korábban írtuk

Nem a városé a régi vármegyeháza?

Marosvásárhelyen a Bolyai téren levő, 550 000 euróra felértékelt ingatlannal 2020-ban még a város rendelkezett, 2023-ban azonban már a szovátai székhelyű Maros Közbirtokosság szerepel a telekkönyvi kivonaton tulajdonosként.

Az ingatlan szerepel az úgynevezett Fehér Könyvben, ami a marosvásárhelyi városháza leltárában szereplő és a város tulajdonaként számon tartott épületeket tartalmazza. Az ügy kapcsán Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere azt nyilatkozta, hogy

Tisztázza a közbirtokosság szerepét

„Az egykori Marosszéki Közbirtokosság jogi személyiségének a folytatója/jogutódja a Maros Közbirtokosság. Erről bírósági végzés rendelkezik. A közbirtokosság vagyonának jelentős részét az említett jogutódlás biztosította. Ennek a vagyonnak a gondos kezelése a közbirtokosság felelőssége, napi tevékenységének a része.

A közbirtokosság eljárásszerűen kérelmezte a telekkönyvi hivatalnál a jelenlegi megnevezésének és adatainak a bejegyzését, transzparens (átlátható) módon mellékelve a telekkönyvi hivatal által kért dokumentációt” – olvasható Péter Ferenc szerkesztőségünknek küldött válaszlevelében.

Közösségi célokat kell szolgálnia

A Maros Megye Tanácsának elnöki teendőit is ellátó közbirtokossági elnök nem kívánja a témában megszólalt politikusok nyilatkozatait kommentálni, de fontosnak kívánja kiemelni, hogy

Péter Ferenc szerint a 2020-ban a város és az egyház közötti ingatlancsere, amelynek tárgya volt a Bolyai tér 5. szám alatti ingatlan, azért nem jött létre, mert az erről szóló tanácsi határozat-tervezetet nem szavazták meg a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők, hiszen annak szakmai dokumentációját nem láttamozták az arra illetékes személyek.

– írja a közbirtokossági elnök.

Péter Ferenc írásos válaszában így fogalmaz: Az ingatlan jogi helyzetének tisztázása volt az első és legfontosabb lépés, ezt követően a városvezetéssel közösen kell eldönteniük, hogyan lehet a közösség javára fordítani ezt az ingatlant.

„Tekintettel kell lennünk arra is, hogy évtizedek óta művészek dolgoznak itt és különböző civil szervezetek működnek ebben az épületben. Ennek az épületnek mindenképpen közösségi célokat kell szolgálnia” – zárja válaszlevelét Péter Ferenc.