
Fotó: Boda L. Gergely
A gyermeknevelési szabadságról munkába visszatérő édesanyák egyik legnagyobb problémája, hogy mit kezdjenek a két és három év közötti gyerekekkel. Mivel óvodába csak a harmadik életévüket megközelítő gyerekeket veszik be, addig megoldást kell találni. A legjobb az, ha van nagyszülő a közelben, s vállalja is a gyermekfelügyeletet, hiányukban azonban marad a bölcsőde vagy a dada. Előnye és hátránya mindkét megoldásnak van.
2016. november 18., 15:252016. november 18., 15:25
Az első szempont, amit figyelembe kell venni, az anyagi, márpedig a legolcsóbb megoldás mindenképpen a bölcsőde, bölcsődéből azonban sosincs elég.
Marosvásárhelyen hat bölcsődében összesen 337 hely van, idén pedig 539 gyereket írattak be ezekre – tudtuk meg Ferencz Emőkétől, a Marosvásárhelyi Bölcsődék Igazgatóságának vezetőjétől. „Túljelentkezés van, ez igaz. A beiratkozás júniusban zajlik, mert nálunk is szeptemberben kezdődik a tanév, de a gyerekek létszáma nem állandó, van, hogy télen nem hozzák a gyereket, vagy beteg, azért nem, így folyamatosan ürülnek is meg helyeink” – mondta az igazgatónő. Hozzátette: van, amikor 6–7 hónapos gyerekek is kerülnek hozzájuk, mert az anyukának muszáj munkába állnia, de a legáltalánosabb az, hogy másfél éves kor után, mert a szülőnek hamarosan lejár a gyermeknevelési szabadsága.
„Amellett, hogy ez az egyik legolcsóbb megoldás, tudni kell azt is, hogy itt szakképzettek foglalkoznak a gyerekekkel. A pár hónapos nincs együtt a 2–3 évessel, és a nagyobbakkal már különböző tevékenységeket is végzünk” – magyarázta a bölcsőde előnyeit Ferencz Emőke. Hozzátette, tudja, hogy sokan azért nem a bölcsit választják, mert félnek, hogy állandóan elkapja majd a betegségeket a gyerek. Elismeri, ez egy létező probléma, amit már a legelején megbeszélnek a szülőkkel, ugyanakkor nagy előnynek tartja, hogy a bölcsődékben egészségügyi személyzet is van, így már a korai jelekből észreveszik a betegséget, és tudják, mi a következő lépés.
A kétgyermekes dolgozó édesanya, Bota Anna szerint is kell egy B-terv a bölcsőde mellé. Ő a nagy fiát is beíratta kétévesen a bölcsődébe, a gyerek azonban sem lelkileg, sem egészségileg nem bírta, így a nagyszülők vigyáztak rá addig, amíg óvodába mehetett. A kisebbik fia másfél évestől két és fél évesig volt bölcsődés, ő hamar megszokta, s egészség szempontjából is jól bírta, így csak akkor kellett rá a nagyszülők vigyázzanak, amikor megbetegedett, de az sem volt túl gyakran. „A bölcsőde nem a legjobb megoldás, de nem is a legrosszabb. Ha a nagyszülő nem opció, nincs pénz dadusra, vagy csak olyanra tudjuk rábízni a gyereket, aki leteszi a televízió elé, vagy sosem viszi ki, akkor a bölcsőde nem egy rossz megoldás.
Az orvosi egyetemmel szembeni bölcsődébe járt a fiam, szerette. Gyakran vitték ki a szabadba, s valamiféle oktató tevékenység is zajlott. Nagy előnye volt, hogy a kisfiam megszokta a közösséget, és nagyon hamar önálló lett. Hetek alatt nagyon látványosan fejlődött ” – érvelt Bota Anna. Hozzátette, nem utolsó szempont, hogy a bölcsőde nagyon olcsó. Ő maximum 60 lejt fizetett egy hónapban, s a gyerek reggelit, tízórait, ebédet kapott. Ugyanakkor egy dolgozó szülőnek az is nagy előny, hogy nincs annyi vakáció a bölcsődében, maximum egy hónap, mert sokszor bizony az is nagy kérdés, mi legyen a gyerekkel a vakációban.
