Hirdetés
Hirdetés

Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain: terepjáróval az őshazába

Nem mindennapi kalandra, 25 ezer kilométer megtételére vállalkozik két kézdiszéki fiatalember. Kőrösi Csoma Sándor nagy útját, illetve az egykori Selyemutat is részben követve, terepjáróval készülnek 12-13 országon át eljutni Mongólia fővárosába.

Kocsis Károly

2026. július 05., 08:552026. július 05., 08:55

Zsigmond Lóránt és Fekete István egy HZJ 105-ös Land Cruiserrel vágnak neki a nagy útnak Kézdiszárazpatakról

Zsigmond Lóránt és Fekete István egy HZJ 105-ös Land Cruiserrel vágnak neki a nagy útnak Kézdiszárazpatakról

Fotó: Kocsis Károly

Nem mindennapi kalandra, 25 ezer kilométer megtételére vállalkozik két kézdiszéki fiatalember. Kőrösi Csoma Sándor nagy útját, illetve az egykori Selyemutat is részben követve, terepjáróval készülnek 12-13 országon át eljutni Mongólia fővárosába.

Kocsis Károly

2026. július 05., 08:552026. július 05., 08:55

Nem mondhatjuk, hogy divat lett Belső-Ázsiában terepezni, de a székelyudvarhelyi Mihály Alpár és társa után még találtunk két székely kalandvágyót, akik éppen

a Selyemút vagy legalábbis annak egy része bejárására készülnek, el egészen Mongólia fővárosáig, sőt az attól közel 1000 kilométerrel északra fekvő Bajkál-tóig.

Ők ehhez nem kerestek támogatókat, közben nem írnak blogot, nem töltenek fel videókat a YouTube-ra, csak földijük, Kőrösi Csoma Sándor példája és a kalandvágy hajtja őket: valami olyan teljesítményt felmutatni, amihez legtöbbünknek nemcsak a lehetőség nem adatik meg, de a bátorsága és az eltökéltsége is hiányzik egy ilyen próbatételhez. No meg a három hónapnyi szabadság.

Hirdetés

A világ első „autópályája”
A Selyemút valójában nem egyetlen út volt, hanem Európát és Belső-Ázsiát összekötő, mintegy nyolcezer kilométer hosszú kereskedelmiútvonal-hálózat. Bár az ókorban és a középkorban nem volt egységes neve, az utókor számára Ferdinand von Richthofen német geográfus nevezte el így 1877-ben. Kifejezését a legértékesebb szállított áruról, a kínai selyemről mintázta, de ugyanígy útnak indult rajta porcelán, papír, puskapor, fűszerek, drágakövek, nemesfémek, lovak és prémek is. Fénykorát a Kr. e. 2. századtól a 15. századig élte, amikor karavánok százai jutottak el Kínából a Közel-Keletig, illetve a Földközi-tenger térségéig. A kereskedők egyszerre ritkán tették meg a teljes utat. Az áruk városról városra, karavánról karavánra cseréltek gazdát olyan legendás központokban, mint Buhara, Szamarkand vagy Kashgar. Az út nemcsak árucikkeket, hanem vallásokat, nyelveket, találmányokat és kulturális hatásokat is közvetített: ezen keresztül jutott el a papírgyártás Kínából Nyugatra, miközben keleten megjelentek a mediterrán világ termékei és eszméi.A Selyemút jelentőségét a tengeri kereskedelem felemelkedése fokozatosan háttérbe szorította, de emléke máig él.

Kőrösi Csoma Sándor példája is motiválja őket, de azért nem terveznek sokat gyalogolni

Kőrösi Csoma Sándor példája is motiválja őket, de azért nem terveznek sokat gyalogolni

Fotó: Kocsis Károly

A kézdiszárazpataki Fekete István és a szentkatolnai Zsigmond Lóránt – merthogy róluk van szó – nem motorkerékpárral, hanem egy 2004-es évjáratú, HZJ 105-ös Land Cruiserrel vágnak neki a nagy útnak.

