A tompa folyamkagylók sem élték túl a sószennyezést
Fotó: Maros megyei Környezetőrség
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
2025. június 17., 15:212025. június 17., 15:21
A megyei vészhelyzeti bizottság kedd délelőtti ülése után a Maros megyei környezetőrség igazgatója a sajtónak elmondta, hogy az elmúlt hétvégén több helyszínen terepeztek, gyakorlatilag mentették, amit lehetett. Arról is beszámolt, hogy a patakok torkolatához húzódó halakat összeszedték és felvitték a tiszta patakszakaszokba, remélve, hogy legalább tíz százalékuk túléli. Azért csak tíz, mert ők is
és a fiatal egyedek amúgy is érzékenyebbek. „Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a sóhullámok után. Ha még látunk elvétve halat úszni a folyóban, az csak azokból van, amelyek a mellékpatakokból visszaúsztak.
Míg hétvégén nagyon zavaros, sós volt a Kis-Küküllő vize, hétfőn már látni lehetett a nagyobb haltetemeket a folyó mélyén.
Ezt a tiszai ingolát még élve találták és kimentették a Kis-Küküllőből
Fotó: Maros megyei Környezetőrség
„Jelenleg a víz hőmérséklete 11–14 Celsius–fok, ráadásul a sótartalma is magas, így a haltetemekben még nem keletkezett annyi bomlási gáz, hogy a folyó felszínére hozza őket. De ez az elkövetkező napokban megtörténik,
A tetemek több kilométeres szakaszon fognak megjelenni, egyelőre egy háló van kifeszítve Erdőszentgyörgynél, de mindenhol próbáljuk kiszedni majd a tetemeket. Kérjük a lakosságot, hogy
– fordult a helyiekhez a főfelügyelő, aki a helyszíni terepszemlék során látta, hogy a folyóparton több állatnyom is van, ami arra utal, hogy a madarak, rókák megeszik az elpusztult halakat. A környezetőrség munkatársai mindennap terepen vannak, figyelik a Kis-Küküllőt, közben lépnek, ahol szükséges.
Mint ismert, az ökológiai katasztrófát az elárasztott parajdi sóbányából a Korond-patak vizébe kerülő nagy mennyiségű só okozta, amely azt továbbszállította a Kis-Küküllő-folyóba. A katasztrófavédelem és a vízügyi hatóságok a hétvégén több szivattyút is üzembe helyeztek a bánya térségében, amelyekkel átemelik a Korond-patak vizének egy részét, hogy kevesebb sós víz kerüljön a pataknak a bánya alatti szakaszába.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
szóljon hozzá!