Három a magyar igazság Petőfi-szoborból is

A magyarság példaértékű összefogásával három Petőfi-szoborral gyarapodik Maros megye kulturális öröksége. Az RMDSZ 18. kerületi elnöke döntött úgy, hogy gyűjtést kezdeményez a segesvári büszt visszaállításáért, a későbbiekben pedig további anyagi támogatást nyújt a ludasi és szentgyörgyi szobrok felállításához.

Elsőként előreláthatólag június elsején avatják újra a nemzeti költő segesvári mellszobrát, melyet a földcsuszamlás veszélye miatt az önkormányzat öt évvel ezelőtt eltávolított a városháza és várfal közötti kis parkocskából. A sokáig porosodó alkotás nemsokára új helyen, új talapzatra kerülhet. Dorin Dăneşan polgármester és Segesvár román többségű önkormányzata, ha néhány éves késéssel is, de betartotta ígéretét, és a sokáig elhanyagolt, majd anyaglerakatként használt, római katolikus templom melletti területet csinos kis parkká varázsolta, mely a tavaly óta a költő nevét viseli. A polgármester által javasolt új helyszínt a helyi szórványmagyarság nem csak elfogadta, de meg is kedvelte. Az RMDSZ kerületi elnökei által szervezett gyűjtésből a városháza által finanszírozott talapzatot készülnek bevonni gránitlapokkal.

Ha nem lesz ki akadékoskodjon, a nyár folyamán Marosludason is szoboravatóra kerül sor. A Maros-híd mellett kialakított zöldövezetben a talapzat már a tavaly megépült, azonban bizonyos formai okok be nem tartására hivatkozva, a hatalomra kerülő balliberális koalíció megakadályozta a szobor 2012-es avatását.

Szintén az idén, de valamivel később kerülhet sor a marosszentgyörgyi alkotás köztérre való helyezésére. A község és az iskola vezetői azt szeretnék, ha a szobor a központban lévő tanintézmény előtti kis zöldövezetet ékesítené. A szentgyörgyi magyarság már rég óta vágyik egy műalkotásra, amely az iskola előtti Constantin Romanu-Vivu szobrát „ellensúlyozná”. Ion Vlasiu alkotását a kommunista diktatúra utolsó hónapjaiban avatták, ezzel mintegy kiváltva az akkor még szinte színmagyar falu nemtetszését. Felsőmarosmenti prefektusként Romanu-Vivunak magyarellenes szerepe volt az 1848-as forradalomban. Egy ideig az iskola is az ő nevét viselte.

Rendkívül nagyra értékelte a kerületi elnökök döntését Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke. Lapunknak nyilatkozva, a szervezet vezetője jelzésértékűnek nevezte az összefogási gesztust, még akkor is, ha egyetértett azzal a felvetésünkkel, miszerint egy szobor újjáavatását annak kellene fedezni, aki eltávolította eredeti helyéről. „Egymásrautaltságunk tudatát erősíti, ami voltaképpen a Maros megyei magyarság és RMDSZ ereje. Mi valóban együtt lehetünk erősek, szórványban és tömbmagyar vidéken élők.”