Nem ülhetünk a babérjainkon

A vasárnap késő esti gálaestre Bernády „Cifra palotájában” összegyűlteket a Marosszéki Székely Tanács elnöke, Csíki Sándor köszöntötte, kifejezve azt a reményét, hogy a „gondviselő Isten megáldja és megsegíti a dolgos, kitartó székely népet, és megadja neki az autonómiát”. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint: „Nem a szervezők dicsősége, hogy ilyen sokan voltunk, hogy ilyen sokan kiáltottuk együtt, hogy autonómiát. Ez azt bizonyítja, hogy a közösség igényli, és ezt az igényét ki is meri mondani”. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor szerint az, hogy a Marosvásárhelyen végigvonuló tömeg azt kiáltotta: „nem félünk”, azt is jelenti, hogy a marosvásárhelyiek átléptek a fekete márciusi eseményeken és merészen kiállnak jogaikért. „Hiszem, hogy ezzel a tüntetéssel nyomást tudunk gyakorolni a politikai képviseletre, a döntéshozókra” – mondta Toró. T. Tibor.

Jólesik, hogy itthon is értékelik a munkámat

A Székely Nemzeti Tanács egyik idei díjazottját, Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltárost, akadémikust Berekméri Róbert levéltáros méltatta. Mint mondta, az 1939-ben született közismert és szeretett Pál-Antal Sándor munkásságát, életművét nehéz néhány mondatban összefoglalni, hiszen huszonegy önálló vagy társszerzőkkel jegyzett kötete jelent meg, tizennégy könyvet szerkesztett és több mint kétszáz tanulmányt írt.

„A magyarság és székelység történetét tárta/tárja fel, hozzásegít mindannyiunkat ahhoz, hogy jobban megismerjük múltunkat. Számos magyarországi kitüntetést kapott, 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Vallja, hogy az akadémikus nem ülhet a babérjain, mindig dolgoznia, kutatnia kell, hogy eltüntesse a múlt fehér foltjait, kijavítsa az elferdített valóságot” – fogalmazott a református egyház levéltárosa.
Pál-Antal Sándor elmondta, folytatni fogja a munkát, hiszen ellenkező esetben unatkozik és azt nem szereti. Immár negyven éve kutatja a székelység, a székely autonómia történetét és még sok feltárásra váró adat van erről. Kiemelte, hogy a számos anyaországi kitüntetés mellett a Gábor Áron-díj különös fontosságú számára, hiszen azt jelenti, hogy itthon is értékelik a munkásságát.

A csíki jéghokisok mint összetartó szimbólum

„Azt mondják, hogy a székelyeket jókedvében teremtette Isten, ezért nem adott semmi mást nekik, csak tehetséget. Különösen igaz ez a csíkszeredai hokicsapat tagjaira nézve, hiszen a csapat minden tagja tehetséges székely fiatal” – mondta laudációjában a HSC Csíkszereda hokicsapatról Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, hangsúlyozva: a jégkorongosok azért érdemelték ki a Gábor Áron-díjat, mert a székelyek hírét elvitték a nagyvilágba. A díjat a jégkorongosok nevében Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester vette át, aki a Dicsértessék a Jézus Krisztussal köszöntötte az egybegyűlteket.

„A csíkszeredai hoki története összefügg a székelység sorsával. De összefügg Marosvásárhellyel is, hiszen 1949-ben itt szerezte meg az akkori hokicsapat az első országos bajnoki címet. Akkor is, most is, a hatalmon levőket zavarja, hogy a csíkszeredai csapat, a csíki és gyergyói legények Románia bajnokai. Hiszem, hogy a csíki jégkorongcsapat az egyik összetartó szimbólumunk, amelyet óvnunk kell. Ez a csapat az egész Székelyföld csapata és minden székelyföldi vállalkozónak támogatnia kellene őket. Hajrá Szereda!, Hajrá Székelyföld!” – zárta mondandóját Ráduly Róbert.