Húsz év után sem építették vissza a hadrévi cigányok felgyújtott házait

Maros megye kormánybiztosa, Corneliu Grosu úgy véli: éppen itt az ideje betartani a strasbourgi emberjogi bíróság 2005. július 12-én hozott végleges és megfellebbezhetetlen ítéletet. Annál is inkább, mivel az építkezési tervek már rég elkészültek, és az Országos Lakásügynökség is évekkel ezelőtt elkülönítette a házak felhúzásához szükséges alapot. Ráadásul komoly nyomás erősödik Romániára a szinte húsz éve megoldatlan etnikai ügy miatt.

A prefektus nem kívánta kommentálni, hogy elődei, illetve a váltakozó kormányok miért nem vették komolyan a nemzetközi testület döntését, ő azonban megígérte, hogy még az idén „nagyjából” életbe ülteti azt. A Strasbourgban született ítélet szerint a hatóságok kötelesek újjáépíteni három lakóházat, egy orvosi rendelőt és egy kisebb ipari csarnokot, ahol a hadrévi romák járdalapokat gyártanának.

Az ítélet egyik részéhez ragaszkodik, a másikhoz nem

Míg a házak közül kettőnek valószínűleg még a nyár elején nekilátnak, a harmadik újjáépítését bizonyos feltételekhez köti a prefektus. Kiderült, hogy az illetékes személy többnyire Írországban tartózkodik, és inkább az építkezésre szánt pénzhez szeretne jutni, mintsem visszaköltözni a Maros megyei faluba.

Grosu úgy véli, hogy pénzt semmi esetre, házat esetleg kaphat az érintett fél, de csak abban az esetben, ha hazatelepedik Hadrévre. „Sajnálom, de az ítélet házépítésről, nem kárpótlásról szól” – magyarázkodott a kormánybiztos. A prefektus a műhely felépítését és felszerelését is ellenzi, mondván, hogy a hadrévi romák amúgy sem vehetnék fel a járdapiskóták gyártásában a versenyt a környékbeli piacot uraló nagyenyedi Valpet céggel. Kérdésünkre, hogy miért csak a házépítés esetében ragaszkodik az ítélet pontos végrehajtásához, és a csarnok kialakításában nem, Corneliu Grosu azzal érvelt, hogy jobb és pénzesebb munkát is el tud képzelni a roma közösség számára a járdalapok készítésénél.

„Kigondolunk valami mást. Olyan járdalapokat, mint a Valpet, úgy sem tudnak gyártani, a lókereskedést meg bátorítjuk, de kitalálunk valami egyéb, jellegzetes munkát számunkra” – válaszolta. Hadréven a cigányok egy része lovak adásvételéből él. A gazdagabbik réteg Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban vagy éppenséggel Svájcban dolgozik.  

Enache: Romániának mellékes az ítélet betartása

Mint ismeretes a hadrévi romák botránya 1993 őszén robbant ki, amikor a helyi románság megelégelte a cigányok garázdálkodását, és jó pár családra rágyújtotta a házat. Az összetűzésekben négy ember meghalt, tizennégy épület leégett és további három megrongálódott. A hazai bíróság mindössze 1997-ben, a Pro Europa Liga és más emberjogvédelmi szervezetek nyomására volt hajlandó napirendre tűzni a hadrévi romák ügyét. A felemás ítéletek nyomán az érintettek a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordultak, és pert nyertek.

Nyolc évvel ezelőtt, 2005-ben a román kormány vállalta, felépít három lakóházat és egy magáncég rendelkezésére bocsát egy műhelycsarnokot, amely munkalehetőséget biztosított volna a romáknak. Mivel a bukaresti hatalom nem volt hajlandó életbe ültetni az ítéletet, 2008-ban a Pro Europa egykori aktivistája, az időközben az RMDSZ által az Országos Diszkriminációellenes Tanácsba (CNCD) delegált Haller István éhségsztrájkba kezdett. Akkor mind a nagyobbik, mind a kisebbik kormánypárt, a PNL, illetve az RMDSZ a CEDO döntésének betartásáról biztosította Hallert.

Borbély László, a szövetség alelnöke a tiltakozó akció azonnali abbahagyására szólította fel az emberjogvédelmi aktivistát, mondván, hogy nem éhségsztrájkkal, hanem politikai érvekkel kell harcolni. Mivel ennek ellenére nem történt jóformán semmi, a strasbourgi bíróság ismételten a roma személyek elleni erőszakra, valamint nemzeti hovatartozási alapon történt diszkriminációra hívta fel a román kormány figyelmét.

Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy véli: Románia hagyományt teremtett az időhúzásból és a nemzetközi ítéletek be nem tartásából. „Az, hogy még mindig nem kezdték el annak a bizonyos három családi háznak az építését, és most is a kibúvókat keresik, egyértelműen arra utal, hogy ennek a kormánynak is teljesen mellékes a bírósági döntések, illetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartása” – vélekedett a PEL vezetője, aki két évtizede folyamatosan követi a hadrévi ügyet.