Nem a bronzkorban élünk, el kellene felejteni a tarlótüzes „földtisztítást”
Fontos, hogy a talaj legyen minél több ideig valamiféle növénnyel befedve, de az égetéssel ennek pont az ellenkezőjét érik el
Fotó: Gazda Árpád
Hiábavalónak tűnik a hatóságok figyelmeztetése, az emberi gondatlanság és a szándékosan meggyújtott aljnövényzet miatt folyton lángolnak a földek tavasszal. Ráadásul a továbbterjedés veszélye mellett még árt is a termőtalajnak a tarlótűz.
Hajnal Csilla
2025. március 12., 21:002025. március 12., 21:00
Ebben az évben már jóval több tarlótűzhöz hívták ki a Maros megyei tűzoltókat, mint az elmúlt év első három hónapjában. Handrea Călin tűztoltóparancsnok, a Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség vezetője érdeklődésünkre rámutatott, a száraz tavaszi időjárásnak mindig ez a hozadéka, mert a népi köztudatban erősen él ez a fajta „földtisztító” módszer.
A legtöbben nem mérik fel a tarlótüzek következményeit: néha nemcsak az épített környezetet és a természetet pusztítják, de emberéleteket is követeltek már. Bírságot nehéz kiszabni, hiszen körülményes rábizonyítani tettét a tűz okozójára, ehhez
– tette hozzá a tűzoltóparancsnok.
Inkább az időjárás határozza meg, hol gyújtanak tarlótüzet, de a térségek mindig ugyanazok, bár lehet, hogy aki egyszer megjárta, a következő évben már ódzkodik tőle – mutatott rá Handrea Călin.
A számok azonban arra utalnak, kevesen vonják le a megfelelő következtetéseket: a Maros megyei tűzoltókat március 7–10. között az ötven tűzesetből 41 esetben tarlótűzhöz riasztották a megye minden részébe: Szászrégen, Segesvár, Sáromberke, Szováta, Marosvécs, Ludas, Hármasfalu, Mezőrücs, Nagysármás, Rigmány csak néhány példa erre.
Húsz hektárnyi területen lángolt Alsóidecsen a tarlótűz
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
Alsóidecsen múlt pénteken például az aljnövényzet mintegy 20 hektáron égett, és órákig dolgoztak a tűzoltók a lángok megfékezésén. Összesen 389 hektárnyi területet érintett három nap alatt az aljnövényzet felégetése a megyében, annak ellenére, hogy ezt törvény tiltja.
Eróziós hatás, szervesanyag-pazarlás
Havadtői Krisztina, a Milvus Csoport természetvédelmi biológusa a Székelyhonnak elmagyarázta, a rovarok és gerinctelenek nagy része az elhalt növényzetben telel, ezek között vannak hasznosak és károsak, de
A fahamu bizonyos mértékben valóban tartalmaz ásványi anyagokat, lúgosabb talajt lehet is ezzel ellensúlyozni, de nem mindegy az sem, hogy milyen fának a hamuja. De amikor végigfut a tarlótűz a talajon, nyilván nem fahamu keletkezik – tette hozzá a szakember.
Rámutatott, nagyon megváltoztatott tájban élünk, sok az intenzív mezőgazdasági terület, és még a nem szántóföld-besorolású, nem erdős területeket is annyira lelegelték az állatok, hogy csupasz talaj van a felszínen, a szél is fúj, és ezek együttesen erős eróziós és szárító hatást fejtenek ki. Amikor felégetnek egy területet, megnövekszik az erózió mértéke, és ez nagy gond ma a mezőgazdaságban, hiszen éppen a talaj felső rétege a termő.
Fotó: Pinti Attila
„Tarlótüzek esetén az értékes szerves anyagot égetik el, tehát szervesanyag-pazarlás történik. Ez azt jelenti, hogy a növények fotószintetizálnak, a légkör szén-dioxidját beépítik a testükbe, hosszabb szerves láncot szénmolekulákká alakítva, és ez ott van akkor is, ha elhal a növény. De ha meggyújtják, ez visszakerül a légkörbe, tehát megsemmisül a szén-dioxid-megkötő hatás” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A humuszt is elpusztítják
Elmagyarázta, humusznak nevezzük azt az elhalt szerves anyagot, ami növényekből származik, és a talaj minőségét javítja.
„Egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, kevesebb az eső, nagyobb a szárazság, és már nem a bronzkorban vagyunk, amikor ez a módszer még belefért. Alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez” – figyelmeztet Havadtői Krisztina.
