Legeltetni, kaszálni tilos – ilyen táblák találhatók Szárhegy és Ditró között
Fotó: Balázs Katalin
Vészhelyzetet rendelt el a szöcskeinvázió miatt a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal. Az intézkedés részeként közel száz hektárnyi területen rovarirtószeres permetezést végeztek Gyergyószéken. Kápolnásfalu környékén nehéz döntés előtt állnak a gazdák: ha kérik a permetezést, hetekig nem hajthatják ki a legelőre állataikat, ha nem folyamodnak segítségért, lehet, hogy a szöcskék falják fel állataik takarmányát.
2018. május 28., 22:022018. május 28., 22:02
2018. május 29., 14:172018. május 29., 14:17
A gazdák tartsák megfigyelés alatt mezőgazdasági területeiket, és ha nagyobb szöcskerajzást észlelnek, haladéktalanul jelentsék azt a helyi polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályán, a legközelebbi növényvédelmi központnál, valamint a megyei mezőgazdasági igazgatóságon – hívta fel a figyelmet megkeresésünkre Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét éppen a szöcskerajzással kapcsolatos terepmunkán értük utol, de azt közölte, bővebben nem nyilatkozhat a témában.
A mezőgazdasági igazgatóság szakembereinek javaslata alapján a prefektusi hivatal irányítása alatt működő megyei vészhelyzeti bizottság kérelmezte a vészhelyzet elrendelését, amelyet a belügyminisztérium jóvá is hagyott – tudtuk meg Adrian Pănescutól. A prefektusi hivatal szóvivője arról tájékoztatott, hogy az intézkedés részeként mintegy hetven hektárnyi mezőgazdasági területet permeteztek le rovarirtóval Gyergyószárhegy, Gyergyóditró és Gyergyóalfalu környékén.
A szóvivő elmondta, a szöcskeirtásról értesítették a környéken élőket, hogy állataikat ne hajtsák ki a vegyszerezett területekre, és a méhészeket is tájékoztatták, hogy kerüljék el a környéket.
– tájékoztatott Pănescu, hozzáfűzve, hogy azok főként kaszálók és erdős területek. „A mezőgazdasági szakemberek felügyelet alatt tartják a zónát, és ha szükségesnek tartják, jóváhagyást kérnek a permetezésre. (…) Azt mondták, hogy ez a fajta szöcske őshonos itt, és nem veszélyezteti a gabonával, pityókával beültetett mezőgazdasági területeket. Az elszaporodásukhoz hozzájárulhatott a tavaly nyári szárazság, de az idén tavaszi csapadékhiány is” – fogalmazott.
A helybéliek szerint Kápolnásfalu környékén az út menti területeken rajzanak legnagyobb számban a szöcskék
Fotó: Veres Nándor
Tömegesen rajzanak a szöcskék Kápolnásfalu környékén, a gazdák panaszkodnak is a jelenségre, de egyelőre számottevő kárról nincs tudomásuk – közölte lapcsaládunkkal Benedek László, a község polgármestere. „Ma is kint jártunk a terepen, de nem látszik, hogy le lenne rágva a fű azokon a területeken, ahol áthaladnak” – fogalmazott a településvezető, hozzáfűzve, hogy a permetezéssel járó legeltetési tiltás miatt szeretnék elkerülni a rovarirtást, de tanácstalanok, mert ilyen helyzetben még nem voltak.
Kápolnásfalu környékén mintegy két hete jelentek meg a szöcskék nagyobb számban, de akkor még nem volt szembetűnő, mert apró, fiatal egyedek voltak. Azóta mintegy három-négy centi hosszúra nőttek, és délről kelet felé haladva egyre közelebb jutnak a falu közelében található, jobb minőségű kaszálókhoz, de
– panaszolta Péter Árpád helybéli gazda, akinek két lucernás területe van a település határában. Úgy saccolta, a nagy méretű rovarok már mintegy száz hektárnyi területen rajzanak. „Figyeljük, hogy mi történik, és ha még nagyobb károkat csinálnak, hívunk egy agronómust vagy más szakembert, mert néhány parasztember nem tudja eldönteni, hogy mi legyen” – fogalmazott.
Tanácskoztak már a település gazdái, de nem tudnak dönteni arról, hogy kérjenek-e segítséget, és a döntés nagyon nehéz, ugyanis ha a permetezés mellett döntenek, hetekig nem vihetik a legelőre állataikat, éppen abban az időszakban, amikor azoknak a legtöbbet kellene legelniük. Így a takarmányt is meg kellene vásárolniuk, ami komoly kiadást jelent. Ha viszont nem kérnek rovarirtást, megtörténhet, hogy a szöcskék legelik le földjeiket – sorolta aggodalmaikat a gazda. „Két tűz között vagyunk” – summázott, hozzáfűzve,
Amennyiben nem így lesz, kérni fogják a permetezést.
