Bolyai-felmenő sírkövét restaurálják

Az idős Bolyai-kutató pedagógus fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel ápolja Bolyai Farkas és János emlékét, kutatja a két zsenivel kapcsolatos, még fellelhető dokumentumokat, távoli helyszínekre látogat, hogy kutatásaihoz újabb adatokat gyűjtsön, s mindenekfölött a két Bolyai emlékének megőrzéséért, emléktáblák és emlékhelyek létrehozásáért, ápolásáért munkálkodik. Oláh-Gál Róbert mellett az ő érdeme is, hogy a domáldi (egykori Bolyai-birtok) dombtetőn felújították Farkas feleségének, János édesanyjának síremlékét és kopjafáját, hogy 2010. szeptember 4. óta emléktábla áll a marosvásárhelyi Vársétányon, az egykori Bolyai János-ház helyén álló épület falán, hogy emléktáblával jelölték meg a János utolsó lakhelyéül szolgáló Kőrösi Csoma Sándor utcai épületet, hogy a református temetőben kopjafa jelöli János eredeti sírhelyét.

Kakutsi János Királyi táblai assessor 1754-ben született. A polgári hitet 1808. április 23-án mint nemesember taxa nélkül letette Marosvásárhelyen, a város jegyzőkönyvének adatai szerint. Tagja volt a Gecse-féle Emberszereteti Intézet bizottmányának. Meghalt 1831-ben, 77 éves korában.

Kakutsi Jánosnak volt egy Kakutsi Klára nevű lánya, ennek lánya Pávai Vajna Krisztina volt, Bolyai Farkas édesanyja. A Kakutsok (a korabeli dokumentumokban Kakuts és Kakutsi néven is fellelhetők) családfája egyébként az 1400-as évek közepéig vezethető vissza, így a két Bolyai egyúttal a jelentős erdélyi család leszármazottjának is tekinthető. Bandi Árpád úgy vélte, a Bolyai család anyai felmenőjének, Kakutsi Jánosnak illő megőrizni az emlékét, azzal is, hogy sírkövét felújítják és megjelölik a Bolyaiak városának temetőjében.