Mit tegyünk és mit ne sürgősség esetén?

A rendezvényt Szénégető István lelkipásztor vezette be, aki elmondta, hogy a Szentcsalád-templom udvarán épülő gyülekezeti központnak két fő funkciója lesz. Az egyik a hagyományőrzés, a másik pedig az egészségvédelem, amelyet előadásokkal és különböző sporttevékenységekkel fognak elősegíteni. Ennek a kezdeményezésnek a gyakorlatba ültetése kezdődött el ezzel az előadással, amelyet Engi Attila ápoló, a marosvásárhelyi rohammentő-szolgálat munkatársa tartott.

Az előadó 17 éves korában már önkéntesként dolgozott, egyszerű feladatokat látott el, mint például a betegek szállítása a kórház épületén belül. Egyszer, sürgősségi esetben, újra kellett élesztenie egy személyt, akinek ezáltal megmentette az életét. Ekkor döntötte el, hogy az ápolói szakmát választja.

Elmondta, hogy hasonló esetben a legelső lépés a mentőszolgálat riasztása a 112-es telefonszámon. Továbbiakban mihamarabbi sokk alkalmazása szükséges. Az előírások szerint a nagyáruházakban, benzinkutaknál vagy hivatalos intézmények épületeiben léteznie kell elektrosokkolónak, amelynek használata előnyösebb, mint a kézzel előidézett sokk. A gépezet két tapaszát az áldozat mellkasára kell illeszteni, a további utasításokat a képernyőn lehet olvasni az adott ország nyelvén. A sokk alkalmazása után a kezelésnek kórházi környezetben kell folytatódnia.

A továbbiakban arról esett szó, hogy mit ne tegyünk sürgősségi esetekben, mert csak ronthatunk a sérült állapotán. Égés esetén például mellőzzünk bármilyen népi gyógymódot, a sebet tegyük víz alá. Kerüljük a forró vagy a nagyon hideg víz használatát, ugyanis az a fontos, hogy a bőr a test hőmérsékletére hűljön. Ehhez 5–10 percig kell víz alatt hagyni a sebet. Nagyobb égési felület esetében használhatunk enyhe fertőtlenítőt (például rivanolt), de amennyiben lehet, ennek alkalmazását bízzuk az orvosokra.

Balesetkor, vagy ha valaki rosszul lesz az utcán, az emberek hajlamosak körülvenni az áldozatot, rosszabb esetben ők maguk is pánikba esnek. Ilyenkor fontos megőrizni a nyugalmunkat, és egy bizonyos távolságot tartani a sérülttől. Ha többen segédkeznek, minden mozdulatot parancsra végezzünk, az utasítson, aki a sérült fejénél van. A legtöbb esetben jó, ha megemeljük a beteg lábát, ezzel elősegítjük a vérkeringést. Törés esetén azonban ne mozdítsuk el a sérültet, csak ha a helyzete az életét veszélyezteti. Ilyen esetben a teljes testet mozgassuk, kerüljük a végtagok megragadásával történő vonszolást.

A beteget minden beavatkozás előtt értesíteni kell, különben megijedhet és súlyosbodhat az állapota. Figyeljünk minden jelzésére, mert ha nem tud beszélni a sérülés miatt, így próbál majd kommunikálni. Ilyen esetek bárkivel és bárhol történhetnek, a fenti információk mindenki számára hasznosak lehetnek.

A felvilágosítás mellett számos egyéb kérdésre is válaszolt az előadó, a közönség pedig bátran érdeklődött, és külön díjazta a gyakorlati bemutatót.