A megnyitón Les Zoltán marosvásárhelyi egyetemi lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta: örvend, hogy elhozhatták a megyeszékhelyre is az önismereti kiállítást, és reméli, sokan meglátogatják azt. A Vagyok, aki vagyok kiállítás egyik  szellemi szerzője, Püski Dániel debreceni egyetemi lelkész beszédében azt hangsúlyozta, hogy valamikor a reformátusság a nyitottságot is jelentette, de valahogy ezt útközben elfelejtettük. A tárlat ennek a nyitottságnak a fontosságára akarja felhívni a figyelmünket, arra, hogy merjük az új módszereket, lehetőségeket használni, annak érdekében, hogy az embereket Istenhez vonzhassuk. Jakab István a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esprese az ige alapján válaszolt a Vagyok, aki vagyok kérdésre: miszerint az Ő alkotásai vagyunk, teremtetve a jó cselekedetekre. Kiemelte, hogy a Heidelbergi Káté első kérdése is választ ad erre a kérdésre: „nem önmagamé, hanem az én hűséges Uramnak és Megváltómnak a tulajdona vagyok”. Bevallotta, kíváncsian várja, hogy körbejárja a kiállításon feldolgozott témákat.

A megnyitó után Püski Dánielt (fotó) faggattuk a népszerű kiállításról.

– Honnan származik a kiállítás ötlete, címe?

– Sok interaktív kiállítást láttam Európa-szerte és Debrecenben, az egyházkerület által szervezett több kiállítás megszervezésében segédkeztem. Ez az első nagyobb lélegzetű saját projektünk. Azt látom, Magyarországon mindenképp, hogy a mai egyetemisták nem annyira fogékonyak az irodalmi, politikai, képzőművészeti témák iránt, sokkal inkább az önismerettel foglalkoznak, és ezen keresztül be lehet hozni bármit az érdeklődési körükbe. A debreceni egyetemisták nagy érdeklődéssel hallgatták azt az istentisztelet-sorozatot, amely az Isten-képről, Isten-ismeretről, énképről és ezeknek kapcsolatáról szólt. Így született az önismereti kiállítás létrehozásának az ötlete. Képeket, témákat válogattunk össze, szövegeket írtunk, tallóztunk. Ma a fiatalok nagy többsége a Facebookon fejezi ki önmagát, pillanatnyi hangulatát, fontosabb mondanivalóját ott teszi közzé, így nagyon sok Facebook-bejegyzéshez hasonló részletet használtunk.  A cím pedig: keresztyének számára nyilvánvaló, hogy Isten a vagyok, aki vagyok, a nem keresztyének figyelmét is felkelti ez a cím és üzen valamit. Az sem véletlen, hogy minden séta a kápolnában ér véget, hiszen szerintünk minden út Istenhez vezet.

– Milyenek voltak az eddigi visszajelzések?

– Fontos kiemelnem, hogy a kiállításnak nem célja a kérdések megválaszolása, azt szeretnénk, hogy  a látottak, olvasottak elgondolkoztassák a jelenlévőket, továbbgondolása sarkallják. Azt szeretnénk, hogy a látogató, ne tudjon nyugodtan kimenni a kiállításról. Nagyváradon, Szegeden, Kolozsváron, Debrecenben volt látogatható ez a kiállítás, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Volt, aki kötelességből jött, és miután végigjárt pár ösvényt, azt mondta: „Huh, van még számomra is meglepetése”. Azt tapasztaltuk, hogy bár a kiállítás egyetemistáknak készült, a felnőttek is érdeklődéssel járták végig, és elégedetten nyilatkoztak róla. Idén több helyre elvisszük még, és lehetséges, hogy jövőre német nyelvre lefordítva Németországot fogja bejárni.

Az Énkép, gyökerek, többszörös identitás, határok, nemi szerepek, csoportidentitás, fejlődés, digitális identitás, tökéletesség témákat körbejáró kiállítás május 2-áig, hétköznapokon 10-18 óra között látogatható (kivétel húsvét másod- és harmadnapja, illetve május elseje). A belépés ingyenes, a látogatóktól csupán egy ujjlenyomatot kérnek, emlékbe.