Bár eleve egy legendás sorozatról van szó, amelyet 1998 és 2007 között gyártottak, és elnyűhetetlenségéből adódóan talán a legalkalmasabb az ilyen típusú expedíciókhoz, természetesen ez sem úgy néz ki, mint amikor kijött a gyárból.

A Szaharát már kipróbálta

Lóránt három hónapot dolgozott rajta, kicserélve a teljes futóművét, újra meghúzva rajta minden egyes csavaranyát.

Légkompresszort szerelt rá, csörlőt, napelem-rendszert, a felnikre terepgumik kerültek, a csomagtérbe 220 volttal működő hűtőszekrény, a tetejére lenyitható, fűthető sátor.

Érti a dolgát, hiszen terepjárók javítására szakosodott autószerelő, aki büszkén meséli, hogy ötödikes korában, amikor a nagyapja mellett inaskodott, már képes volt kicserélni a gépkocsi teljes fékrendszerét.

Elnyűhetetlenségéből adódóan talán a legalkalmasabb az ilyen típusú expedíciókhoz

Elnyűhetetlenségéből adódóan talán a legalkalmasabb az ilyen típusú expedíciókhoz

Fotó: Kocsis Károly

Tavaly többedmagával már részt vett egy háromhetes észak-afrikai túrán, Tunisztól a nigeri-líbiai határig, majd Algérián keresztül vissza, többnyire homoktengeren át, tehát nem tekinthető éppen zöldfülűnek e tekintetben, ám most

azért nagyjából 25 ezer kilométer vár rájuk, ami több mint fele a golyóbis kerületének!

Az autóval egészen biztos, hogy nem lesz baj, „elvégre a 4.2-es, hathengeres dízelmotor erre lett kitalálva”, a masszív alváza, merev hídjai (elöl-hátul) úgyszintén megbízhatók – már csak az utasainak kell bírniuk a strapát. Azért cserealkatrészekből, kellékekből, szerszámokból alaposan felpakolt, hiszen csak motorolajat és szűrőket legalább kétszer kell cserélniük, és tartalék üzemanyagot is visznek magukkal, mert

lesznek helyek, ahol a benzinkutak meglehetősen távol esnek egymástól.

A 105-ös Land Cruiser a legjobb választás

Istvánnak is van tapasztalata terepjárós kirándulásokban, hiszen bejárta a Keleti-Kárpátok majd minden fontosabb hegységét a Kelemen-havasoktól a Bucsecsig, hol Suzuki Samuraijal, hol Nissan Patrollal vagy G–Mercedesszel, de még sosem vezetett 4550 méteres magasságban. Márpedig a Pamír legyűréséhez most erre is szükség lesz!

A 105-ös Land Cruisert azért tartja jó választásnak erre az útra, mert „borzasztó kényelmes, olyan ülések vannak benne, mintha fotelben ülne az ember, ugyanakkor igénytelen, a meleget, hideget egyaránt jól bírja.”
•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Európából eddig még nem mozdult ki, most viszont egyből nagy ugrásra készül. A bogarat szülei régi barátai, egy szászrégei házaspár, a 74 éves Heidel László és Edit ültették el a fülébe, akik útitársaik lesznek. Igaz, ők nem terepjáróval vágnak neki, hanem egy félig-meddig lakókocsivá átalakított VW Transporterrel, ami miatt Lóri vakargatja is a fejét, de István nem az a körömrágós fajta, aki fölöslegesen izgatná magát.

Idézet
Minden megoldódik”

– mondja lehengerlő nyugalommal.

Kilencven napos távolléttel számol, ám a szeme villanásából azt olvasom ki, hogy ezt inkább a beszélgetésünkkor jelen lévő felesége megnyugtatására szánja – lehet abból még jóval több is! És ahogy a tervezett útvonalat böngésszük a térképen, kezdek egyre inkább efelé hajlani.

Bulgária átszelése után a Fekete-tenger törökországi partja mentén haladnak, de „lehet, lenézünk Kappadókiába.”