Gyergyószéki nézőpont
Általános riasztás lépett érvénybe prefektusi utasításra, a megyei katasztrófavédelmi bizottság ülését követően. „Határozat született, a mi feladatunk a végrehajtás” – fogalmazott Danguly Ervin, Szárhegy polgármestere, jelezve, nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a minisztérium a legkörnyezetkímélőbb vegyszert hagyja jóvá. Főként a méhekre kívántak tekintettel lenni. A szombati kaszálópermetezés során – amint a polgármester fogalmazott – a védőzónát próbálták permetezni, meggátolva, hogy a szöcskék a mezőgazdasági és Natura2000-es védett területekre bejussanak. „Részben hatékony volt az intézkedés, viszont nem hullt el az összes szöcske, és úgy tűnik, kezdenek átjönni a védőzónán, ezért a permetezést meg kell ismételni. Traktorral megyünk ki kedden, és ahol látjuk a fészkeket, csak ott használjuk a vegyszert” – nyilatkozta hétfőn Danguly Ervin.
Hozzávetőleg 5–6 hektáron, kultúrnövény-parcellákon permeteztek szombaton Újfaluban. Egyed József polgármester elmondta, „nem látunk nagy károkat, inkább a szöcskék tömege riasztó”. Hétfőn a gazdákkal folytatott beszélgetésen az a döntés született, hogy egyelőre nem permeteznek tovább.
Huszonhat hektáron permeteztek eddig Ditró adminisztratív területén, a Szárheggyel határos részen próbáltak a kaszálókon védőzónát kialakítani, hogy a lakott területre ne jussanak be a rovarok. Ennek ellenére a határban lévő vendéglátó falán, amint egy helybéli fogalmazott, „több volt a szöcske, mint az üres hely.” Puskás Elemér polgármester a hétfőn reggel tartott ellenőrzés kapcsán elmondta: sokkal kisebb az egyedszám, de nem pusztult el az összes. „Felhívtam a méhészeket is, szerencsére a méheknél nem tapasztaltak ők rendellenességet, azt jelenti ez, hogy a növényvédelmi szer tényleg kímél más fajokat. Szükséges volt a permetezés, a hatóanyaga 15 nap alatt lebomlik, a biztonság kedvéért írtuk azt ki, hogy 21 napig nem szabad legeltetni, kaszálni ezeken a területeken, hogy még véletlenül se adódjanak problémák” – mondta el a ditrói polgármester, aki szerint ez a helyzet más a biológusok szemszögéből, és teljesen más a helyszínen lakóként szemlélve. „Szükséges volt a beavatkozás, figyeljük a fejleményeket, és ha szükséges, hét közepén újra permetezünk.”
A rovarirtás viszont komoly járulékos károkat eredményezhet a növény- és állatvilágban, hívja fel a figyelmet egy szerkesztőségünkbe eljuttatott levélben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több docense, rovartani, madártani és természetvédelmi szakemberek.
Fotó: Veres Nándor
„A szöcskejárásra válaszul a hatóságok Gyergyószárhegynél és Gyergyóditrónál rovarölőszereket vetettek be több helyen, összesen 20–30 hektárnyi kaszálón. Tudomásunk szerint piretroid alapú hatóanyagok kerültek alkalmazásra. Ezek a hatóanyagok méhekre mérsékelten veszélyesek (sok piretroidszármazék veszélyes a méhekre is, de fontos megjegyezni, hogy egyik sem teljesen hatástalan). Hatásmechanizmusuk a hírhedt DDT-vel azonos. Gyomorban felszívódó mérgek, amelyek az idegrendszerre hatnak, és hatásuk egy-két óra vagy akár másfél nap után jelentkezhet. Ez a magyarázata annak, hogy a permetezés után is még maradnak élő egyedek. Sajnos ez a hatásmechanizmus arra készteti a felhasználókat, hogy rövid időn belül újra alkalmazzák a szert.
Veszélyesek lehetnek továbbá a hasznos ízeltlábú szervezetekre, védett területek közelében tehát alkalmazásuk kerülendő. Mindenképpen kerülendő a repülővel való kijuttatás, mivel így az elsodródást és a vizek szennyezését nem lehet elkerülni. További problémát jelenthet, hogy a méreganyag a táplálékláncon keresztül bekerülhet rovarevő madarak, mint például gólyák, fecskék szervezetébe is, amelyekre nézve ugyan nem halálos, de ez nem jelenti azt, hogy nem káros. Összességében a nagymértékű rovarirtószerezés komolyan károsíthatja a kaszálók, legelők életközösségeit, aminek távlatilag a mezőgazdaságra is negatív hatása lehet” – áll a levélben.
