Fotó: Boda L. Gergely
A gyermeknevelési szabadságról munkába visszatérő édesanyák egyik legnagyobb problémája, hogy mit kezdjenek a két és három év közötti gyerekekkel. Mivel óvodába csak a harmadik életévüket megközelítő gyerekeket veszik be, addig megoldást kell találni. A legjobb az, ha van nagyszülő a közelben, s vállalja is a gyermekfelügyeletet, hiányukban azonban marad a bölcsőde vagy a dada. Előnye és hátránya mindkét megoldásnak van.
2016. november 18., 15:252016. november 18., 15:25
Az első szempont, amit figyelembe kell venni, az anyagi, márpedig a legolcsóbb megoldás mindenképpen a bölcsőde, bölcsődéből azonban sosincs elég.
Marosvásárhelyen hat bölcsődében összesen 337 hely van, idén pedig 539 gyereket írattak be ezekre – tudtuk meg Ferencz Emőkétől, a Marosvásárhelyi Bölcsődék Igazgatóságának vezetőjétől. „Túljelentkezés van, ez igaz. A beiratkozás júniusban zajlik, mert nálunk is szeptemberben kezdődik a tanév, de a gyerekek létszáma nem állandó, van, hogy télen nem hozzák a gyereket, vagy beteg, azért nem, így folyamatosan ürülnek is meg helyeink” – mondta az igazgatónő. Hozzátette: van, amikor 6–7 hónapos gyerekek is kerülnek hozzájuk, mert az anyukának muszáj munkába állnia, de a legáltalánosabb az, hogy másfél éves kor után, mert a szülőnek hamarosan lejár a gyermeknevelési szabadsága.
„Amellett, hogy ez az egyik legolcsóbb megoldás, tudni kell azt is, hogy itt szakképzettek foglalkoznak a gyerekekkel. A pár hónapos nincs együtt a 2–3 évessel, és a nagyobbakkal már különböző tevékenységeket is végzünk” – magyarázta a bölcsőde előnyeit Ferencz Emőke. Hozzátette, tudja, hogy sokan azért nem a bölcsit választják, mert félnek, hogy állandóan elkapja majd a betegségeket a gyerek. Elismeri, ez egy létező probléma, amit már a legelején megbeszélnek a szülőkkel, ugyanakkor nagy előnynek tartja, hogy a bölcsődékben egészségügyi személyzet is van, így már a korai jelekből észreveszik a betegséget, és tudják, mi a következő lépés.
A kétgyermekes dolgozó édesanya, Bota Anna szerint is kell egy B-terv a bölcsőde mellé. Ő a nagy fiát is beíratta kétévesen a bölcsődébe, a gyerek azonban sem lelkileg, sem egészségileg nem bírta, így a nagyszülők vigyáztak rá addig, amíg óvodába mehetett. A kisebbik fia másfél évestől két és fél évesig volt bölcsődés, ő hamar megszokta, s egészség szempontjából is jól bírta, így csak akkor kellett rá a nagyszülők vigyázzanak, amikor megbetegedett, de az sem volt túl gyakran. „A bölcsőde nem a legjobb megoldás, de nem is a legrosszabb. Ha a nagyszülő nem opció, nincs pénz dadusra, vagy csak olyanra tudjuk rábízni a gyereket, aki leteszi a televízió elé, vagy sosem viszi ki, akkor a bölcsőde nem egy rossz megoldás.
Az orvosi egyetemmel szembeni bölcsődébe járt a fiam, szerette. Gyakran vitték ki a szabadba, s valamiféle oktató tevékenység is zajlott. Nagy előnye volt, hogy a kisfiam megszokta a közösséget, és nagyon hamar önálló lett. Hetek alatt nagyon látványosan fejlődött ” – érvelt Bota Anna. Hozzátette, nem utolsó szempont, hogy a bölcsőde nagyon olcsó. Ő maximum 60 lejt fizetett egy hónapban, s a gyerek reggelit, tízórait, ebédet kapott. Ugyanakkor egy dolgozó szülőnek az is nagy előny, hogy nincs annyi vakáció a bölcsődében, maximum egy hónap, mert sokszor bizony az is nagy kérdés, mi legyen a gyerekkel a vakációban.
