
Fontos, hogy a talaj legyen minél több ideig valamiféle növénnyel befedve, de az égetéssel ennek pont az ellenkezőjét érik el
Fotó: Gazda Árpád
Hiábavalónak tűnik a hatóságok figyelmeztetése, az emberi gondatlanság és a szándékosan meggyújtott aljnövényzet miatt folyton lángolnak a földek tavasszal. Ráadásul a továbbterjedés veszélye mellett még árt is a termőtalajnak a tarlótűz.
2025. március 12., 21:002025. március 12., 21:00
Ebben az évben már jóval több tarlótűzhöz hívták ki a Maros megyei tűzoltókat, mint az elmúlt év első három hónapjában. Handrea Călin tűztoltóparancsnok, a Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség vezetője érdeklődésünkre rámutatott, a száraz tavaszi időjárásnak mindig ez a hozadéka, mert a népi köztudatban erősen él ez a fajta „földtisztító” módszer.
A legtöbben nem mérik fel a tarlótüzek következményeit: néha nemcsak az épített környezetet és a természetet pusztítják, de emberéleteket is követeltek már. Bírságot nehéz kiszabni, hiszen körülményes rábizonyítani tettét a tűz okozójára, ehhez
– tette hozzá a tűzoltóparancsnok.
Inkább az időjárás határozza meg, hol gyújtanak tarlótüzet, de a térségek mindig ugyanazok, bár lehet, hogy aki egyszer megjárta, a következő évben már ódzkodik tőle – mutatott rá Handrea Călin.
A számok azonban arra utalnak, kevesen vonják le a megfelelő következtetéseket: a Maros megyei tűzoltókat március 7–10. között az ötven tűzesetből 41 esetben tarlótűzhöz riasztották a megye minden részébe: Szászrégen, Segesvár, Sáromberke, Szováta, Marosvécs, Ludas, Hármasfalu, Mezőrücs, Nagysármás, Rigmány csak néhány példa erre.
Húsz hektárnyi területen lángolt Alsóidecsen a tarlótűz
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
Alsóidecsen múlt pénteken például az aljnövényzet mintegy 20 hektáron égett, és órákig dolgoztak a tűzoltók a lángok megfékezésén. Összesen 389 hektárnyi területet érintett három nap alatt az aljnövényzet felégetése a megyében, annak ellenére, hogy ezt törvény tiltja.
Havadtői Krisztina, a Milvus Csoport természetvédelmi biológusa a Székelyhonnak elmagyarázta, a rovarok és gerinctelenek nagy része az elhalt növényzetben telel, ezek között vannak hasznosak és károsak, de
A fahamu bizonyos mértékben valóban tartalmaz ásványi anyagokat, lúgosabb talajt lehet is ezzel ellensúlyozni, de nem mindegy az sem, hogy milyen fának a hamuja. De amikor végigfut a tarlótűz a talajon, nyilván nem fahamu keletkezik – tette hozzá a szakember.
Rámutatott, nagyon megváltoztatott tájban élünk, sok az intenzív mezőgazdasági terület, és még a nem szántóföld-besorolású, nem erdős területeket is annyira lelegelték az állatok, hogy csupasz talaj van a felszínen, a szél is fúj, és ezek együttesen erős eróziós és szárító hatást fejtenek ki. Amikor felégetnek egy területet, megnövekszik az erózió mértéke, és ez nagy gond ma a mezőgazdaságban, hiszen éppen a talaj felső rétege a termő.
Fotó: Pinti Attila
„Tarlótüzek esetén az értékes szerves anyagot égetik el, tehát szervesanyag-pazarlás történik. Ez azt jelenti, hogy a növények fotószintetizálnak, a légkör szén-dioxidját beépítik a testükbe, hosszabb szerves láncot szénmolekulákká alakítva, és ez ott van akkor is, ha elhal a növény. De ha meggyújtják, ez visszakerül a légkörbe, tehát megsemmisül a szén-dioxid-megkötő hatás” – hívta fel a figyelmet a biológus.
