A Barót és Köpec között álló, több száz éves szil Erdővidék egyik büszkesége. A díjnyertes famatuzsálem két ágát már elveszítette, egyetlen megmaradt ága viszont egészséges, remélhetőleg még hosszú évtizedekig gyönyörködhetnek benne a látogatók.
2025. november 29., 18:152025. november 29., 18:15
A köpeci szilóriás a Barót-patak hídjától alig száz méterre, a főút mellett áll és őrködik. Bár sokáig csak kevesen tudtak róla, ma már Erdővidék egyik természeti kincseként tartják számon. Nem véletlenül: ez a fa ritkaságnak számít, életkora pedig a szakemberek szerint akár a négyszáz évet is megközelítheti.
Az országban három fajta őshonos szil létezik, mindegyiknek jellegzetessége, hogy leveleik széle fűrészelt, és aszimmetrikusak. Bálint Csaba erdőmérnök szerint
Jellemzően árterületeken érzi jól magát, és a környéken kevés ilyen található. „Nagyon öreg, de a korához képest meglepően jó kondícióban lévő példányról van szó. A megmaradt ága egészségesnek tűnik, nem látszanak rajta a száradás jelei. A klímaváltozás minden élőlényt befolyásol, reméljük, hogy a szélsőséges időjárást, szárazságot bírni fogja” – fogalmazott.
A szilóriásnak eredetileg három ága volt, de 2018-ban és 2025-ben veszteség érte a fát
Fotó: Demeter Zoltán személyes archívuma
A fának eredetileg három ága volt. A legkisebb, középső ág 2018-ban törött le egy viharban. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a két vékonyabb, és a vastag ág között odú alakult ki. A szakemberek megpróbálták megvédeni a belső üreget a csapadéktól, de a tartós megerősítéshez szükséges eszközöket végül nem sikerült beszerezni.
Az első ág letörése után lemezzel födték be az üreget, hogy védjék az esőtől és hótól
Fotó: Demeter Zoltán személyes archívuma
2025 nyarán újabb nagy veszteség érte a fát: egy heves szélviharban letörött az egyik vastag, oldalirányba emelkedő ág is.

Nem hagyták sértetlenül a júliusi viharok Erdővidék büszkeségét: a köpeci szil, amelyet 2011-ben az év fájának választottak Romániában, ismét elveszítette egy ágát. A több mint háromszáz éves famatuzsálemnek így már csak egyetlen ága maradt.
Az erdőmérnök szerint korhadás okozta a vesztét, menthetetlen volt. Noha
Ez egy olyan műszer, amivel tulajdonképpen „átvilágítják” a fát, sok értékes információt lehet megismerni általa – magyarázta a szakember.
Mindent megtesznek, hogy óvják a fát, hiszen az elmúlt évszázadokban sok mindent túlélt: tűzvészt, árvizet, harcot, sőt a pusztító szilvészt is. „A szilvész – vagyis az Ophiostoma ulmi – gomba a szilek kiszáradását idézi elő. Ez a betegség Hollandiából ered, egyik fáról a másikra terjed. De a köpeci szil egyedül áll itt, szerencsére nem volt honnan elkapja a betegséget. Országunkban a nyolcvanas évek végén állt elő ez a gombavész” – magyarázta Bálint Csaba.
A fát Demeter Zoltán tette országos és európai szinten is ismertté, aki akkoriban a Baróti Elveszett Világ Természetvédelmi Turista és Barlangász Egyesület titkára volt. 2011-ben elhatározta, hogy benevez egy erdővidéki fát az Év Fája Romániában versenybe, és ehhez a tapasztalt erdész- és vadásztechnikust, Antal Jenőt hívta segítségül.
Antal Jenő javaslatára nevezték be a versenyre a szilt, később rá emlékezve nevezték el a fát
Fotó: Demeter Zoltán személyes archívuma
Az ő javaslatára nevezték be a köpeci szilt a versenybe.
– fejtette ki.
Demeter Zoltán (balról) és Bálint Csaba (jobbról) a köpeci szil elhivatott védelmezői
Fotó: Tuchiluș Alex
A famatuzsálem több mint tizenháromezer szavazattal elhozta az első helyet, ám Antal Jenő nem várhatta meg a verseny végét, korábban elhunyt.

A köpeci szilfa nyert az idei Év Fája Romániában versenyen, a vágási tölgy lett a második, míg a temesvári platán a harmadik. Az első két helyezett között kevés szavazat döntött.
Rá emlékezve a köpeci szilt
Ugyanebben az évben, februárban az Év Fája Európában versenyre is beneveztek, ott a második díjat sikerült megszerezni. Ebben az időben példás közösségi összefogás született, iskolások százai segítettek, takarítási és faölelő akciókat szerveztek.
A köpeci szil olyan eseményeket is életre hívott, amelyekre ma is sokan emlékeznek
Fotó: Demeter Zoltán személyes archívuma
A köpeci szil olyan eseményeket is életre hívott, amelyekre ma is sokan emlékeznek. Mivel a fa valamikor egy vízimalom udvarán állt, 2012 telén újdonsággal rukkoltak elő: Péter Alpár természetszobrász két nagy jégtömbből jégmalmot készített, a fa tövénél felállították, búzaszemekkel töltötték meg, a gyerekek pedig őrölhettek vele. Ekkor gyűltek össze a legtöbben, legalább kétszázan a szilóriásnál.
A köpeci szilt könnyű megközelíteni, magassága miatt eltéveszthetetlen. Mellette található egy tájékoztató tábla, amelyet még 2011-ben állítottak a versenyen elnyert pénzből. Demeter Zoltán szerint két padot is vásároltak, hogy a látogatók a szil árnyékában megpihenhessenek, csodálhassák a fát, csakhogy azoknak rövid időn belül lábuk kélt, a tolvajokat pedig nem találták meg.
A szil mellett található egy tájékoztató tábla, amelyet még 2011-ben állítottak a versenyen elnyert pénzből
Fotó: Tuchiluș Alex
Korábban az egykori malomtulajdonos leszármazottai, a Gajai család birtokolták a területet, amelyen a szil is áll, és mindvégig védelmezték azt. Környezete ma gondozásra vár, a terület gazdát cserélt ebben az évben.
Az ágat, amely idén törött le, szeretnék megmenteni.
A terv az, hogy a letört ágból életfát készítenek
Fotó: Tuchiluș Alex
„Megkeresett egy nagybaconi fafaragó mester, Farkas Istvánnak hívják, és felajánlotta, hogy amennyiben beleegyezik a fa tulajdonosa is, akkor a letört ágából ő készítene egy életfát, amit ide mellé felállíthatnánk. Ez egy újabb látványosság lehetne a szil mellett” – osztotta meg a terveket Demeter Zoltán.
A fertőző felső légúti megbetegedések összesített száma is csökkent Hargita megyében, de ezen belül az influenzás esetek számában még egyértelműbb visszaesés tapasztalható. A szövődményes, azaz tüdőgyulladás-esetek száma viszont nőtt.
A központi állami intézmények személyi kiadásainak tízszázalékos csökkentését írja elő a közigazgatási reformról szóló sürgősségirendelet-tervezet, amelyet a koalíció által jóváhagyott formában bocsátott szerdán közvitára a fejlesztési minisztérium.
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.
Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
szóljon hozzá!