
Fotó: Boda L. Gergely
A gyermeknevelési szabadságról munkába visszatérő édesanyák egyik legnagyobb problémája, hogy mit kezdjenek a két és három év közötti gyerekekkel. Mivel óvodába csak a harmadik életévüket megközelítő gyerekeket veszik be, addig megoldást kell találni. A legjobb az, ha van nagyszülő a közelben, s vállalja is a gyermekfelügyeletet, hiányukban azonban marad a bölcsőde vagy a dada. Előnye és hátránya mindkét megoldásnak van.
2016. november 18., 15:252016. november 18., 15:25
Az első szempont, amit figyelembe kell venni, az anyagi, márpedig a legolcsóbb megoldás mindenképpen a bölcsőde, bölcsődéből azonban sosincs elég.
Marosvásárhelyen hat bölcsődében összesen 337 hely van, idén pedig 539 gyereket írattak be ezekre – tudtuk meg Ferencz Emőkétől, a Marosvásárhelyi Bölcsődék Igazgatóságának vezetőjétől. „Túljelentkezés van, ez igaz. A beiratkozás júniusban zajlik, mert nálunk is szeptemberben kezdődik a tanév, de a gyerekek létszáma nem állandó, van, hogy télen nem hozzák a gyereket, vagy beteg, azért nem, így folyamatosan ürülnek is meg helyeink” – mondta az igazgatónő. Hozzátette: van, amikor 6–7 hónapos gyerekek is kerülnek hozzájuk, mert az anyukának muszáj munkába állnia, de a legáltalánosabb az, hogy másfél éves kor után, mert a szülőnek hamarosan lejár a gyermeknevelési szabadsága.
„Amellett, hogy ez az egyik legolcsóbb megoldás, tudni kell azt is, hogy itt szakképzettek foglalkoznak a gyerekekkel. A pár hónapos nincs együtt a 2–3 évessel, és a nagyobbakkal már különböző tevékenységeket is végzünk” – magyarázta a bölcsőde előnyeit Ferencz Emőke. Hozzátette, tudja, hogy sokan azért nem a bölcsit választják, mert félnek, hogy állandóan elkapja majd a betegségeket a gyerek. Elismeri, ez egy létező probléma, amit már a legelején megbeszélnek a szülőkkel, ugyanakkor nagy előnynek tartja, hogy a bölcsődékben egészségügyi személyzet is van, így már a korai jelekből észreveszik a betegséget, és tudják, mi a következő lépés.
A kétgyermekes dolgozó édesanya, Bota Anna szerint is kell egy B-terv a bölcsőde mellé. Ő a nagy fiát is beíratta kétévesen a bölcsődébe, a gyerek azonban sem lelkileg, sem egészségileg nem bírta, így a nagyszülők vigyáztak rá addig, amíg óvodába mehetett. A kisebbik fia másfél évestől két és fél évesig volt bölcsődés, ő hamar megszokta, s egészség szempontjából is jól bírta, így csak akkor kellett rá a nagyszülők vigyázzanak, amikor megbetegedett, de az sem volt túl gyakran. „A bölcsőde nem a legjobb megoldás, de nem is a legrosszabb. Ha a nagyszülő nem opció, nincs pénz dadusra, vagy csak olyanra tudjuk rábízni a gyereket, aki leteszi a televízió elé, vagy sosem viszi ki, akkor a bölcsőde nem egy rossz megoldás.
Az orvosi egyetemmel szembeni bölcsődébe járt a fiam, szerette. Gyakran vitték ki a szabadba, s valamiféle oktató tevékenység is zajlott. Nagy előnye volt, hogy a kisfiam megszokta a közösséget, és nagyon hamar önálló lett. Hetek alatt nagyon látványosan fejlődött ” – érvelt Bota Anna. Hozzátette, nem utolsó szempont, hogy a bölcsőde nagyon olcsó. Ő maximum 60 lejt fizetett egy hónapban, s a gyerek reggelit, tízórait, ebédet kapott. Ugyanakkor egy dolgozó szülőnek az is nagy előny, hogy nincs annyi vakáció a bölcsődében, maximum egy hónap, mert sokszor bizony az is nagy kérdés, mi legyen a gyerekkel a vakációban.
Van olyan család, ahol egyáltalán nincs nagyszülő, így még B-terv sem lehet ez a megoldás. Ebben a helyzetben volt Kovács Réka is, aki immár harmadik gyerekével van gyermeknevelési szabadságon. Még nem tudja, mi lesz, amikor vissza kell mennie dolgozni, de az előző két esetben ők a dadust mint egyfajta pótnagyit választották, bár nem volt egyszerű megtalálni a megfelelőt. „Két nyomós érv szólt amellett, hogy dadust alkalmazzunk: egyrészt azt gondolom, hogy kicsi még a kétéves a közösséghez, s azt szerettük volna, hogy több figyelmet kapjon, vigyék ki a levegőre, játsszanak vele. Másrészt a munkaprogramunk rugalmas volt, tehát nem kellett 8–10 órán át a gyerekfelügyelet, a dadust órabérre fizettük, így voltak hosszabb és rövidebb napok” – mondta Kovács Réka. Hozzátette, az is nagy kérdés volt, hogyha bölcsődébe adják a gyereket, mi lesz akkor, ha betegség üti fel a fejét.
Bár nem pontosan erre lett kitalálva, egyfajta köztes megoldásnak használják a munkába visszatérő szülők a Lurkó Kuckó Fejlesztő- és Játszóházat is. „Napi rendszerességgel 8–10 gyereket hoznak be hozzánk, reggel 8 órától déli 12 óráig maradhatnak, mi pedig koruknak megfelelő, irányított tevékenységeket ajánlunk nekik. Játszva tanulhatnak, ha már a szükség úgy hozta, hogy nem maradhatnak a szülőkkel” – magyarázta a Lurkó Kuckó vezetője, Imre Tekla. Ez a megoldás jóval olcsóbb, mint havi fizetést adni egy bébiszitternek, ugyanakkor nem mindenkinek jöhet szóba, mert csak a délelőtti gyerekfelügyelet oldódik meg ezzel.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.
Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.
szóljon hozzá!