Fotó: Boda L. Gergely
A gyermeknevelési szabadságról munkába visszatérő édesanyák egyik legnagyobb problémája, hogy mit kezdjenek a két és három év közötti gyerekekkel. Mivel óvodába csak a harmadik életévüket megközelítő gyerekeket veszik be, addig megoldást kell találni. A legjobb az, ha van nagyszülő a közelben, s vállalja is a gyermekfelügyeletet, hiányukban azonban marad a bölcsőde vagy a dada. Előnye és hátránya mindkét megoldásnak van.
2016. november 18., 15:252016. november 18., 15:25
Az első szempont, amit figyelembe kell venni, az anyagi, márpedig a legolcsóbb megoldás mindenképpen a bölcsőde, bölcsődéből azonban sosincs elég.
Marosvásárhelyen hat bölcsődében összesen 337 hely van, idén pedig 539 gyereket írattak be ezekre – tudtuk meg Ferencz Emőkétől, a Marosvásárhelyi Bölcsődék Igazgatóságának vezetőjétől. „Túljelentkezés van, ez igaz. A beiratkozás júniusban zajlik, mert nálunk is szeptemberben kezdődik a tanév, de a gyerekek létszáma nem állandó, van, hogy télen nem hozzák a gyereket, vagy beteg, azért nem, így folyamatosan ürülnek is meg helyeink” – mondta az igazgatónő. Hozzátette: van, amikor 6–7 hónapos gyerekek is kerülnek hozzájuk, mert az anyukának muszáj munkába állnia, de a legáltalánosabb az, hogy másfél éves kor után, mert a szülőnek hamarosan lejár a gyermeknevelési szabadsága.
„Amellett, hogy ez az egyik legolcsóbb megoldás, tudni kell azt is, hogy itt szakképzettek foglalkoznak a gyerekekkel. A pár hónapos nincs együtt a 2–3 évessel, és a nagyobbakkal már különböző tevékenységeket is végzünk” – magyarázta a bölcsőde előnyeit Ferencz Emőke. Hozzátette, tudja, hogy sokan azért nem a bölcsit választják, mert félnek, hogy állandóan elkapja majd a betegségeket a gyerek. Elismeri, ez egy létező probléma, amit már a legelején megbeszélnek a szülőkkel, ugyanakkor nagy előnynek tartja, hogy a bölcsődékben egészségügyi személyzet is van, így már a korai jelekből észreveszik a betegséget, és tudják, mi a következő lépés.
A kétgyermekes dolgozó édesanya, Bota Anna szerint is kell egy B-terv a bölcsőde mellé. Ő a nagy fiát is beíratta kétévesen a bölcsődébe, a gyerek azonban sem lelkileg, sem egészségileg nem bírta, így a nagyszülők vigyáztak rá addig, amíg óvodába mehetett. A kisebbik fia másfél évestől két és fél évesig volt bölcsődés, ő hamar megszokta, s egészség szempontjából is jól bírta, így csak akkor kellett rá a nagyszülők vigyázzanak, amikor megbetegedett, de az sem volt túl gyakran. „A bölcsőde nem a legjobb megoldás, de nem is a legrosszabb. Ha a nagyszülő nem opció, nincs pénz dadusra, vagy csak olyanra tudjuk rábízni a gyereket, aki leteszi a televízió elé, vagy sosem viszi ki, akkor a bölcsőde nem egy rossz megoldás.
Az orvosi egyetemmel szembeni bölcsődébe járt a fiam, szerette. Gyakran vitték ki a szabadba, s valamiféle oktató tevékenység is zajlott. Nagy előnye volt, hogy a kisfiam megszokta a közösséget, és nagyon hamar önálló lett. Hetek alatt nagyon látványosan fejlődött ” – érvelt Bota Anna. Hozzátette, nem utolsó szempont, hogy a bölcsőde nagyon olcsó. Ő maximum 60 lejt fizetett egy hónapban, s a gyerek reggelit, tízórait, ebédet kapott. Ugyanakkor egy dolgozó szülőnek az is nagy előny, hogy nincs annyi vakáció a bölcsődében, maximum egy hónap, mert sokszor bizony az is nagy kérdés, mi legyen a gyerekkel a vakációban.