Ez a „lenézés” olyan 700 km-t jelentene, ami tényleg elenyésző a 25 ezerhez képest! Mondanám, hogy akkor a sárguló bakancslistám alján kitartó, kelet-törökországi Van-tavat se hagyják ki, de inkább nem feszítem a húrt.

Az egykori Selyemutat 1800 kilométeren követik

Örményországon már csak azért is végigmennek, hogy igazi Ararat konyakot kóstolhassanak, Grúziából pedig a Kaukázuson átkelve érik el a Kaszpi-tenger nyugati partját. Közbevetésem, miszerint akkor a csecsenek földjét is érintik, egyáltalán nem látszik zavarba hozni őket. Aztán Kazahsztán következik, amelynek orosz határától az üzbegisztáni Buharáig további 2500 km vár rájuk. Innen

1800 km-en már az egykori Selyemúton, ősi mecsetek, medreszék és egykori karavánszerájok romjai mellett haladnak tovább Szamarkand, azaz kelet felé, az afgán Wakhan-folyosó meredek kőfalai mellett, majd a Pamíron (Tádzsikisztánon) át fel Kirgizisztánba.
„A 4.2-es, hathengeres dízelmotor erre lett kitalálva”

„A 4.2-es, hathengeres dízelmotor erre lett kitalálva”

Fotó: Kocsis Károly

Északnak fordulva, a 4280 méteres Kizil-Art-hágót „megmászva” újra átvágnak Kazahsztán keleti felén, egészen az Altaj-hegységig, majd egy rövid oroszországi tranzit után lépnek be Mongóliába.

A kietlen, embert próbáló Góbi sivatagon, végtelen sztyeppéken átgázolva érik el Ulánbátort, ahonnan a Bajkál-tó érintésével Szibérián, majd délnek fordulva ugyancsak a Kaukázuson keresztül jönnek haza – az orosz–ukrán frontot ugyanis jobb messziről elkerülni.

Legalábbis ez a terv, ami menet közben még alakulhat.

„Amennyiben lesz rá idő és energia, nagyon szeretnék eljutni a hunzák völgyébe is, akik távoli rokonaink – szövi tovább az álmokat István. – De mivel ők Pakisztán északi részén élnek, a Karakorum nyolcezreseinek lábánál, nagyon nehéz megközelíteni a helyet. Legfeljebb Iszlámábádból lehetne belföldi repülővel közelebb jutni, mert Kína az autókat csak külön engedéllyel, speciális rendszámmal és saját műszaki vizsgával engedi be. Jó lenne megnézni, hogy élnek 2500–4000 méter magasan, nyolcezres csúcsok gyűrűjében, híres barackültetvényeik között, és mi a titka annak, hogy a férfiak még kilencvenévesen is nemzőképesek – révedezett, hamiskás mosolyt küldve a feleségének, mintegy bátorításra várva. Az viszont elmaradt, ami valahol érthető: három gyerek nevelése hárul rá az elkövetkező három hónapban, és a nyaralásuknak is lőttek…

Elképesztő, hogy mit fel nem lehet pakolni rá!

Elképesztő, hogy mit fel nem lehet pakolni rá!