Elmagyarázta, humusznak nevezzük azt az elhalt szerves anyagot, ami növényekből származik, és a talaj minőségét javítja.
„Egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, kevesebb az eső, nagyobb a szárazság, és már nem a bronzkorban vagyunk, amikor ez a módszer még belefért. Alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez” – figyelmeztet Havadtői Krisztina.
Fotó: Maros Megyei Tűzoltóság
A talaj növényzete azért fontos, mert erősen lecsökkenti a kipárolgást, kiszáradást, termeli a humuszt, és a talaj túlzott felmelegedését is mérsékeli. Mint kifejtette, a modern mezőgazdálkodásban egyre inkább afelé tolódik a megközelítés, hogy
Sokan az invazív növények irtása céljából gyújtják meg az aljnövényzetet, és a törvény kötelezi is az embereket ezek irtására, ami valóban nagy természetvédelmi gondot jelent. De nem árt tudni, hogy az invazív növények túlnyomó többsége olyan helyen nő, amelyet folyamatosan bolygatnak: szántóföldeken, építkezéseknél, utak mentén, folyószakaszok legyalult partja mentén. Egy részük terjedését épphogy serkenti a talajtűz, tehát erre sem jelent megoldást, ha felégetjük az aljnövényzetet – szögezte le a természetvédelmi biológus.
„Közvetíteni kívánunk a Maros megyei vállalkozók és a magyarországi cégek között, ezért is látogattam meg a megye több régióját és találkoztam az üzletemberekkel” – mondta szerdán Marosvásárhelyen Gabriel Șopandă, Románia magyarországi nagykövete.
Tavaly közel 25 ezer beavatkozáshoz riasztották a Maros megyei tűzoltókat és a SMURD-rohammentőket. A legtöbb munkát a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma adta júniusban.
Szűk hónapja indultak el a peremtelepülési járatok, összeköttetést biztosítva Marosvásárhely és a környező települések között. A lakosság számos panaszt, javaslatot fogalmazott meg. Az eddigi tapasztalatokról Gáspár Botond illetékessel beszélgettünk.
Hatalmas lángok csaptak fel egy lakóháznál kedden este az Ákosfalvához tartozó Kisgörgényben. A helyi önkéntes tűzoltók és a marosvásárhelyi hivatásos tűzoltók küzdenek a tűz megfékezéséért.
Összefogott hatodikos diákjuk gyógyulásáért a Marosvásárhelyhez közeli Gernyeszegen az iskola és a helyi közösség. Puczi Attilánál tavaly ősszel előrehaladott állapotú rosszindulatú csontrákot állapítottak meg, és jelenleg is kórházban van.
Őrizetbe vette kedden a Maros megyei rendőrség azt a marosvásárhelyi férfit, akit lakószövetségek pénzügyeinek szabálytalan kezelésével és sikkasztással gyanúsítanak. A vagyonát zárolták.
A marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát tulajdonosa, az Ameropa Grains Románia küldöttségét fogadta kedden hivatalában Ilie Bolojan miniszterelnök.
Egyházi épületek udvarára, a Magyar Református Szeretetszolgálat támogatásával fúrnak közkutakat Kis-Küküllő menti településeken, így próbálva kivédeni a tavaly előállt nehézségeket, amikor hónapokig nem volt megfelelő ivóvize a lakosságnak.
Kokkolinonak, az állatkert anyamedvéjének, illetve Jimmynek, Dömének és Dömzsinek idén is „letesztelték” az időjós-tehetségét. A népi hiedelem úgy tartja, ha február 2-án a medve meglátja a saját árnyékát, akkor még hosszú télre számíthatunk.
Nagycsergedi tűzvészhez riasztották vasárnap délben a marosvásárhelyi tűzoltókat: egy műhely, majd egy lakóház is kigyulladt, az anyagi kár jelentős.
2 hozzászólás