A törvények folyamatos változása ellehetetleníti a kisvállalkozókat

A kis- és közepes méretű vállalkozások (KKV-k) lehetőségei volt a témája a csütörtökön délben a Maros Megyei Kereskedelmi Kamara székhelyén összehívott sajtótájékoztatónak.

3%-os jovedelemadó vagy 16%-os profitadó

A kamara elnöke, Vasile Pop (a fotón jobbról a második) azt kifogásolta a romániai törvényalkotásban, hogy nem biztosít lehetőséget a vállalkozóknak, hogy egyénileg eldöntsék, melyik adózási forma a megfelelő számukra. „A jövedelemre kivetett 3%-os adó abba a helyzetbe sodorja a KKV-k többségét, hogy vagy megszűnnek, vagy menekülésként változtatniuk kell a jogi formán, a kft-k helyett például egyéni vagy családi vállalkozásokká alakulnak. A jogszabályt úgy kellett volna megalkotni, hogy a vállalkozó eldönthesse, hogy a 3%-os jövedelemadót (impozit pe venit), vagy a 16%-os profitadót (impozit pe profit) választja” – mondta a szakember.

A KKV-k országos egyesületének alelnöke, Gheorghe Bueşteanu (a fotón balról az első) hangsúlyozta, a legfeljebb 9 személyt foglalkoztató vállalkozásoknak szakmai egyesületekbe kellene tömörülniük, így csökkenthetnék a kiadásaikat és jobban érvényesíthetnék akaratukat a piacon, valamint a törvényalkotók ellen is határozottabban felléphetnének.

Eltűnhet a Burley-dohány

A Maros megyei dohánytermesztők egyesületének elnöke, Petru Bota az Európai Unió direktívájának változtatását kifogásolta, szerinte ugyanis ez az intézkedés több száz család megélhetését sodorná veszélybe. „Európában Maros megyében van a legjobb talaj a Burley-dohány termesztéséhez, mi száz százalékban exportra dolgozunk. A 2003. évi 2001-es európai előírást úgy módosítanák, hogy megtiltanák az égésserkentők, valamint aromák hozzáadását, márpedig a Burley-dohányt csak így lehet előállítani, ez a különlegessége. Ha a módosítást elfogadják, a Burley-dohány eltűnik, és több száz család marad megélhetés nélkül, hiszen egy hektáron 10-15 személynek adunk munkát, a több ezer hektár mellett pedig megszűnnének a járulékos vállalkozások is” – fogalmazott Petru Bota. Elmondta, jelenleg kilogrammonként 81 euróért, nyersanyagként értékesítik a dohányt, a forgalomban levő cigaretta harmada viszont csempészáru.

Különbség: az adócsalás

A találkozón jelen volt Cristian Chirteş (a fotón jobbra) parlamenti képviselő is, aki szerint szigorúbb ellenőrzésekre és a vizsgálati hatóságok egységesítésére van szükség. „Az Európai Unióban egy fő egy év alatt átlagban 89 kilogramm pékterméket fogyaszt, nálunk ez a szám 23 kg, holott kenyérfogyasztó ország vagyunk. A különbség az adócsalás. Nem kell nekünk új törvényeket, új struktúrákat kitalálnunk, hanem át kell vennünk a más országokban már működő modelleket” – mondta a képviselő.