Van olyan család, ahol egyáltalán nincs nagyszülő, így még B-terv sem lehet ez a megoldás. Ebben a helyzetben volt Kovács Réka is, aki immár harmadik gyerekével van gyermeknevelési szabadságon. Még nem tudja, mi lesz, amikor vissza kell mennie dolgozni, de az előző két esetben ők a dadust mint egyfajta pótnagyit választották, bár nem volt egyszerű megtalálni a megfelelőt. „Két nyomós érv szólt amellett, hogy dadust alkalmazzunk: egyrészt azt gondolom, hogy kicsi még a kétéves a közösséghez, s azt szerettük volna, hogy több figyelmet kapjon, vigyék ki a levegőre, játsszanak vele. Másrészt a munkaprogramunk rugalmas volt, tehát nem kellett 8–10 órán át a gyerekfelügyelet, a dadust órabérre fizettük, így voltak hosszabb és rövidebb napok” – mondta Kovács Réka. Hozzátette, az is nagy kérdés volt, hogyha bölcsődébe adják a gyereket, mi lesz akkor, ha betegség üti fel a fejét.
Bár nem pontosan erre lett kitalálva, egyfajta köztes megoldásnak használják a munkába visszatérő szülők a Lurkó Kuckó Fejlesztő- és Játszóházat is. „Napi rendszerességgel 8–10 gyereket hoznak be hozzánk, reggel 8 órától déli 12 óráig maradhatnak, mi pedig koruknak megfelelő, irányított tevékenységeket ajánlunk nekik. Játszva tanulhatnak, ha már a szükség úgy hozta, hogy nem maradhatnak a szülőkkel” – magyarázta a Lurkó Kuckó vezetője, Imre Tekla. Ez a megoldás jóval olcsóbb, mint havi fizetést adni egy bébiszitternek, ugyanakkor nem mindenkinek jöhet szóba, mert csak a délelőtti gyerekfelügyelet oldódik meg ezzel.
Egyórás késéssel kezdődött a marosvásárhelyi költségvetés elfogadására összehívott képviselő-testületi ülés hétfőn, mivel a költségvetési bizottság nem tudta befejezni a módosító javaslatok átbeszélését.
Azonosították azt a férfit, aki letépte a román zászlókat Marosvásárhelyen, az ismeretlen katona szobra előtt vasárnap. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult.
Az iskolai beiratkozás első szakasza lezárult: Maros megyében 1507 magyar gyerek iratkozott be, csaknem százzal több mint tavaly. A Bolyai iskolában idén túljelentkezés van, de aggodalomra semmi ok, hisz mindenki a körzethez tartozik lakcím szerint.
A gyors ütemű ingatlanfejlesztések mellett a meglévő víz- és szennyvízhálózat képes-e kiszolgálni az új háztartásokat? – merült fel a kérdés a marosvásárhelyi Egyesülés lakónegyedében. A közműszolgáltató szerint jelenleg nincs gond a rendszerrel.
Igazi szín- és illatkavalkád fogadta szombaton az udvarfalvi virágkiállításra és vásárra érkezőket a helyi futballpályán. Vasárnap is érdemes kilátogatni, sötétedésig lehet virágokat vásárolni.
A lángok martalékává vált Mezőpanitban a Karda család otthona. Gyűjtést szerveznek a támogatásukra, segíteni szeretnék az újrakezdést az otthonuk újjáépítésében és a mindennapi élethez szükséges dolgok pótlásában.
Ilie Bolojan felkereste szombaton Marosvásárhelyen a szív-érrendszeri és transzplantációs intézetet, amely új épülettel bővül az EU helyreállítási alapjából származó finanszírozással.
Volt, aki csak a kötelező jellege miatt jelent meg a pénteki marosvásárhelyi állásbörzén, de olyan is, aki valóban szeretett volna elhelyezkedni. Megyeszinten csaknem ezren találkoztak a munkaadókkal és 229-en mondhatják magukat szerencsésnek.
Egy napokkal ezelőtt eltűnt nő holttestét találták meg csütörtökön a Marosban, Marosvásárhelyen. A rendőrség pénteken megerősítette, hogy a folyóból kiemelt elhunyt egy 57 éves, Nyárádszeredából származó nő volt.
Egy medvebocsot mentettek le egy fáról csütörtökön Segesvár közelében. A mentőakció közel három órán át tartott, ezalatt a csendőrök biztosították a területet, mivel fennállt a veszélye annak, hogy az anyamedve a közelben tartózkodik.
szóljon hozzá!