Fotó: Maros Megyei Tűzoltóság
A talaj növényzete azért fontos, mert erősen lecsökkenti a kipárolgást, kiszáradást, termeli a humuszt, és a talaj túlzott felmelegedését is mérsékeli. Mint kifejtette, a modern mezőgazdálkodásban egyre inkább afelé tolódik a megközelítés, hogy
Sokan az invazív növények irtása céljából gyújtják meg az aljnövényzetet, és a törvény kötelezi is az embereket ezek irtására, ami valóban nagy természetvédelmi gondot jelent. De nem árt tudni, hogy az invazív növények túlnyomó többsége olyan helyen nő, amelyet folyamatosan bolygatnak: szántóföldeken, építkezéseknél, utak mentén, folyószakaszok legyalult partja mentén. Egy részük terjedését épphogy serkenti a talajtűz, tehát erre sem jelent megoldást, ha felégetjük az aljnövényzetet – szögezte le a természetvédelmi biológus.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Italozás után bántalmazta falustársát, előzetesbe került
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek egy mezőméhesi férfit, miután alkoholfogyasztást követően szóváltásba keveredett egy falustársával, akit a gyanú szerint többször megütött.
Italozás után bántalmazta falustársát, előzetesbe került
Hatvankilenc millió eurót fizet a Romgaz a vegyipari kombinátért
Aláírta a Romgaz azt a szerződést, amely alapján átvenné a marosvásárhelyi Azomureș kombinát termelési tevékenységét. Az ügylet célja a műtrágyagyártás újraindítása, de a lezáráshoz még több jóváhagyásra is szükség van.
Hatvankilenc millió eurót fizet a Romgaz a vegyipari kombinátért
A cukorbetegségről és korszerű terápiás lehetőségeiről beszélgetnek
Hazai és magyarországi diabetológusokat tömörítő konferenciát szerveznek Nyárádszentlászlón, idén a cukorbetegség neuropszichológiai vonatkozásaira és a korszerű terápiás lehetőségekre koncentrálnak.
A cukorbetegségről és korszerű terápiás lehetőségeiről beszélgetnek
Önkénteseket toboroz az Erdélyi Hagyományok Háza
A rendezvényszervezés, a kommunikáció és a kulturális menedzsment iránt érdeklődő fiatalokat toboroz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány marosvásárhelyi fiókja.
Önkénteseket toboroz az Erdélyi Hagyományok Háza
A lakók tiltakozása ellenére célegyenesben az új Maros-híd terve
Bekiabálásokkal tarkított tanácsülésen fogadta el a marosvásárhelyi képviselő-testület a Kárpátok sétányára tervezett Maros-híd megépítéséhez szükséges határozatot. A projekt így célegyenesbe ért, következhet a támogatási szerződés aláírása.
A lakók tiltakozása ellenére célegyenesben az új Maros-híd terve
A mentők már nem tudtak segíteni a patakba esett férfin
Patakba esett egy 68 éves ember a Gyulakuta községhez tartozó Havadtőn. A férfi testét kiemelték a vízből, de az életét nem tudták megmenteni.
A mentők már nem tudtak segíteni a patakba esett férfin
Kisbabával a veteránok, guminővel az újak: a diáknapok bizonyítják, hogy Marosvásárhely élő egyetemi város
Elrajtolt szerdán a 27. alkalommal megszervezett marosvásárhelyi diáknapok és diákfesztivál 1800 résztvevővel. Ez nem csupán egy jó buli, hanem egy élő egyetemi város egyik fokmérője, amely bizonyítja, hogy képes megszólítani a fiatal generációt.
Sokmilliós kérdés: aluljáró vagy felüljáró legyen az Állomás téren
Hatvanegy millió lejes különbség van a marosvásárhelyi Állomás térre tervezett aluljáró és felüljáró költségei között. A tanácsosok fogják eldönteni, hogy melyiket érdemes megépíteni. Mindkettő esetében a cél a forgalom gördülékenyebbé tétele.
Sokmilliós kérdés: aluljáró vagy felüljáró legyen az Állomás téren
Forgalomkorlátozásra számíthatnak a marosvásárhelyiek szerda este a diáknapos felvonulás miatt
A 27. Marosvásárhelyi Diáknapok és Diákfesztivál első napján, szerdán 19.30 és 20 óra között átmeneti forgalomkorlátozás lesz Marosvásárhelyen a diákfelvonulás miatt. A lezárt útszakasz a McDonald's és az Ortodox katedrális közötti rész lesz.
Forgalomkorlátozásra számíthatnak a marosvásárhelyiek szerda este a diáknapos felvonulás miatt
Lejárt a szerződés s még nincs új, ezért önkéntesek ürítik az utcai kukákat Marosvásárhelyen
Csordultig megteltek a szemeteskukák az elmúlt napokban Marosvásárhelyen, hiszen míg eddig naponta háromszor ürítették ezeket, jelenleg napi egyre van kapacitás. A városnak nincs szerződése egyetlen szolgáltatóval sem, és a héten nem is lesz.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
2 hozzászólás