Fotó: Boda L. Gergely
A gyermeknevelési szabadságról munkába visszatérő édesanyák egyik legnagyobb problémája, hogy mit kezdjenek a két és három év közötti gyerekekkel. Mivel óvodába csak a harmadik életévüket megközelítő gyerekeket veszik be, addig megoldást kell találni. A legjobb az, ha van nagyszülő a közelben, s vállalja is a gyermekfelügyeletet, hiányukban azonban marad a bölcsőde vagy a dada. Előnye és hátránya mindkét megoldásnak van.
2016. november 18., 15:252016. november 18., 15:25
Az első szempont, amit figyelembe kell venni, az anyagi, márpedig a legolcsóbb megoldás mindenképpen a bölcsőde, bölcsődéből azonban sosincs elég.
Marosvásárhelyen hat bölcsődében összesen 337 hely van, idén pedig 539 gyereket írattak be ezekre – tudtuk meg Ferencz Emőkétől, a Marosvásárhelyi Bölcsődék Igazgatóságának vezetőjétől. „Túljelentkezés van, ez igaz. A beiratkozás júniusban zajlik, mert nálunk is szeptemberben kezdődik a tanév, de a gyerekek létszáma nem állandó, van, hogy télen nem hozzák a gyereket, vagy beteg, azért nem, így folyamatosan ürülnek is meg helyeink” – mondta az igazgatónő. Hozzátette: van, amikor 6–7 hónapos gyerekek is kerülnek hozzájuk, mert az anyukának muszáj munkába állnia, de a legáltalánosabb az, hogy másfél éves kor után, mert a szülőnek hamarosan lejár a gyermeknevelési szabadsága.
„Amellett, hogy ez az egyik legolcsóbb megoldás, tudni kell azt is, hogy itt szakképzettek foglalkoznak a gyerekekkel. A pár hónapos nincs együtt a 2–3 évessel, és a nagyobbakkal már különböző tevékenységeket is végzünk” – magyarázta a bölcsőde előnyeit Ferencz Emőke. Hozzátette, tudja, hogy sokan azért nem a bölcsit választják, mert félnek, hogy állandóan elkapja majd a betegségeket a gyerek. Elismeri, ez egy létező probléma, amit már a legelején megbeszélnek a szülőkkel, ugyanakkor nagy előnynek tartja, hogy a bölcsődékben egészségügyi személyzet is van, így már a korai jelekből észreveszik a betegséget, és tudják, mi a következő lépés.
A kétgyermekes dolgozó édesanya, Bota Anna szerint is kell egy B-terv a bölcsőde mellé. Ő a nagy fiát is beíratta kétévesen a bölcsődébe, a gyerek azonban sem lelkileg, sem egészségileg nem bírta, így a nagyszülők vigyáztak rá addig, amíg óvodába mehetett. A kisebbik fia másfél évestől két és fél évesig volt bölcsődés, ő hamar megszokta, s egészség szempontjából is jól bírta, így csak akkor kellett rá a nagyszülők vigyázzanak, amikor megbetegedett, de az sem volt túl gyakran. „A bölcsőde nem a legjobb megoldás, de nem is a legrosszabb. Ha a nagyszülő nem opció, nincs pénz dadusra, vagy csak olyanra tudjuk rábízni a gyereket, aki leteszi a televízió elé, vagy sosem viszi ki, akkor a bölcsőde nem egy rossz megoldás.
Az orvosi egyetemmel szembeni bölcsődébe járt a fiam, szerette. Gyakran vitték ki a szabadba, s valamiféle oktató tevékenység is zajlott. Nagy előnye volt, hogy a kisfiam megszokta a közösséget, és nagyon hamar önálló lett. Hetek alatt nagyon látványosan fejlődött ” – érvelt Bota Anna. Hozzátette, nem utolsó szempont, hogy a bölcsőde nagyon olcsó. Ő maximum 60 lejt fizetett egy hónapban, s a gyerek reggelit, tízórait, ebédet kapott. Ugyanakkor egy dolgozó szülőnek az is nagy előny, hogy nincs annyi vakáció a bölcsődében, maximum egy hónap, mert sokszor bizony az is nagy kérdés, mi legyen a gyerekkel a vakációban.
Van olyan család, ahol egyáltalán nincs nagyszülő, így még B-terv sem lehet ez a megoldás. Ebben a helyzetben volt Kovács Réka is, aki immár harmadik gyerekével van gyermeknevelési szabadságon. Még nem tudja, mi lesz, amikor vissza kell mennie dolgozni, de az előző két esetben ők a dadust mint egyfajta pótnagyit választották, bár nem volt egyszerű megtalálni a megfelelőt. „Két nyomós érv szólt amellett, hogy dadust alkalmazzunk: egyrészt azt gondolom, hogy kicsi még a kétéves a közösséghez, s azt szerettük volna, hogy több figyelmet kapjon, vigyék ki a levegőre, játsszanak vele. Másrészt a munkaprogramunk rugalmas volt, tehát nem kellett 8–10 órán át a gyerekfelügyelet, a dadust órabérre fizettük, így voltak hosszabb és rövidebb napok” – mondta Kovács Réka. Hozzátette, az is nagy kérdés volt, hogyha bölcsődébe adják a gyereket, mi lesz akkor, ha betegség üti fel a fejét.
Bár nem pontosan erre lett kitalálva, egyfajta köztes megoldásnak használják a munkába visszatérő szülők a Lurkó Kuckó Fejlesztő- és Játszóházat is. „Napi rendszerességgel 8–10 gyereket hoznak be hozzánk, reggel 8 órától déli 12 óráig maradhatnak, mi pedig koruknak megfelelő, irányított tevékenységeket ajánlunk nekik. Játszva tanulhatnak, ha már a szükség úgy hozta, hogy nem maradhatnak a szülőkkel” – magyarázta a Lurkó Kuckó vezetője, Imre Tekla. Ez a megoldás jóval olcsóbb, mint havi fizetést adni egy bébiszitternek, ugyanakkor nem mindenkinek jöhet szóba, mert csak a délelőtti gyerekfelügyelet oldódik meg ezzel.
A tavalyihoz képest nagyobb helyszínnel, sokkal több zenei programmal és előadással, illetve a világ harmadik legjobb DJ-párosával készült idén a VIBE fesztivál, amelyre a négy nap alatt 106 ezren látogattak ki – derül ki a záró közleményükből.
Tűz ütött ki egy melléképületben Mezőbanyicán hétfőn hajnalban, a lángok a közeli lakóház tetejére is átterjedtek.
Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.
Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.
Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.
Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.
Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.
Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.
Az önkéntes tűzoltók is segítettek a marosvásárhelyi és mezőbándi hivatásos tűzoltóknak szerda délután, hogy megfékezzék a 11 hektáron pusztító tarlótüzet a mezőbándi községhez tartozó Hidegvölgyben.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
szóljon hozzá!