Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja szőlőtermesztésről, bortermelésről, a történelmi Ménesi borvidék régi dicsőségének visszaszerzéséről, az erdélyi borturizmus kiépítéséről.
2022. április 29., 12:002022. április 29., 12:00
2022. április 29., 20:122022. április 29., 20:12
A bortermeléssel közel 40 éve foglalkozó, Erdély legsikeresebb és legelismertebb borászának számító szakember a Nézőpontban feleleveníti azokat az időket, amikor
„Az egyik legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági és gasztronómiai ágazat a világon, ahol a megújulás mellett az odaadás és az alázat a siker kulcsa” – állapítja meg Balla Géza. Azt is vallja, hogy
majd illusztrálja is, hogy milyen típusú borok születnek ebből az együttműködésből, hosszan mesélve a magyarádi fehér, a királyleányka, a ménesi kadarka vagy a feketeleányka különlegességéről.
– hívja fel a figyelmet a műsorban az Arad-hegyaljai borász, aláhúzva azt is, hogy a történelem folyamán minden olyan fontos személyiség, aki Erdélyben tevékenykedett – főurak, nemesek, uralkodók –, szőlőterülettel rendelkezett a ménesi borvidéken.
A ménesi csúcsborok, a sziklabor és a ménesi aszú előállításáról is mesélő, rögtönzött borkóstolást is bemutató Balla Gézától megtudhatjuk azt is, egy borász soha nem mondhatja magáról, hogy mindent tud, mindig tovább kell lépni.
A Balla Géza borásszal készült interjú megtekinthető a Médiatér YouTube-csatornáján. Az interjú a Nézőpont podcastcsatornáján, Spotify-on vagy az alább beágyazott lejátszóra kattintva is meghallgatható.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás