösen a Maros völgyében, a megyeközponttól dél-nyugati irányban autózók találkoztak kiterjedtebb sárgán hullámzó táblákkal, de a Vásárhelytől felfele, Szászrégen irányában, s még a Mezőségen is egyre gyakrabban látni ilyet. Faragó mellett például csak egy személynek több mint háromszáz hektáros repceföldje van. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Liviu Timar agrármérnök szerint a megyében ebben az évben két és félezer hektáron termesztenek repcét, s ahogy terjed a jó híre, úgy növekszik a repcével bevetett területek aránya. A repcemag nagy részét biodízel előállítására használják fel, mezőgazdasági szakemberek szerint pedig jövedelmezőbb, mint a gabonatermesztés.

Náznán Jenő agrármérnök azt mondta, hogy a termés a búzához viszonyítva kétszeres áron értékesíthető, arról nem is beszélve, hogy a hektárhozam megközelíti, mostohább években túl is szárnyalja a búzáét. A másik nagy előnye, hogy a termést le lehet szerződni, nem kell attól tartania a gazdának, hogy a nyakán marad, ugyanis az olajgyárak érdekeltek abban, hogy biztosítsák a nyersanyagot, ezért bármilyen mennyiséget hajlandóak átvenni.

Serkenti a poszméhek számának növekedését

Az EB környezetpolitikai szaklapja Németországban készített felmérést, s ebből kiderült, hogy a korai-repce ültetvényeken és a mellettük levő későbbi napraforgótáblákon növekedett a poszméh-populációk egyedszáma. A poszméhek (hétköznapi nevén: dongó) a repce fő beporzói. Bajor kutatók 16 intenzív termesztésű repce parcellán és a mellettük levő napraforgóföldeken jelentős poszméhpopuláció-növekedést észleltek. Legjobban ott mutattak ki növekedést, ahol a termőföldnek legalább 7,5 százalékát tette ki a repceültetvény. A poszméhek elszaporodása jótékony hatással van a növényi beporzásra, közvetve a terméseredmények növekedésére. A repce intenzív illatával és rikító sárga színével a poszméhek és vadméhek számára ellenállhatatlan vonzerőt képvisel.

Egy uniós támogatású pályázat keretében most azt próbálják meg kideríteni a kutatók, hogyan lehetne biztosítani a repceföldek szomszédságában élő veszélyeztetett és védett növények beporzását. Mivel a repcemezőn rövidebb idő alatt több nektárhoz jutnak, mint a sovány gyepen, a dongók inkább előbbi mellett döntenek.

Az év rovarja

Szinte felmérhetetlen jelentőségű a poszméh-populációk növekedése a mezőgazdasági termelés szempontjából. Nem véletlen, hogy idén, működésének 101. évében a Magyar Rovartani Társaság a földi poszméhet választotta az év rovarjának. A figyelmet nem csak a földi poszméhre, hanem a poszméhekre (Bombus) általában szeretnék felhívni az év során. A földi poszméh az egyik legismertebb és leggyakoribb poszméhfajunk, ezért választották csoportja „képviselőjeként”.