Oklevélözön születésnapi körítéssel

A hármasfalui gazdakör nagy valószínűséggel az egyetlen az országban, amely saját pénzén vásárolt székházban működik. Ebben a székházban, a két és félszáz éves egykori Barátosi-kúriában tartotta meg a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete-Maros szervezete a diplomaátadási ünnepséget. A helybéliek mellett – Hármasfalut Atosfalva, Csókfalva és Székelyszentistván képezi – több makfalvi, abodi, szolokmai, kibédi, sóváradi, erdőszentgyörgyi, marosvásárhelyi, cséjei, marosszentgyörgyi (és egy Hargita megyei) gazdálkodó végezte el az RMGE-Maros által szervezett méhész-, farmer- és ökogazda képző tanfolyamot és záróvizsgán bizonyították, hogy nem csak látogatták a több száz órás felkészítőt, de meg is tanulták az ott előadott tananyagot elméletben és gyakorlatban is.

A székház egyik termében Csomós Attila, a szervezet elnöke és Szász Zoltán, az oktatási központ vezetője egyenként szólította be a sikeresen végzetteket az oklevél átvételére, közben a nagyteremben – a kellemest a hasznossal egybekötendő – Bocz István állatorvos, az RMGE-Maros előadója és Gál Attila, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) segesvári kirendeltségének mérnöke előadást tartott a gazdáknak a mezőgazdasági támogatási rendszer újdonságairól. Ez igen fontos, hiszen a támogatások lehívásánál csaknem napirenden vannak az újdonságok, ezeket pedig a gazdáknak ismerniük kell ahhoz, hogy sikeresen és időben pályázhassanak. Ezúttal a területalapú szubvencióval kapcsolatos parcella igazolások módozatait ismerhették meg a gazdák a módosított kormányrendelet előírásainak egyszerűsítése viszonylatában. Gál mérnök tanácsokat adott a gazdáknak az eljárások egyszerűsítése tekintetében, Bocz doktor pedig azokra a buktatókra hívta fel a gazdák figyelmét, amelyeknek elkerülésével anyagi helyzetük gyarapodása valósulhat meg. Érdekességként egy környéken működő olaszországi vállalkozás képviselője a szarvasgomba termesztéséről tartott előadást.

Az oklevélosztás után Csomós Attila gazdaszervezeti elnök felköszöntötte Nemes József hármasfalui gazdaköri elnököt születésnapja alkalmából. Átnyújtott neki egy fémdobozba csomagolt, gyűjteményből származó palackot, amelyben ’78-as évjáratú nemesbor volt, diszkréten utalva az elnök életkorára. A mindenki által Józsi bácsiként tisztelt elnök ezután a gazdaköri tagoktól is átvehetett egy jelképes ajándékot.

Nemes József (fotó) a korát meghazudtoló mozgású, nyughatatlan természetű ember típusa. Az ezredforduló évében itt megalakult gazdakörnek ő az első – és eddig egyetlen – elnöke, aki amellett, hogy saját gazdaságát példásan vezeti, a gazdakör számára is igyekszik mindent kiharcolni. „Ezen a napon születtem, hetvennyolc évvel ezelőtt, állítólag úgy este nyolc óra körül – de ezt csak hallomásból tudom” – kezdett bele az élettörténetébe, amikor a múltról kérdeztük. Aztán gyorsan átváltott a közelmúltra. Annyit még elmondott, hogy az energetikai iparban dolgozott, Ludason, majd a radnóti és gyulakutai erőműveknél, aztán 90-ben nyugdíjba vonult. Akkor kezdett el mezőgazdászkodni. Ma már ötven hektáron gazdálkodik.

„Kétezerben megalakítottuk a gazdakört, húsz taggal. Ma több mint háromszázra rúg a taglétszám. Kellett egy székház, hát a tagság saját pénzéből megvásárolta a Barátosi-udvarházat, amit még Mária Terézia császárnő uralkodása alatt építettek. Nem volt könnyű. Mint ahogyan sok más sem. Állandóan keresztbe tettek nekünk, alsó, középső és felső szinten, de kitartással, konoksággal araszolgattunk előre, hogy mára már, ha nem is vagyunk mindennel elégedettek, de más gazdaköröknél sokkal jobb helyzetben vagyunk. Ehhez munka, kitartás, no meg az RMGE-Maros gazdaszervezet segítsége kellett” – zárta rövidre a beszélgetést. Annyit még elmondott, hogy három faluban nincs olyan családjával elégedett ember, mint ő. A fia, András, kétszáz méhcsaláddal rendelkezik, az unokája ugyanennyivel, a lánya, Erzsébet ugyancsak gazdálkodó, s valamennyien közéleti emberek, szeretik és végzik a társadalmi munkát.

Beszélgetésünknek az vetett végett, hogy a tagság követelte – Józsi bácsival akarnak fényképezkedni. Az oklevélosztás és a bográcsgulyásos születésnap után pedig hol készülhetne jobb csoportkép, mint a megszerzett és megőrzött kúria, a székház előtt.