
Fontos, hogy a talaj legyen minél több ideig valamiféle növénnyel befedve, de az égetéssel ennek pont az ellenkezőjét érik el
Fotó: Gazda Árpád
Hiábavalónak tűnik a hatóságok figyelmeztetése, az emberi gondatlanság és a szándékosan meggyújtott aljnövényzet miatt folyton lángolnak a földek tavasszal. Ráadásul a továbbterjedés veszélye mellett még árt is a termőtalajnak a tarlótűz.
2025. március 12., 21:002025. március 12., 21:00
Ebben az évben már jóval több tarlótűzhöz hívták ki a Maros megyei tűzoltókat, mint az elmúlt év első három hónapjában. Handrea Călin tűztoltóparancsnok, a Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség vezetője érdeklődésünkre rámutatott, a száraz tavaszi időjárásnak mindig ez a hozadéka, mert a népi köztudatban erősen él ez a fajta „földtisztító” módszer.
A legtöbben nem mérik fel a tarlótüzek következményeit: néha nemcsak az épített környezetet és a természetet pusztítják, de emberéleteket is követeltek már. Bírságot nehéz kiszabni, hiszen körülményes rábizonyítani tettét a tűz okozójára, ehhez
– tette hozzá a tűzoltóparancsnok.
Inkább az időjárás határozza meg, hol gyújtanak tarlótüzet, de a térségek mindig ugyanazok, bár lehet, hogy aki egyszer megjárta, a következő évben már ódzkodik tőle – mutatott rá Handrea Călin.
A számok azonban arra utalnak, kevesen vonják le a megfelelő következtetéseket: a Maros megyei tűzoltókat március 7–10. között az ötven tűzesetből 41 esetben tarlótűzhöz riasztották a megye minden részébe: Szászrégen, Segesvár, Sáromberke, Szováta, Marosvécs, Ludas, Hármasfalu, Mezőrücs, Nagysármás, Rigmány csak néhány példa erre.
Húsz hektárnyi területen lángolt Alsóidecsen a tarlótűz
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
Alsóidecsen múlt pénteken például az aljnövényzet mintegy 20 hektáron égett, és órákig dolgoztak a tűzoltók a lángok megfékezésén. Összesen 389 hektárnyi területet érintett három nap alatt az aljnövényzet felégetése a megyében, annak ellenére, hogy ezt törvény tiltja.
Havadtői Krisztina, a Milvus Csoport természetvédelmi biológusa a Székelyhonnak elmagyarázta, a rovarok és gerinctelenek nagy része az elhalt növényzetben telel, ezek között vannak hasznosak és károsak, de
A fahamu bizonyos mértékben valóban tartalmaz ásványi anyagokat, lúgosabb talajt lehet is ezzel ellensúlyozni, de nem mindegy az sem, hogy milyen fának a hamuja. De amikor végigfut a tarlótűz a talajon, nyilván nem fahamu keletkezik – tette hozzá a szakember.
Rámutatott, nagyon megváltoztatott tájban élünk, sok az intenzív mezőgazdasági terület, és még a nem szántóföld-besorolású, nem erdős területeket is annyira lelegelték az állatok, hogy csupasz talaj van a felszínen, a szél is fúj, és ezek együttesen erős eróziós és szárító hatást fejtenek ki. Amikor felégetnek egy területet, megnövekszik az erózió mértéke, és ez nagy gond ma a mezőgazdaságban, hiszen éppen a talaj felső rétege a termő.
Fotó: Pinti Attila
„Tarlótüzek esetén az értékes szerves anyagot égetik el, tehát szervesanyag-pazarlás történik. Ez azt jelenti, hogy a növények fotószintetizálnak, a légkör szén-dioxidját beépítik a testükbe, hosszabb szerves láncot szénmolekulákká alakítva, és ez ott van akkor is, ha elhal a növény. De ha meggyújtják, ez visszakerül a légkörbe, tehát megsemmisül a szén-dioxid-megkötő hatás” – hívta fel a figyelmet a biológus.
Elmagyarázta, humusznak nevezzük azt az elhalt szerves anyagot, ami növényekből származik, és a talaj minőségét javítja.
„Egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, kevesebb az eső, nagyobb a szárazság, és már nem a bronzkorban vagyunk, amikor ez a módszer még belefért. Alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez” – figyelmeztet Havadtői Krisztina.
Fotó: Maros Megyei Tűzoltóság
A talaj növényzete azért fontos, mert erősen lecsökkenti a kipárolgást, kiszáradást, termeli a humuszt, és a talaj túlzott felmelegedését is mérsékeli. Mint kifejtette, a modern mezőgazdálkodásban egyre inkább afelé tolódik a megközelítés, hogy
Sokan az invazív növények irtása céljából gyújtják meg az aljnövényzetet, és a törvény kötelezi is az embereket ezek irtására, ami valóban nagy természetvédelmi gondot jelent. De nem árt tudni, hogy az invazív növények túlnyomó többsége olyan helyen nő, amelyet folyamatosan bolygatnak: szántóföldeken, építkezéseknél, utak mentén, folyószakaszok legyalult partja mentén. Egy részük terjedését épphogy serkenti a talajtűz, tehát erre sem jelent megoldást, ha felégetjük az aljnövényzetet – szögezte le a természetvédelmi biológus.
Őrizetbe vettek a segesvári közlekedési rendőrök egy 19 éves, héjjasfalvi fiatalembert, aki jogosítvány nélkül és alkoholos befolyásoltság alatt vezetve balesetet szenvedett.
Öt személyt őrizetbe vettek, kettőt közülük pedig 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek, miután a rendőrség felszámolt egy csoportot, amely a gyanú szerint hónapokon át rendszeresen halat lopott egy magántóból Maros megyében.
Megemelik és szigetelik a marosvásárhelyi vár falának egyik szakaszát, átalakítják a Vársétány felőli bejáratot, és új, egységes arculatú faházakat telepítenek az árusok számára. A költségvetésről a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén döntenek.
Tűz ütött ki Mezősályi községben kedden este: szénabálák gyulladtak ki, és fennállt a veszélye, hogy átterjed egy gazdasági épületre is.
Közlekedési baleset történt Marosvásárhelyen kedden, ahol egy elektromos személygépkocsi és egy furgon ütközött össze. A balesetet szenvedett elektromos autó sofőrjét kórházba is szállították.
Családi asztal köré ülve beszéltek hétfőn a Vásárhelyi Forgatag szervezői a sajtónak arról, hogy idén is lesz Marosvásárhelynek magyar közösségi rendezvénye augusztus végén, ahol mindenkinek jut egy hely a közös asztal körül.
Kerékpárosokat, elektromos rollerrel közlekedőket és gyalogosokat igazoltattak, illetve ellenőriztek az elmúlt napokban a Maros megyei rendőrök, több büntetést is kiróva.
Idén 34 diákot írattak be a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum előkészítő osztályába, amely meghaladja a törvényben előírt legmagasabb létszámot. A tanfelügyelőség azonban határozott választ adott a kialakult helyzetre.
Kisebb költségvetéssel, de idén is megszervezik a Nyárádmente Fesztivál, amelynek fő helyszíne Nyárádszereda. A programok nagy része július 29. és augusztus 2. között zajlik.
Bár nem zökkenőmentes a tömbházak támogatott hőszigetelési folyamata, mégis hosszú a várólista Marosvásárhelyen. Akik nem kerültek be az uniós pénzekből támogatott programba, kérhetik az átcsoportosítást. Igaz, ehhez saját hozzájárulás is szükséges.
2 hozzászólás