Polgári lak félévezredes távolból

A vár felújítása csaknem három évvel ezelőtt kezdődött el, az uniós alapokból történő munkálatokat azonban folyamatosan egy-egy régészeti lelet lassítja. Legutóbb egy hónapja bukkantak egy 16. századi polgárházra a várfal déli oldalán, a Lakatosok bástyája mellett.

Kétosztatú ház az 1500-as évekből

„Egy viszonylag korainak számító polgárházról van szó, körülbelül az 1500-as évek végére lehet datálni. A Vártemplom mögötti területen több jelentős polgárház állt, a most feltárt is nemesi tulajdonban lehetett, vagy egy gazdag kereskedő tulajdonában. Ez a ház méreteiből látszik, ugyanis akkoriban egy átlagház nagyjából 15-20 négyzetméteren feküdt, ez meg majdnem nyolcvan négyzetméteres alapterületű” – mondja a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán, miközben megmutatja a legfrissebb feltárás eredményeit. A nemesi házak jellemzően két- vagy háromosztatúak. A most feltárt leletekből kiderül, hogy kétosztatú ház állt a várfal déli részén, amelynek egyik része lehetett a konyharész pincével, ebben egy csomó bedőlt kályhát is találtak, a másik pedig lakószoba, amelyben még mindig látszik, hol a állt a kályhaépítmény, s hol lehetett a latrina. „A kor követelményeihez képest nagyon korszerű háznak számított” – mutat rá a múzeumigazgató. Hozzáteszi: a lelőhely miatt kellett a várbeli úthálózatot elterelni, ugyanis eredetileg pont itt ment volna keresztül. Idén elkészül az épület restaurálási terve, s remélhetőleg ezen keresztül be lehet majd mutatni, mekkora volt egy városi nemesi épület. „Ez a ház az 1740-es osztrák katonai térképen még szerepel, akkor még használatban volt, reméljük az ásatások során előkerül még olyan címeres kályha, ami utalhat a tulajdonosra” – mutatott rá Soós.

Még sosem voltak ilyen alapos feltárások

„Három év alatt rengeteg régészeti objektumot tártunk fel, körülbelül négy lakóházat teljes mértékben, ezenkívül további ötöt-hatot azonosítottunk, de nem volt pénz a feltárásukra. Ilyen alapos feltárások nem voltak még soha a várban, az 1960-as várfelújítások alatt is csak kimondottan a várfal mellett, a vár belterületén egyáltalán nem” – mondja Soós.

Ez idő alatt sikerült azonosítani a régi városháza épületét is a volt sorozóközpontban, amely Székelyföld viszonylatában az egyetlen kőből épült 17. századi városháza volt. A helyreállítások után remélhetőleg sikerül bemutatni, hogyan is működött. Emellett előkerült még egy bronzfeldolgozó műhely, s mellette újabb lakóházak, amelyek 17. századiak lehetnek, és a valamikori kolostorhoz kötődtek.

Kriptát találtak, valószínűleg a Bethlen családét

Tavaly ősszel került elő a kolostorból is jó rész: a vártemplom mellett egy régészeti parkban szándékszik bemutatni ezt majd a Maros Megyei Múzeum. A kolostor kis és nagy pincéjét tárták fel, az egykori padlók egy részét, valamint a kolostorkutat, attól nem messze találtak tavaly ősszel egy kriptát a 16. század elejéről. „A kriptából nem került elő semmilyen leletanyag, csupán emberi csontok szétszórva, valószínűleg kifosztották. A szomszédságából azonban előkerültek egykori gótikus sírkőtöredékek. Találtunk egy olyant is, amelyiken van egy Bethlen címer, így feltehetően a Bethlen család használhatta, mint  a kolostor jelentős adományozója” – mutat rá a múzeumigazgató.

A várbeli felújítás részeként egyébként újjáépül a valamikori kolostorfal, azzal a céllal, hogy a református templom körüli terület is biztosítva legyen, és legyen helye a régészeti parknak.

Soós Zoltán szerint az elmúlt három évben megközelítőleg 120-130 ezer eurót költöttek a régészeti feltárásokra. „Azt gondolom, még lenne mit feltárni, de a felújítás befejezése után öt évig nem lehet hozzányúlni a várhoz, átalakítani semmiképp” – fogalmazott a múzeumigazgató.