Bajban több száz tejtermelő

Az Uzdiszentpéterhez tartozó Meződomb egyik tehenes gazdája elmondta, tíz éve áll szerződéses viszonyban a felvásárló gyárral, másnak nem is szállított tejet, s most abba a helyzetbe került, hogy nem tud mit kezdeni az általa megtermelt tejjel. Azazhogy talált egy Beszterce megyei felvásárlót, de az harminc banival olcsóbban veszi át a tej literét, mint a Napolact. A gazda saját bevallása szerint 40 ezer eurót költött arra, hogy eurokonform farmot hozzon létre, állatokat vásárolt, most pedig ott áll a csőd szélén a tíz fejőstehenével.

Egy másik farmer így panaszkodott: nincs nyugdíja, nincs más kereseti lehetősége a teheneken kívül. A fiával tartják fenn a farmot, ha pedig nem tudja eladni a tejet, a disznókkal kell hogy feletesse. „Készítenénk sajtot belőle, de azt nincs hol, kinek eladni, annyit dolgozunk, hogy szökik ki a szemünk, s most már hiába, el kell öntenünk a tej nagy részét” – mondta.

Túl nagy a termelés

A Napolact azzal indokolja a felvásárlás felmondását a félszáz központban, hogy túl nagy a tejtermelés. A holland Friesland Campina értékesítési igazgatója, Cornel Cărămizaru szerint nyáron többlettermelés van, télen alul teljesítenek a farmok. „Nyáron az átlagos fölötti termelés egy részét át tudjuk venni, de most 30 százalékra rúg a túltermelés, ezt már nem tudjuk felvásárolni” – magyarázkodott az igazgató, aki tagadta, hogy ötvennél több felvásárlópontot zárnának be.

A Maros Megyei Szarvasmarhatartók Szövetségének elnöke, Iacob Boca is pánikhelyzetről beszél. Katasztrofális helyzetben vannak a tejtermelők, s ha az egyesületek nem szervezkednek, a szövetségek nem találnak megoldást a kialakult helyzetre, félő, hogy nagyon sok szarvasmarhafarm fog eltűnni – vetítette előre a szomorú képet.

A tejfeldolgozók romániai patronátusának elnöke, Dorin Cojocaru sietett a Friesland Campinát mentegetni. Szerinte az utóbbi 3-4 évben 234 tejfeldolgozó zárt be Romániában, ezért csökkent a választási lehetőség a tejtermelők számára. Ő személy szerint megérti a termelőket, de azoknak is meg kell érteniük, hogy a jelenlegi helyzet a Friesland Campina fejlesztési politikájától és akaratától függetlenül következett be – nyilatkozta. Az európai krízishelyzet, az utóbbi négy év tejfogyasztásának csökkenése idézte elő ezt az állapotot– tette hozzá.

Szövetkezni kell

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Nagy Tamás Péter sem látja rózsásnak a jelenlegi helyzetet. Portálunknak elmondta, a tejtörvény kötelezi a felvásárlót, hogy hat hónapra kössön szerződést a termelővel. Ha hat hónap után bejelenti az unalmast, a minisztérium nem kötelezheti, hogy továbbra is átvegye a tejet a termelőtől. „A szaktárca az új agrárpolitika keretében igyekszik olyan támogatási rendszert létrehozni, amely hozzásegítené a helyi közösségeket, hogy megálljanak a saját lábukon. Ehhez azonban szövetkezni kell” – mondta Nagy Tamás Péter. Ezt példával is illusztrálta: ha például a Küküllő, vagy a Nyárád mentén a tejtermelő gazdák megegyeznek, hogy szövetkezzenek, létrehozzanak egy egyesületet vagy szövetkezetet, amely a saját megtermelt tejét feldolgozza és értékesíti, függetlenné válnak a multiktól vagy a nagy felvásárlóktól. Olyan helyzetbe kerülnek, hogy ők diktálhatnak az árak tekintetében – magyarázta, s elmondta, hogy az elkövetkező napokban Maros megyébe is ellátogat, s ezt fogja javasolni a gazdáknak egy körút során. Ez azért is lenne előnyös, mert az új rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy akár 90 százalékos vissza nem térítendő támogatásban részesítse az ilyen beruházásokra pályázó szövetkezett termelőket.

Még nagyobb lesz a baj, ha majd 2015. március 15-étől megszűnik a tejkvóta az unióban. Akkor majd a multik minden korlátozás nélkül, mintegy futószalagon szállíthatják a számukra fölöslegessé váló többlet-tejmennyiséget a nálunk működő feldolgozóknak. És annál az önköltségi árnál sokkal olcsóbban, mint ahogy a romániai gazda elő tudja állítani.

Mások is veszélyben
Nem csak Maros, de Kolozs, Szatmár, Bihar, Máramaros és Szilágy megyei tehenes gazdák is hasonló helyzetbe kerültek a Friesland Campina döntése miatt. Máramarosban például – a Romániai Szarvasmarha-tartók Szövetségének elnöke, Claudiu Franc szerint – hatvan begyűjtőponthoz szállító gazda került olyan helyzetbe, hogy nincs mit kezdenie a megtermelt tejjel. Itt napi százezer literre rúg a feldolgozó által át nem vett tej mennyisége.