Nem „betolakodó”
A szakemberek a szerkesztőségünkbe elküldött levélben hangsúlyozzák azt is, hogy a Hargita megyében tömegesen megjelent szöcske nem egy invazív fajta, hanem őshonos errefelé. „A számos helyen tömeges megjelenésével pánikot keltő rovarfaj valójában egy nagy testű, Székelyföldön őshonos, sőt Európa jelentős részén is elterjedt, helyenként közönséges szöcskefaj (tehát nem sáska), a fogasfarkú szöcske (Polysarcus denticauda). Egyike a legnagyobb testű rovarfajainknak, az üde rétek, kaszálók lakója, és lomha mozgásával, erős rágóival valóban néha kifejezetten ijesztőnek tűnhet. Három színváltozatát is meg lehet figyelni: a szinte teljesen barnás-feketés mellett zöldes fekete, illetve teljesen zöld egyedek is vannak.
Ez a faj a nem is olyan régmúltban dívó permetezéseknek köszönhetően mára már sokfelé megritkult Európában, és így több országban (Németország, Ausztria stb.) valamiféle védettséggel bír. Növényekkel és alkalomadtán rovarokkal egyaránt táplálkozik, de nem minősíthető kifejezetten konyhakerti vagy mezőgazdasági kártevőnek. A fogasfarkú szöcske székelyföldi jelenléte azt jelzi, hogy itt még mindig vannak gazdag, virágos kaszálók, ahol ez a faj is otthon érezheti magát, ellentétben az intenzívebb mezőgazdaság következtében szegényesebb biodiverzitású nyugati tájakkal, ahol ma már nagyon kis populációi maradtak fenn” – fogalmaznak a dr. Máthé István docens (Sapientia EMTE), dr. Markó Bálint docens (BBTE), prof. dr. Balogh Adalbert (Sapientia EMTE) rovarász szakemberek által írt levélben.
Ennek tartalmával egyetért, ezért aláírta dr. Hartel Tibor (docens, BBTE), dr. Keresztes Lujza (docens, BBTE), dr. László Zoltán (docens, BBTE), Papp Tamás (elnök, Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület), dr. Urák István (docens, Sapientia EMTE), Vizauer Tibor Csaba (szakértő, Román Lepkészegyesület), dr. Ionuț Ștefan Iorgu (kutató, Grigore Antipa Természettudományi Múzeum) is.
Májust sokan az év legszebb hónapjának tarják, de azért érhetnek meglepetések. Lehet, hogy pár héttel tényleg előrébb tart a természet a megszokotthoz képest, de április utolsó két hetének időjárását figyelembe véve még ne tegyük el végleg a meleg ruhát.
Közfelháborodást váltott ki, hogy majdnem tehetetlenek a Nyikómalomfalvát többször meglátogató medvék miatt, ráadásul többek félnek saját portájukon, főleg szürkületben és az esti, éjszakai órákban.
Két medvebocs és egy anyamedve miatt riasztották a Siménfalva községieket szerda délután a Ro-Alert rendszeren keresztül, felhívva a figyelmet, hogy kerülni kell a környéket.
A Tánc világnapját háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték Csíkszeredában, a táncnapok záróakkordja pedig a Moving Stories című dokumentumfilm volt, amit a Csíki Moziban vetítettek le az érdeklődőknek.
Több helyszínről indultak kerékpárral a székelyudvarhelyi Városi Majálisra, amelyet a Sétatéren tartanak idén. Elsőként a Tekergők zenekar adott elő örökzöld mesedalokat, de sok más színes programmal várják a látogatókat a nap folyamán. Fotókon mutatjuk.
Megsérült egy idős férfit, aki kerékpárral közlekedett Székelyudvarhely központjában és elgázolták szerda délután. A helyszínelés idejére részlegesen lezárták az érintett útszakaszt, a hatóságok irányítják a forgalmat.
Őrizetbe vették azt a két fiatalt a rendőrök, akik a gyanúk szerint keddre virradóan elloptak egy gépkocsit Máréfalván, majd Székelyudvarhelyen egy gyalogos ösvényen, megrongálódva hátrahagyták a járművet.
Huszonnégy tanácsosjelölt, illetve az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének előválasztásán nyertes Szakács-Paál István polgármesterjelölt is leadta kedden a helyhatósági választásokon való induláshoz szükséges dokumentumokat a helyi választási irodában.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben indul a székelyudvarhelyi polgármesteri címért Ember Attila vállalkozó – jelentette be Facebook-oldalán a jelölt.
A Maros Megyei Tanács tájékoztatja a magánszféra szereplőit a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó Méltányos Átállási Program finanszírozási lehetőségéről a Stratégiai Technológiák Európáért Platform (STEP) keretében.
szóljon hozzá!