
Fontos, hogy a talaj legyen minél több ideig valamiféle növénnyel befedve, de az égetéssel ennek pont az ellenkezőjét érik el
Fotó: Gazda Árpád
Hiábavalónak tűnik a hatóságok figyelmeztetése, az emberi gondatlanság és a szándékosan meggyújtott aljnövényzet miatt folyton lángolnak a földek tavasszal. Ráadásul a továbbterjedés veszélye mellett még árt is a termőtalajnak a tarlótűz.
2025. március 12., 21:002025. március 12., 21:00
Ebben az évben már jóval több tarlótűzhöz hívták ki a Maros megyei tűzoltókat, mint az elmúlt év első három hónapjában. Handrea Călin tűztoltóparancsnok, a Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség vezetője érdeklődésünkre rámutatott, a száraz tavaszi időjárásnak mindig ez a hozadéka, mert a népi köztudatban erősen él ez a fajta „földtisztító” módszer.
A legtöbben nem mérik fel a tarlótüzek következményeit: néha nemcsak az épített környezetet és a természetet pusztítják, de emberéleteket is követeltek már. Bírságot nehéz kiszabni, hiszen körülményes rábizonyítani tettét a tűz okozójára, ehhez
– tette hozzá a tűzoltóparancsnok.
Inkább az időjárás határozza meg, hol gyújtanak tarlótüzet, de a térségek mindig ugyanazok, bár lehet, hogy aki egyszer megjárta, a következő évben már ódzkodik tőle – mutatott rá Handrea Călin.
A számok azonban arra utalnak, kevesen vonják le a megfelelő következtetéseket: a Maros megyei tűzoltókat március 7–10. között az ötven tűzesetből 41 esetben tarlótűzhöz riasztották a megye minden részébe: Szászrégen, Segesvár, Sáromberke, Szováta, Marosvécs, Ludas, Hármasfalu, Mezőrücs, Nagysármás, Rigmány csak néhány példa erre.
Húsz hektárnyi területen lángolt Alsóidecsen a tarlótűz
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
Alsóidecsen múlt pénteken például az aljnövényzet mintegy 20 hektáron égett, és órákig dolgoztak a tűzoltók a lángok megfékezésén. Összesen 389 hektárnyi területet érintett három nap alatt az aljnövényzet felégetése a megyében, annak ellenére, hogy ezt törvény tiltja.
Havadtői Krisztina, a Milvus Csoport természetvédelmi biológusa a Székelyhonnak elmagyarázta, a rovarok és gerinctelenek nagy része az elhalt növényzetben telel, ezek között vannak hasznosak és károsak, de
A fahamu bizonyos mértékben valóban tartalmaz ásványi anyagokat, lúgosabb talajt lehet is ezzel ellensúlyozni, de nem mindegy az sem, hogy milyen fának a hamuja. De amikor végigfut a tarlótűz a talajon, nyilván nem fahamu keletkezik – tette hozzá a szakember.
Rámutatott, nagyon megváltoztatott tájban élünk, sok az intenzív mezőgazdasági terület, és még a nem szántóföld-besorolású, nem erdős területeket is annyira lelegelték az állatok, hogy csupasz talaj van a felszínen, a szél is fúj, és ezek együttesen erős eróziós és szárító hatást fejtenek ki. Amikor felégetnek egy területet, megnövekszik az erózió mértéke, és ez nagy gond ma a mezőgazdaságban, hiszen éppen a talaj felső rétege a termő.
Fotó: Pinti Attila
„Tarlótüzek esetén az értékes szerves anyagot égetik el, tehát szervesanyag-pazarlás történik. Ez azt jelenti, hogy a növények fotószintetizálnak, a légkör szén-dioxidját beépítik a testükbe, hosszabb szerves láncot szénmolekulákká alakítva, és ez ott van akkor is, ha elhal a növény. De ha meggyújtják, ez visszakerül a légkörbe, tehát megsemmisül a szén-dioxid-megkötő hatás” – hívta fel a figyelmet a biológus.
Elmagyarázta, humusznak nevezzük azt az elhalt szerves anyagot, ami növényekből származik, és a talaj minőségét javítja.
„Egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, kevesebb az eső, nagyobb a szárazság, és már nem a bronzkorban vagyunk, amikor ez a módszer még belefért. Alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez” – figyelmeztet Havadtői Krisztina.
Fotó: Maros Megyei Tűzoltóság
A talaj növényzete azért fontos, mert erősen lecsökkenti a kipárolgást, kiszáradást, termeli a humuszt, és a talaj túlzott felmelegedését is mérsékeli. Mint kifejtette, a modern mezőgazdálkodásban egyre inkább afelé tolódik a megközelítés, hogy
Sokan az invazív növények irtása céljából gyújtják meg az aljnövényzetet, és a törvény kötelezi is az embereket ezek irtására, ami valóban nagy természetvédelmi gondot jelent. De nem árt tudni, hogy az invazív növények túlnyomó többsége olyan helyen nő, amelyet folyamatosan bolygatnak: szántóföldeken, építkezéseknél, utak mentén, folyószakaszok legyalult partja mentén. Egy részük terjedését épphogy serkenti a talajtűz, tehát erre sem jelent megoldást, ha felégetjük az aljnövényzetet – szögezte le a természetvédelmi biológus.
Elkezdődhet hétfőn délben a közterek takarítása Marosvásárhelyen, miután a városvezetés nyolc ajánlat közül kiválasztotta az egyik céget, és június 4-én szerződést kötött vele. A polgármester szerint a szolgáltatás megkezdése a prefektusi hivatalon múlik.
Megkapta a környezetvédelmi jóváhagyást a nyárádszeredai tehermentesítő út terve. Így Bukarestbe utazhatnak az illetékesek, hogy megkössék a szerződést, és kiderüljön, hogy mikor kezdik el a csaknem öt kilométeres út megépítését.
Lesodródott az útról egy autó vasárnap kora reggel Szováta Parajd utcájában.
Hétvégi fitneszedzésekre jár több szellemi fogyatékkal élő fiatal Marosvásárhelyen a Healthy Athletes Impact Grant elnevezésű nemzetközi projekt keretében, amellyel bizonyítják: a mozgás nem ismer határokat – sem fizikai, sem társadalmi értelemben.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
A marosvásárhelyi Vártemplom székely népi díszítésű virág- és madármintás kék színű felújított bútorait mutatják be vasárnap a tíz órás istentisztelet során.
Kilencvenmillió lejes tartozása van a marosvásárhelyi szívintézetet építő céggel szemben az egészségügyi minisztériumnak, Cseke Attila ügyvivő tárcavezető azonban pénteken Marosvásárhelyen kijelentette: biztosítani fogják a befejezéshez szükséges pénzt.
Ellenőrzést rendelt el csütörtökön a Maros megyei rendőrség vezetője, miután a marosvásárhelyi bíróság épületénél egy férfi beékelődött a szexuális bűncselekményekkel gyanúsított Cristian Pomohaci rendőri kíséretébe és kezet emelt egy polgárra.
Újabb évfolyam búcsúzott el Maros megye legnépesebb magyar iskolájából, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból június 4-én. Az ünnepségen Magyarország kormányának üzenete is elhangzott, amelyet Kissné Hlatki Katalin nagykövet adott át.
Készíti a százhúszmillió eurós uniós pályázatát a Maros HÉV Egyesület, miután a szállításügyi minisztérium jóváhagyta, hogy együttműködési megállapodást kössön az országos vasúttársasággal. A június végi határidőig még két fontos iratot kell beszerezniük.
2 hozzászólás