Kőrösi Csoma Sándor nyomában

2011 áprilisában Kőrösi Csoma Sándor halálának 169. évfordulója kapcsán egykori zanglai lakhelyének felújításáról tartott előadást Irimiás Balázs projektvezető, amelyen részt vett Navratil János és Kinga, és megfogalmazódott bennük, hogy jó lenne, ha ők is ott lennének, mivel Janinak Kőrösi Csoma a példaképe – ismertették a Bod Péter Tanulmányi Házban tartott előadáson. „A 8000 kilométerre található Zanglába eleinte biciklivel akartunk elmenni, de végül lemondtunk erről a tervünkről. Mivel a falu a pakisztáni határ közelében található, elég nehezen kaptuk meg az indiai vízumot. Végül a Budapest – Isztambul – Delhi – Leh útvonalon repülővel megérkeztünk. Úgy tudjuk, a 3500 méter magasan fekvő reptér a világ legrövidebb légikikötője” – mesélte Navratil János, aki feleségével a megpróbáltatások ellenére pozitív élményekkel tért haza Indiából. Önkéntesként majdnem két hónapot töltöttek a Himalájában, ahol Kőrösi Csoma Sándor egykori lakhelyének felújításában segédkeztek.

Önkéntesség a fizetett munka helyett

„Amikor nem számításból teszed, hanem szívből, főleg egy olyan emberért, mint Kőrösi Csoma Sándor, akkor nem számít az áldozat. Ez az önkéntes munka jó része, s ez sokkal jobb volt, mint csak úgy ellátogatni Zanglába és körülnézni, mivelhogy tettünk is valamit. Pénzért, fizetett munkaként nem vállaltuk volna” – fogalmazott János. Érdekességként elmondták, a tibetiek illemből soha nem mondanak nemet, az átlagéletkor nem haladja meg az 50 évet, és az sem mellékes, hogy a zanglai herceg jelenleg egy magyar lánynak udvarol. A 3700 méter magasan fekvő faluból 20–25 perc alatt tették meg naponta a 150 méteres szintkülönbséget a palota-kolostorig, amelynek le kellett bontani az észak-keleti falát. „Olyan repedések voltak rajta, amelyeket már infúzióval nem lehetett megoldani, tehát hogy sarat öntenek be, mert az csak a külalakon javított volna” – ismertették.

Pudzsa a biztonságos építésért

Kinga elmondta, hogy a király többször felment a palotába és szertartást tartott. „A pudzsa azt jelenti, hogy megkérte a helyi szellemeket, segítsenek minket a munkálatokban. Azt beszélték, hogy a fal lebontása emberáldozatot igényel. Úgy látszik, hogy használtak ezek a pudzsák, mert senkinek semmi baja nem történt” – mondta Kinga.

Kőrösi Csoma Sándor 16 hónapot töltött Zanglában 1823–24-ben. Irimiás Balázs építész 2007 nyarán megállapította, hogy a palota-kolostor nagyon rossz állapotban van, majd többen összefogtak és elindították a Csoma’s Room nevű kezdeményezést. Az épület tudományos-kulturális funkciót tölthet majd be, egyfajta kutatóbázis és múzeum lehet.