
Manapság a Facebook vagy egyéb közösségi oldalak határozzák meg az emberi kapcsolatok dinamikáját. Albert Ildikó klinikai pszichológus szerint ezek az oldalak sokat elárulnak társadalomról és az egyénekről egyaránt. Legújabb kötete tulajdonképpen Facebook-bejegyzései egy gyűjteménye, ahol a közösségi oldal nem csak megjelenítési felületként, hanem egyfajta kovászként is működött.
2016. április 26., 12:312016. április 26., 12:31
2016. április 26., 12:502016. április 26., 12:50
A felvidéki Ab-Art Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot Albert Ildikó klinikai szakpszichológus és író Szókratész védőbeszéde című kötete, amely a szerző a Facebookon megjelent rövid írásait tartalmazza. Ezek az életről, életünk értelméről szólnak, továbbgondolkodásra serkentő szösszenetek.
Albert Ildikó a könyv előszavában felteszi a kérdést: van-e szükségünk személyes életfilozófiára, saját, külön bejáratú ideológiára? És meg is válaszolja azt: igen, szükség van rá, még akkor is, ha ezt nem mindenki tudatosítja. A szerző a saját, alaposan körüljárt gondolatait, élményeit, világról vallott elképzeléseit jeleníti meg írásaiban, amelyek néha egészen mély önkitárulkozásról szólnak, ugyanakkor mások által is használhatók. Az első megjelenési közegben, a Facebookon a reakciók bizonyították, hogy érdekli az olvasókat mindaz, ami Albert Ildikót írásra ösztönözte.
Béke önmagunkkal és a világgal
A második rövid kis írásnak a Béke címet adta. Arra a kérdésre, hogy békében élünk-e önmagunkkal, a szerző elmondta: az emberek igen nagy része egyre kevésbé él békében önmagával és/vagy a környezetével. „Korunkat a nem föltétlenül csak jó értelemben vett szabadság, illetve az arra való törekvés jellemzi, és ez a normák fellazulását, sőt, helyenként-időnként az eltűnésüket eredményezi” – fogalmazott a szakember. Minél kevésbé szabályozott az életünk, annál több lehetőségünk van kitekintésre, önmeghatározásra, de ezzel együtt eltűnnek a fogódzók, a biztos pontok, ami sokféle gubancot, megtorpanást, békétlenséget okoz. A forrongó, sokféle kihívással szembesülő korunk nem igazán képes egységes és kiforrott válaszokat adni, ami önmagában békétlenséget eredményez, ami az egyéni létben is erőteljesen lecsapódik.
Külsőségekről, önbecsülésről
A tudásról, a test és lélek egységéről, az önbecsülésről, a külsőségekről korábban már részletesen írt Albert Ildikó a szakkönyveiben, ahogyan az úgynevezett téli elvágyódásaival is foglalkozott több helyen, úti élményeiben például. Az alkalmazkodásról is szó esik a mostani kötetben, igaz, hogy csupán két mondatot szán e témára. Pedig – válaszolt érdeklődésünkre a szerző – sokkal többet lehetne írni, hiszen az alkalmazkodóképesség, vagyis az intelligencia lényege a helyzetnek megfelelő válaszadás képessége. „Ezért tudunk együtt élni, változni, ha szükséges, tiszteletben tartani mások igényeit és érvényesíteni a sajátjainkat, helyzeteket, feladatokat meg- és feloldani, eleget tenni forrongó korunk elvárásainak” – fogalmaz Albert Ildikó.
Nincs recept a jó közérzetre
Arra, hogy létezik-e recept, hogy valaki jól érezze magát a bőrében, a pszichológus elmondta, általános jól-lét receptek nincsenek, és bár léteznek bizonyos alapfeltételek, amelyek jó közérzetet biztosítanak, illetve irányelvek, melyek az értelmes élet építésében segítenek, felelőtlenség, hazardírozás és szakmaiatlanság lenne ezeket csak úgy világgá kürtölni. „A jó, minőségi emberi kapcsolatok, az értelmes elfoglaltság, a hobbi, a célok és álmok mind a minőségi élet feltételei. Kialakításuk, megszerzésük nagy, emberpróbáló feladatok” – vallja a szakember.
Közösségi felület, mint kovász
A Facebook, mint kommunikációs eszköz meghatározza kapcsolatainkat, ami – bár a szerző kíváncsisága és a kísérletezésre való hajlama korábban is megvolt – ez esetben kovászként működött: előcsalogatta mindazt, ami ott lappangott a gondolataiban, illetve némelykor rávette arra, hogy odafigyeljen bizonyos jelenségekre.
