Ma is szükség van az őrállókra

A marosvásárhelyi Ludas utcai református templom zsúfolásig megtelt, bő tíz perccel az ünnepély kezdete előtt már csak a második emeleti karzaton lehetett  ülőhelyet találni. Különös élmény volt onnan mindent látni és hallani, külön örültünk annak, hogy nemcsak az orgona és a kántor, hanem Szabó Péter operaénekes és a lelkészek kórusa is mellettünk énekelt.

Mit kell tenni ma a reformációért?

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében az első keresztyén gyülekezetet állította a hallgatóság elé, kiemelve, hogy a mai református, keresztyén gyülekezetek is olyanok kellene legyenek, mint egykor. Mit kell tennünk ahhoz, hogy ez megtörténjen? – kérdezte az ige tükrében a lelkipásztor, választ is adva a feltett kérdésre: négy fontos dolgot tettek az első keresztyének, erre kell nekünk is figyelnünk. Elsőként, a legfontosabb, hogy kitartóak legyünk Isten igéjének hallgatásában és a Biblia olvasásában. „A reformáció nagy ajándéka, hogy magyarul olvashatjuk a Bibliát, magyarul hirdethetjük az igét. Isten igéje az Élet beszéde, és ahhoz, hogy szüntelen meg tudjunk újulni, ismernünk kell Isten törvényét, kegyelmét, bűnbocsánatát. Ma sokszor nehezünkre esik az is, hogy hetente egy órát rászánjunk az istentiszteleten való részvételre, elfeledve, mekkora nagy lehetőség, hogy ma nyugodtan részt vehetünk az áldott templomi alkalmakon. Az igehirdetés mellett nagyon fontos a közösségi életben való részvétel. Úgy kell élnünk, hogy cselekedeteink és segítőkészségünk beszéljen arról, hogy mi keresztyén emberek vagyunk, és Isten törvénye szerint élünk. Az egyház, a gyülekezetek kötelessége és feladata odaállni a nehéz helyzetben élők, a magányosok, nélkülözők mellé” – hangsúlyozta a püspök, kiemelve, hogy  az első keresztyén gyülekezetekben és a mai református gyülekezetekben is fontos, fontos kell legyen a kenyér megtörése, az úrvacsoraosztás.

„Az elmúlt közel 500 évben az úrvacsoraosztás összenőtt a mi református hitünkkel, egyházunkkal. Emlékeztet minket, hogy Jézus meghalt értünk, hogy örök életünk lehessen. Krisztus keresztje összeforrasztja az úrvacsorában részesülő gyülekezetet, közösséggé formálja az időseket, fiatalokat, férfiakat, nőket. Mindig eszünkbe juttatja, hogy a gyülekezeti tagok, testvérek, családtagok, hiszen egy kenyérből és egy pohárból esznek és isznak. A negyedik fontos dolog, amit nem szabad elfelejtenünk, amelyre naponta időt kell fordítanunk, az imádkozás. Az imádság egy áldott lehetőség, hogy megköszönjük Istennek mindazt, amit tőle kaptunk és amelyben eléje vihetjük kéréseinket. Az életünk egy szüntelen imádkozás kell legyen, hiszen másképp más gondolatok, indulatok uralkodnak lelkünkben. Ma azt üzeni Isten nekünk, hogy legyünk kitartóak az ige hallgatásában, a közösségi életben való részvételben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban. Ha ezt megtesszük, akkor életünk hiteles lesz, újra meg újra meg tudunk újulni, vissza tudunk térni a kezdetekhez, a tiszta igéhez, Istenhez”.

Én Benne hiszek

Jakab István esperes  örömét fejezte ki, hogy meghívásának eleget tett Papp Noémi evangélikus lelkész, Nagy László és Kecskés Csaba unitárius lelkész is. „Jó látni, hogy milyen sok református gyülekezet jött el közösen megünnepelni a reformációt, hálát adni Istennek a megújulásért. Hisszük, hogy ma is itt van Isten közöttünk és megújítja életünket. Szelet nem tudunk teremteni, de a vitorlákat nekünk kell elkészítenünk, és kivonnunk. Hisszük és valljuk hitvalló elődeinkkel együtt: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki, bizonyára senki! – mondta az esperes.

„Én Benne hiszek, Ő váltott meg” – énekelte a Szabadság utcai gyülekezet Gordonka együttese az ünnepi műsor keretében, majd Lőrincz István vendéglátó lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, mi mindig Isten dicsőségére kell munkálkodnunk.

A Marosi Református Egyházmegye esperese, Lőrincz János Ézsaiás könyvéből olvasott fel egy igerészt. Kiemelte, Istennek fontos az ő egyháza, ezért őrállókat állított a falakra, hogy azok figyeljenek, imádkozzanak, és védjék a közösségeket. „Fontosak az egyházi struktúrák, a templomok, de ennél fontosabbak az őrállók, akik éjjel-nappal imádkoznak, hirdetik Isten igéjét. Ilyen őrállók kell legyünk mi mindnyájan. A reformátorok félretolták Isten igéjének útjából a latin szavakból épített köveket, a külsőségeket. Nekünk is észre kell vennünk, és félre kell vennünk azokat a köveket, amelyek megakadályozzák közösségünk tagjait, hogy Istenhez jöjjenek”. A bő háromórás ünnepély keretében szavalatok, egyházi kórusművek, énekek hangzottak el.

Együtt ünnepelnek a protestáns egyházak

A Marosvásárhelyi Protestáns Egyházközségek október 31-én, csütörtökön 18 órától a Reformáció ünnepe alkalmából közös istentiszteletet tartanak a Vártemplomban. Szolgálnak: Kántor Csaba református püspökhelyettes, Nagy László unitárius főjegyző, Papp Noémi evangélikus lelkész. Fellép: Kilyén Ilka színművész és a Vártemplom Psalmus Vegyeskara.