Hétszáz diák fordított hátat az iskolának

A Maros megyei tanfelügyelőség nemrég készített el egy felmérést, amelyhez bekérte az elmúlt négy tanévben jegyzett iskolaelhagyásos eseteket is. Az adatok elkeserítőek: 2008–2012 között összesen 3108 iskolaelhagyás történt.

A vidéki diákok vezetnek

A tanfelügyelőség képviselője, Felicia Stela Ionescu a téma kapcsán kifejtette: „A szakminisztérium kérésére készítettünk egy felmérést az elmúlt négy évben történt iskolaelhagyásokról. Kiderült, hogy legtöbb diák a kötelező nyolc osztály elvégzése után hagyja abba tanulmányait, de sokan vannak olyanok is, akik megkezdik a szakiskolát vagy a középiskolát, de nem fejezik be. A kimutatásokból az is kiderül, hogy a városi iskolákban az elemi osztályokban nem beszélhetünk kimaradt diákokról, és vidéken is kevés esetet tartanak nyilván. Míg a városokban a felsőbb osztályosok esetében is csupán 35 körüli azok száma, akik abbahagyják tanulmányaikat, vidéken sokkal elkeserítőbb a helyzet. A statisztikai adatok alapján elmondhatjuk, hogy főként vidéki, kilenc és tizedik osztályos diákok körében jellemző az iskolaelhagyás. Amikor vidékről beszélünk, akkor ezen nem az ott működő iskolákat értjük, hanem azt, hogy vidéki településekről származnak a diákok”. A tanfelügyelőség egyesületekkel és alapítványokkal közösen különböző iskola utáni tevékenységeket szervez, ösztöndíjakat biztosít, így próbálva megelőzni az egész társadalomra nézve káros jelenséget.

Okok: szegénység, szülők távolléte

Bár alapos felmérést az iskolaelhagyás okairól most nem készítettek a tanintézetek képviselői, pár mondatban megindokolták, hogy esetenként miért maradtak ki az oktatásból a diákok. Elsősorban a nehéz életkörülmények között élők nem folytatták tanulmányaikat, olyanok, akiknek szülei nem engedhették meg, hogy ingázási, vagy bentlakási költségeket fizessenek. Sokan vannak a roma közösség tagjai közül, akik a hagyományokra hivatkozva a nyolc osztály elvégzése után nem tanulnak tovább. Egyre gyakoribb, hogy a szülők külföldön dolgoznak, a nagyszülők pedig nem tudják vagy nem akarják iskoláztatni a rájuk bízott kiskorút. Megtörténik az is, hogy a szülők írástudatlanok, vagy csak elemi iskolába jártak, így nem tartják fontosnak, hogy gyermekük tanuljon.

A kicsiknél is gondot jelent

Az erdőszentgyörgyi Szent György Iskolaközpont igazgatója, Tóth Domokos a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta: náluk is vannak olyan gyerekek, akik tanév elején beiratkoznak, de nem járnak iskolába. „Pontos adatokkal még nem szolgálhatok az elmúlt tanévről, mert őszig minden diáknak joga van, hogy jelentkezzen, pótvizsgázzon. Az biztos, hogy nagy részük a roma közösség tagja. A lányok 14 évesen férjhez mennek, a fiúk megnősülnek, legtöbben még a nyolc osztályt sem végzik el. Amikor gépjárművezetői jogosítványt szeretnének szerezni kiderül: szükség van a tanulmányokat igazoló oklevélre, ami nekik hiányzik. De akkor már késő. Sajnos az elmúlt években már I-IV. osztályosok is kimaradtak az iskolából, főként olyanok, akiknek szülei külföldön dolgoznak. A tanügyi törvény előírja, hogy a szülő köteles iskoláztatni gyermekét X. osztályig, ellenkező esetben pénzbírságra számíthat. Ez elméletben jó megoldásnak tűnik, de a gyakorlatban nem működik, hiszen, aki az anyagiak hiánya miatt nem tudja gyermekét iskoláztatni, az a büntetést sem tudja kifizetni” – mondja az iskolaigazgató, aki elismeri, hogy vannak szakminisztériumi és alapítványi kezdeményezések az iskolaelhagyás megelőzése érdekében, de szerinte ezek nem túl sikeresek.

A nyárádszeredai Bocskai István Iskolaközpontban az elmúlt tanévben 27-en hagyták abba tanulmányaikat, nagy részük az esti tagozatról. De voltak olyan diákok is, akiknek szülei nem tudták fedezni az ingázási költségeket, így nem fejezhették be tanulmányaikat.