Az első írásokat a Facebookon kíváncsiságból posztolta Albert Ildikó. Legtöbbször pillanatnyi hangulatok, történések, beszélgetések váltották ki ezeket a gondolatokat, de az is előfordult, hogy egy hozzászólásra válaszként írt egy elmélkedést vagy pontosító miniesszét. Illetve néhány alkalommal a kommentek sajátosságai váltottak ki egy kis eszmefuttatást.
Lenyűgöző virtuális háló
Ahogy lapunknak elmondta, eléggé nehezen kóstolt bele ebbe a virtuális közösségi világba: sokáig ellenszenves volt számára, mert alkatilag individualistának tartja magát, bár nagyon fontosak számára is bizonyos közösségi értékek, hisz erről szól az új könyve is. Miután megismerte és felfedezte ennek a dinamikáját, és átlátott bizonyos összefüggéseket, illetve rájött a rejtett, a kevéssé nyilvánvaló törvényszerűségeire, egészen lenyűgözte. A Facebook, véli, hihetetlenül sokat elárul a gondolkodásról, a figyelemről, a szövegértelmezésről, az ízlésről és közízlésről, emberi magatartásokról, viszonyokról, érzelmekről, illetve azok hiányáról, no meg a sajátos kommunikációs lehetőségekről.
„Pillanatnyilag úgy látom, hogy érdemes lenne foglalkozni a virtuális kommunikáció és a virtuális kapcsolatok dinamikájának lélektani elemzésével, azon túlmenően, amit már leírtak róluk inkább a fiatalokkal kapcsolatosan” – magyarázza a szakember, aki hozadékának tartja a gyors informálódási lehetőséget, a könnyű kapcsolatkialakítási és kapcsolattartási módot, a lehetőséget arra, hogy viszonylag könnyen simogatáshoz, azaz pozitív visszajelzéshez jussunk.
A Szókratész védőbeszéde című könyvet kedden öt órától mutatják be a Kájoni János Megyei Könyvtárban, szerdán Gyergyószentmiklóson a helyi művelődési ház Karancsi Sándor-termében, 17 órától, Marosvásárhelyen pedig csütörtökön 17 órakor a Bernády Házban.
Több évtizednyi várakozás és egy februári óvás után zöld utat kapott Sütő András szobrának kivitelezése. A szakmai zsűri elutasította a pályázat menetét kifogásoló észrevételeket, így a városi költségvetés elfogadását követően aláírhatják a szerződést.
Pontosítást küldött a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya a tűzoltókat ért bírálatokra, amelyek a közösségi médiában jelentek meg a pénteki, kerelőszentpáli tűzeset kapcsán.
Medvebiztos kukákat helyeztek ki Marosvásárhelyen a Somostetőn, ahol tavaly számtalanszor megfordult több medve is. A zárható kukáktól azt remélik, ha a medve nem talál élelmet az emberek közelében, az erdőben marad.
A Marosvásárhelyi Állatkertbe Szegedről érkeztek az új állatok, sőt az intézmény számára új faj is otthonra talált nemrég. Még karanténban vannak az új lakók, gondozóik felügyelete mellett.
Képzésekkel, gyakorlati bemutatókkal és nyílt nappal ünnepelték a polgári védelem hetét Maros megyében. Szükség is van ilyen tudatosító rendezvényekre, hiszen sokan nem tudják, miként kell viselkedni természeti katasztrófa vagy háborús helyzet esetén.
Tűz ütött ki egy lakóházban Kerelőszentpálon, a tűzoltók erőfeszítései ellenére az épület lakhatatlanná vált.
Befejezték a mikházi római erőd parancsnoksági épületének (principia) udvarán lévő kút teljes feltárását: a Maros Megyei Múzeum régészei ritka leletekre, például egy épségben maradt bronzkancsóra bukkantak.
Tizenegy házkutatást tartottak a Maros megyei rendőrök csütörtök hajnalban Marossárpatakon, fatolvajok után nyomozva. Négy férfit vettek őrizetbe, egyikük csak 17 éves.
Körlevélben szólítja fel a marosvásárhelyi városháza a szakigazgatóságok és a hivatalhoz tartozó közintézmények vezetőit, hogy március 9-ig közöljék, hány alkalmazottjuktól tudnak megválni, a nemrég megjelent megszorítási intézkedéseknek megfelelve.
A dicsőszentmártoni hivatásos tűzoltókat Désfalvára riasztották szerdán este. Egy lakóház gyulladt ki.
szóljon hozzá!