Van olyan család, ahol egyáltalán nincs nagyszülő, így még B-terv sem lehet ez a megoldás. Ebben a helyzetben volt Kovács Réka is, aki immár harmadik gyerekével van gyermeknevelési szabadságon. Még nem tudja, mi lesz, amikor vissza kell mennie dolgozni, de az előző két esetben ők a dadust mint egyfajta pótnagyit választották, bár nem volt egyszerű megtalálni a megfelelőt. „Két nyomós érv szólt amellett, hogy dadust alkalmazzunk: egyrészt azt gondolom, hogy kicsi még a kétéves a közösséghez, s azt szerettük volna, hogy több figyelmet kapjon, vigyék ki a levegőre, játsszanak vele. Másrészt a munkaprogramunk rugalmas volt, tehát nem kellett 8–10 órán át a gyerekfelügyelet, a dadust órabérre fizettük, így voltak hosszabb és rövidebb napok” – mondta Kovács Réka. Hozzátette, az is nagy kérdés volt, hogyha bölcsődébe adják a gyereket, mi lesz akkor, ha betegség üti fel a fejét.
Bár nem pontosan erre lett kitalálva, egyfajta köztes megoldásnak használják a munkába visszatérő szülők a Lurkó Kuckó Fejlesztő- és Játszóházat is. „Napi rendszerességgel 8–10 gyereket hoznak be hozzánk, reggel 8 órától déli 12 óráig maradhatnak, mi pedig koruknak megfelelő, irányított tevékenységeket ajánlunk nekik. Játszva tanulhatnak, ha már a szükség úgy hozta, hogy nem maradhatnak a szülőkkel” – magyarázta a Lurkó Kuckó vezetője, Imre Tekla. Ez a megoldás jóval olcsóbb, mint havi fizetést adni egy bébiszitternek, ugyanakkor nem mindenkinek jöhet szóba, mert csak a délelőtti gyerekfelügyelet oldódik meg ezzel.
Kisebb lendülettel, de még mindig folytatódik az ingyenes méhnyakrákszűrés Marosvásárhelyen. Bárki jelentkezhet, függetlenül attól, hogy biztosított vagy sem.
Sérüléseikből felépült, megerősödött fiatal madarak nyerték vissza szabadságukat a Sérült Vadállatok Rehabilitációs Központja gondozásának köszönhetően. A gólyákat Marosszentgyörgy közelében engedték el, hogy megkezdhessék útjukat Afrikába.
Három személyautó ütközött össze Dédánál, a 15-ös országúton szombaton reggel. Egy személyt a roncsok közül kellett kimenekíteni – közölte a Maros megyei tűzoltóság.
Nyolcezer lejes adományt vehetettek át az Együtt a Rákos Gyermekekért Alapítványt képviselői pénteken délután a marosvásárhelyi Vifi képviselőitől, ennyi adomány gyűlt össze a nemrég megszervezett jótékonysági futás nyomán.
Iskolakezdésre készülve a megyei önkormányzati képviselők megszavazták, hogy a Maros megyei óvodák és iskolák továbbra is biztosítják a tízórait a gyermekek számára, és támogatják az ingázó diákok utazási költségeit.
Dr. Rezi Botondot nevezték ki a Maros Megyei Múzeum ideiglenes igazgatójának, miután elődje, Ötvös Koppány Bulcsú a kulturális minisztérium államtitkára lett. Az új vezető kinevezéséről a Maros megyei tanács döntött.
A divat ritkán költözik ilyen rendhagyó helyszínre: a marosvásárhelyi állatkert oroszlánketrecében rendezik meg a hétvégén Hajnal Zsuzsanna divatbemutatóját, amely a látványon túl gondolatébresztő üzenetet is közvetít a fenntarthatóságról.
Roma Kulturális Napokat tartanak Marosvásárhelyen a Vársétányon augusztus 22-24. között, ezért a programok ideje alatt forgalomkorlátozásra kell számítani az említett utca egyik felében.
Kis előrelépés történt a négy éve beharagozott marosvásárhelyi városi park létrehozása kapcsán: az önkormányzat benyújtotta az iratokat a környezetvédelmi engedélyre. A huszonhat hektáros területen jelenleg ember nagyságú a gaz.
Két baleset történt Maros megye különböző pontjain csütörtökön reggel, csaknem megegyező időben.
szóljon hozzá!