Fotó: Kocsis Károly

Rokonaink a Karakórum-hegységben?
A pakisztáni Hunza-, Nagar- és Jaszin-völgyben élő hunzák (helyesebben hunzakutok, saját nyelvükön burusók) a világ egyik legrejtélyesebb és legvitatottabb, mintegy 90 ezer fős, kaukázusi típusú népcsoportja. Többen (pl. Csáji László Koppány kulturális antropológus) a fehér hunok maradványainak és ebből eredően a távoli rokonainknak tartják őket, de tudományos körökben többnyire elvetik ezt a nézetet – igaz, amióta a dákoromán kontinuitás hipotéziséből állami ideológia lett, nem árt óvatosan kezelni az akadémiai álláspontokat. Macedón történészek és politikusok Nagy Sándor Kr. e. 4. században erre járó és a völgyekben ragadt katonái leszármazottjainak tartják őket, és maguk a hunzák is erre hajlanak leginkább, de eme elmélet alátámasztására sincs több bizonyíték, mint a fehér hun eredetre. Általánosan elterjedt hiedelem szerint náluk teljesen megszokott a 100-120 éves életkor, de ez inkább az anyakönyvezés hiányára vezethető vissza, a 85-90 közelebb áll a valósághoz. Az utóbbi időkig azonban, amíg Coca-Cola és bolti felvágottak formájában be nem lopózott hozzájuk is a civilizáció, tényleg szerfölött egészségesen éltek, csak a maguk által előállított, vegyszer- és adalékmentes élelmiszert fogyasztottak. Húsfélét soha vagy igen ritkán, inkább zöldséget (főzés nélkül), gyümölcsöt (a szőlőt bor formájában), tejterméket, hántolatlan gabonát, no és töméntelen mennyiségű sárgabarackot, amelynek magja állítólag meggátolja a rákos daganatok kialakulását. A cukrot és sót teljesen mellőzték. A barackmagból préselt olajat a nők még manapság is „fiatalító” kozmetikumként használják, és állítólag körükben ismeretlen fogalom a klimax.

 

Én viszont arra biztatom őket, hogy ha módjuk lesz rá, rendszeresen küldjenek életjelt magukról, illetve fotókat a helyekről, ahol járnak, hiszen olvasóinkat is érdekelheti, éppen merre tartanak. Tudom, arrafelé drága a mobiltelefonozás, de remélhetőleg lesz internetük. „Megpróbáljuk a havi díjas Starlinket. Megrendeltem a műholdas antennát, mert a Kaspersky eSIM és a helyi digitális SIM-kártyák csak ott működnek, ahol van hálózati lefedettség.

Idézet
Amint elhagyjuk a lakott településeket, például a Góbi sivatagban vagy a Pamíron, a térerő megszűnik, a Starlink viszont közvetlenül a műholdakkal kommunikál. Amíg tiszta felettünk az ég, a világ végén is lesz internetünk, csak az oroszok el ne kobozzák tőlünk a vámnál, náluk ugyanis tilos a használata.”
•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Megízlelni az ősi örökséget

Végül azt is megkérdezem tőle, az új helyek felfedezése iránti, velünk született örök vágyakozást leszámítva mi jelenti a fő mozgatórúgót egy ilyen kalandhoz.

„Gyerekkorom óta, amióta rongyosra olvastam Korda István: A nagy út című regényét, érdeklődéssel tölt el az őshaza, a hun eredet kérdése. Szeretnék sokkal többet megtudni erről, mint amit az iskolában tanítottak nekünk, ott ugyanis csak a finnugor eredet elméletét verték a fejünkbe. Engem viszont izgat a valóság:

Idézet
látni, hallani akarom, hány közös szavunk van például a mongolokkal, mert azt mondják, akár ezernél is több ilyen lehet, sőt a történelmünk is összefonódik.

Szeretnék morzsányi új információkat, valós nyomokat találni erről a helyszínen.”

És mindettől függetlenül: kíváncsi Ázsiára. „Eddigi életemben csak Európában kirándultam, most látni akarom, hogyan élnek az emberek ott, a kontinens szívében. Az agyunk mára teljesen átalakult materialistává, egoistává, úgymond európaivá, de talán még rejlik bennünk valami az ázsiai örökségből.

Idézet
Nagy kérdés számomra, hogy sikerül-e ott, a helyszínen megtalálnom és megélnem ezt a lelki oldalt.”

Mit kívánhatnánk hozzá? Járják végig szerencsével a nagy utat, és találják meg, amit keresnek. Július 8-án, szerdán indulnak, onnantól kezdve már várjuk az első helyzetjelentést!

