Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:19

Visszatáncolt a miniszter, mégis lehetségesnek tartja a 10 lejes üzemanyagárat

20:07

Dubaj a tűzvonalban – helyszíni beszámoló egy ott élő székelytől

19:27

Meghalt Kerestély Zsolt zeneszerző

19:19

Kézzel, vízzel, baltával – fotókon a Rózsa utcai tűzoltás

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Facebookon hagyott búcsúüzenetet, majd végett vetett az életének egy csíkszeredai nő

Holtan került elő a szentegyházi férfi, aki szombaton tűnt el

Eltűnt a szentegyházi önkormányzat egyik munkatársa

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván – frissítve

Kár érte, kiváló Targaryen volt

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket

Elővette az etnikai kártyát egy AUR-os tanácsos Marosvásárhelyen

Energiaügyi miniszter: arcátlan hazugságok a 10 lejes benzinnel és gázolajjal kapcsolatos spekulációk

Leépítésbe torkollhat az átszervezés a csíkszeredai városházán

Izrael és az Egyesült Államok megelőző csapást mért Iránra

Köpeci szil: évszázadok viszontagságai után is ragaszkodik az élethez – videó

A Barót és Köpec között álló, több száz éves szil Erdővidék egyik büszkesége. A díjnyertes famatuzsálem két ágát már elveszítette, egyetlen megmaradt ága viszont egészséges, remélhetőleg még hosszú évtizedekig gyönyörködhetnek benne a látogatók.

Farkas Orsolya

2025. november 29., 18:152025. november 29., 18:15

A köpeci szilóriás a Barót-patak hídjától alig száz méterre, a főút mellett áll és őrködik. Bár sokáig csak kevesen tudtak róla, ma már Erdővidék egyik természeti kincseként tartják számon. Nem véletlenül: ez a fa ritkaságnak számít, életkora pedig a szakemberek szerint akár a négyszáz évet is megközelítheti.

Vihar tépázta famatuzsálem

Az országban három fajta őshonos szil létezik, mindegyiknek jellegzetessége, hogy leveleik széle fűrészelt, és aszimmetrikusak. Bálint Csaba erdőmérnök szerint

a Köpec közelében magasodó Vénic-szil – habár a tájékoztató táblán mezei szil szerepel, tévesen – kivételes példány.

Jellemzően árterületeken érzi jól magát, és a környéken kevés ilyen található. „Nagyon öreg, de a korához képest meglepően jó kondícióban lévő példányról van szó. A megmaradt ága egészségesnek tűnik, nem látszanak rajta a száradás jelei. A klímaváltozás minden élőlényt befolyásol, reméljük, hogy a szélsőséges időjárást, szárazságot bírni fogja” – fogalmazott.

A szilóriásnak eredetileg három ága volt, de 2018-ban és 2025-ben veszteség érte a fát

Fotó: Demeter Zoltán személyes archívuma

A fának eredetileg három ága volt. A legkisebb, középső ág 2018-ban törött le egy viharban. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a két vékonyabb, és a vastag ág között odú alakult ki. A szakemberek megpróbálták megvédeni a belső üreget a csapadéktól, de a tartós megerősítéshez szükséges eszközöket végül nem sikerült beszerezni.

Az első ág letörése után lemezzel födték be az üreget, hogy védjék az esőtől és hótól

Fotó: Demeter Zoltán személyes archívuma

2025 nyarán újabb nagy veszteség érte a fát: egy heves szélviharban letörött az egyik vastag, oldalirányba emelkedő ág is.

korábban írtuk

Legmagasabb ágát veszítette el a több mint háromszáz éves köpeci szil

Nem hagyták sértetlenül a júliusi viharok Erdővidék büszkeségét: a köpeci szil, amelyet 2011-ben az év fájának választottak Romániában, ismét elveszítette egy ágát. A több mint háromszáz éves famatuzsálemnek így már csak egyetlen ága maradt.

Az erdőmérnök szerint korhadás okozta a vesztét, menthetetlen volt. Noha

az utolsó egészségesnek tűnik, azt tervezik, hogy egy úgynevezett fakoppal is megvizsgálják a szilt.

Ez egy olyan műszer, amivel tulajdonképpen „átvilágítják” a fát, sok értékes információt lehet megismerni általa – magyarázta a szakember.