Van olyan család, ahol egyáltalán nincs nagyszülő, így még B-terv sem lehet ez a megoldás. Ebben a helyzetben volt Kovács Réka is, aki immár harmadik gyerekével van gyermeknevelési szabadságon. Még nem tudja, mi lesz, amikor vissza kell mennie dolgozni, de az előző két esetben ők a dadust mint egyfajta pótnagyit választották, bár nem volt egyszerű megtalálni a megfelelőt. „Két nyomós érv szólt amellett, hogy dadust alkalmazzunk: egyrészt azt gondolom, hogy kicsi még a kétéves a közösséghez, s azt szerettük volna, hogy több figyelmet kapjon, vigyék ki a levegőre, játsszanak vele. Másrészt a munkaprogramunk rugalmas volt, tehát nem kellett 8–10 órán át a gyerekfelügyelet, a dadust órabérre fizettük, így voltak hosszabb és rövidebb napok” – mondta Kovács Réka. Hozzátette, az is nagy kérdés volt, hogyha bölcsődébe adják a gyereket, mi lesz akkor, ha betegség üti fel a fejét.
Bár nem pontosan erre lett kitalálva, egyfajta köztes megoldásnak használják a munkába visszatérő szülők a Lurkó Kuckó Fejlesztő- és Játszóházat is. „Napi rendszerességgel 8–10 gyereket hoznak be hozzánk, reggel 8 órától déli 12 óráig maradhatnak, mi pedig koruknak megfelelő, irányított tevékenységeket ajánlunk nekik. Játszva tanulhatnak, ha már a szükség úgy hozta, hogy nem maradhatnak a szülőkkel” – magyarázta a Lurkó Kuckó vezetője, Imre Tekla. Ez a megoldás jóval olcsóbb, mint havi fizetést adni egy bébiszitternek, ugyanakkor nem mindenkinek jöhet szóba, mert csak a délelőtti gyerekfelügyelet oldódik meg ezzel.
Gyorsabb ügyintézést, az uniós pénzalapok jobb felhasználását reméli Cseke Attila fejlesztési miniszter az építkezések engedélyeztetésére vonatkozó új jogszabálytól.
Különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak szombaton a Marosvásárhelyi Állatkertbe, hiszen a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat részeként az intézmény egyedülálló programokkal várja látogatóit.
Egy román–török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda és Sóvárad közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
Csónakkal, drónnal és kutyával is keresik a Hargita és Maros megyei tűzoltócsapatok, valamint a hegyimentők azt a férfit, aki még vasárnap tűnt el a Maros folyóban Maroshévízen.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Hivatalosan átadták, nyáron már filmvetítés is lesz a szászrégeni Patria moziban, ahol a kétezres évek elején a Titanicot vetítették az utolsók között. Az átadón jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter is.
Országszerte egyedinek számít a marosvásárhelyi Múzeumok éjszakája, hiszen a városban működő minden kulturális intézmény bekapcsolódik a rendezvénybe május 17-én. Idén is izgalmas programokkal várják a látogatókat délelőtt 11 órától éjjel kettőig.
Háromszáz munkással dolgozik a kiválasztott török cég a Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti autópálya-szakasz megépítésén – tudta meg a Moldva autópályát akar elnevezésű civil szervezet, amelynek önkéntesei a terepen tájékozódtak a munkálatokról.
A felelősségteljes motorozás népszerűsítése mellett a közlekedésbiztonság erősítése és a motoros közösség összekovácsolása – ezeket a célokat tűzte ki a hétvégi marosszéki Think and Ride, Stay Alive! nevű esemény.
Csaknem kétszáz olyan gépkocsivezetőt állítottak meg a Maros megyei rendőrök az elmúlt napokban, akik megszegték a közlekedési szabályokat.
szóljon hozzá!