A 25 ezer kilométeres távon legalább két olajcserére is szükség lesz

A 25 ezer kilométeres távon legalább két olajcserére is szükség lesz

Fotó: Kocsis Károly

Isztambulban vélhetően a Fatih Sultan Mehmet-hídon kelnek át Európából Ázsiába

Isztambulban vélhetően a Fatih Sultan Mehmet-hídon kelnek át Európából Ázsiába

Fotó: Kocsis Károly

A Kaukázuson való átkeléskor ilyen utakra lehet számítani

A Kaukázuson való átkeléskor ilyen utakra lehet számítani

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Több pedagógusi pótlékot is bevezetne az új bértörvény-tervezet

Az új közalkalmazotti bértörvény felülvizsgált tervezete szerint több kategóriában is béren felüli juttatásokat vezetnének be az oktatásban dolgozók számára.

Több pedagógusi pótlékot is bevezetne az új bértörvény-tervezet
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Várják a jelentkezőket a turizmusföldrajz és ökoturizmus szakokra a gyergyószentmiklósi egyetemen

Megkezdődött a beiratkozás a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatára. Az itt zajló gazdasági szemléletű oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik a földrajzi teret képesek turisztikai szempontból hasznosítani.

Várják a jelentkezőket a turizmusföldrajz és ökoturizmus szakokra a gyergyószentmiklósi egyetemen
2026. július 17., péntek

Közösség elleni uszítás gyanújával hallgatták ki Dan Tanasăt

Kihallgatták pénteken a legfőbb ügyészségen Dan Tanasăt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselőjét. Az Agerpres hivatalos forrásokra hivatkozó értesülése szerint a politikus ellen közösség elleni uszítás gyanújával vizsgálódnak.

Közösség elleni uszítás gyanújával hallgatták ki Dan Tanasăt
2026. július 17., péntek

Közzétették a közalkalmazotti bértörvény felülvizsgált tervezetét

Közzétették pénteken a munkaügyi minisztérium honlapján a közalkalmazotti bértörvény tervezetének új, felülvizsgált változatát.

Közzétették a közalkalmazotti bértörvény felülvizsgált tervezetét
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Hamis oldalakon húznák le az adófizetők pénzét

Olyan hamis weboldalak jelentek meg, amelyek a Ghișeul.ro felületét utánozzák, és személyes adatokat, valamint bankkártya-adatokat próbálnak megszerezni – figyelmeztet a Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Hamis oldalakon húznák le az adófizetők pénzét
2026. július 17., péntek

Elismerte a digitalizációért felelős miniszter Sepsiszentörgyön, hogy nem úgy működnek az országban a dolgok, ahogy kellene

Országjáró körútra indult Irineu Darău gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter. Pénteken Sepsiszentgyörgyre is eljutott, ahol vállalkozókkal találkozott, majd délután meglátogatott két vállalkozást.

Elismerte a digitalizációért felelős miniszter Sepsiszentörgyön, hogy nem úgy működnek az országban a dolgok, ahogy kellene
2026. július 17., péntek

Pénteken is egyeztettek, kedden folytatják a megbeszélést az új közalkalmazotti bértörvényről

Technikai egyeztetést tartottak pénteken a Cotroceni-palotában a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, amelyet a következő napokban áttanulmányozhatnak a pártok – jelentette ki a megbeszélés után Radu Burnete elnöki tanácsadó.

Pénteken is egyeztettek, kedden folytatják a megbeszélést az új közalkalmazotti bértörvényről
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Romániában az egyik legmagasabb a százezer lakosra jutó bírák száma az EU-ban

Az Európai Unióban 2024-ben átlagosan 15,7 bíró jutott százezer lakosra, szemben a 2014-es 17,7 bíróval – derül ki az Eurostat pénteken, a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás napja alkalmából közzétett adataiból.

Romániában az egyik legmagasabb a százezer lakosra jutó bírák száma az EU-ban
2026. július 17., péntek

Airbus helikoptereket és légvédelmi radarokat vesz Románia a SAFE-programon keresztül

Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy aláírták a SAFE-program keretében a 12 Airbus helikopter és 12 Thales radar beszerzéséről szóló szerződéseket.

Airbus helikoptereket és légvédelmi radarokat vesz Románia a SAFE-programon keresztül
2026. július 17., péntek

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció az EU tagállamai közül

Júniusban 2,9 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban a májusi 3,3 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9,2 százalék – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció az EU tagállamai közül
Hirdetés