Mindent megtesznek, hogy óvják a fát, hiszen az elmúlt évszázadokban sok mindent túlélt: tűzvészt, árvizet, harcot, sőt a pusztító szilvészt is. „A szilvész – vagyis az Ophiostoma ulmi – gomba a szilek kiszáradását idézi elő. Ez a betegség Hollandiából ered, egyik fáról a másikra terjed. De a köpeci szil egyedül áll itt, szerencsére nem volt honnan elkapja a betegséget. Országunkban a nyolcvanas évek végén állt elő ez a gombavész” – magyarázta Bálint Csaba.

Kiérdemelte a hírnevet

A fát Demeter Zoltán tette országos és európai szinten is ismertté, aki akkoriban a Baróti Elveszett Világ Természetvédelmi Turista és Barlangász Egyesület titkára volt. 2011-ben elhatározta, hogy benevez egy erdővidéki fát az Év Fája Romániában versenybe, és ehhez a tapasztalt erdész- és vadásztechnikust, Antal Jenőt hívta segítségül.

Antal Jenő javaslatára nevezték be a versenyre a szilt, később rá emlékezve nevezték el a fát

Fotó: Demeter Zoltán személyes archívuma

Az ő javaslatára nevezték be a köpeci szilt a versenybe.

Jenő bácsi akkor 300 évesre becsülte a fát, 35 méter magas, háromágú, körmérete 7,3 méter, tehát öt felnőtt szükségeltetik ahhoz, hogy a törzsét körbe tudja ölelni

– fejtette ki.

Demeter Zoltán (balról) és Bálint Csaba (jobbról) a köpeci szil elhivatott védelmezői

Fotó: Tuchiluș Alex

A famatuzsálem több mint tizenháromezer szavazattal elhozta az első helyet, ám Antal Jenő nem várhatta meg a verseny végét, korábban elhunyt.

korábban írtuk

A köpeci szil lett az év fája

A köpeci szilfa nyert az idei Év Fája Romániában versenyen, a vágási tölgy lett a második, míg a temesvári platán a harmadik. Az első két helyezett között kevés szavazat döntött.

Rá emlékezve a köpeci szilt

2012. április 22-én, a Föld napján Antal Jenő emlékfának nevezték el.

Ugyanebben az évben, februárban az Év Fája Európában versenyre is beneveztek, ott a második díjat sikerült megszerezni. Ebben az időben példás közösségi összefogás született, iskolások százai segítettek, takarítási és faölelő akciókat szerveztek.

A köpeci szil olyan eseményeket is életre hívott, amelyekre ma is sokan emlékeznek

Fotó: Demeter Zoltán személyes archívuma

A köpeci szil olyan eseményeket is életre hívott, amelyekre ma is sokan emlékeznek. Mivel a fa valamikor egy vízimalom udvarán állt, 2012 telén újdonsággal rukkoltak elő: Péter Alpár természetszobrász két nagy jégtömbből jégmalmot készített, a fa tövénél felállították, búzaszemekkel töltötték meg, a gyerekek pedig őrölhettek vele. Ekkor gyűltek össze a legtöbben, legalább kétszázan a szilóriásnál.

A köpeci szil jövője

A köpeci szilt könnyű megközelíteni, magassága miatt eltéveszthetetlen. Mellette található egy tájékoztató tábla, amelyet még 2011-ben állítottak a versenyen elnyert pénzből. Demeter Zoltán szerint két padot is vásároltak, hogy a látogatók a szil árnyékában megpihenhessenek, csodálhassák a fát, csakhogy azoknak rövid időn belül lábuk kélt, a tolvajokat pedig nem találták meg.

A szil mellett található egy tájékoztató tábla, amelyet még 2011-ben állítottak a versenyen elnyert pénzből

Fotó: Tuchiluș Alex

Korábban az egykori malomtulajdonos leszármazottai, a Gajai család birtokolták a területet, amelyen a szil is áll, és mindvégig védelmezték azt. Környezete ma gondozásra vár, a terület gazdát cserélt ebben az évben.

A terv az, hogy a fa új tulajdonosával megegyezve a továbbiakban is gondját viselik ennek a kincsnek.

Az ágat, amely idén törött le, szeretnék megmenteni.

A terv az, hogy a letört ágból életfát készítenek

Fotó: Tuchiluș Alex

„Megkeresett egy nagybaconi fafaragó mester, Farkas Istvánnak hívják, és felajánlotta, hogy amennyiben beleegyezik a fa tulajdonosa is, akkor a letört ágából ő készítene egy életfát, amit ide mellé felállíthatnánk. Ez egy újabb látványosság lehetne a szil mellett” – osztotta meg a terveket Demeter Zoltán.

Háromszék Természet