Van, ahol tisztességes jövedelemnek az számít, ami emberi és állati erőből származik
Fotó: Balázs Katalin
Olyan majális volt Felszegben, amilyet még Gyergyószentmiklós nem látott: a búcsús szentmise után, melyen egyébként a Szent Miklós Kamarakórus énekelt, a hívek között 500 adag pityókás tokányt osztottak ki, melyet két szakácscsapat készített el.
2018. május 02., 19:312018. május 02., 19:31
2018. május 02., 19:322018. május 02., 19:32
Bíró-Boér Attila, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal Üstökösei, valamint a templom szomszédságában lakó Orosz család javaiból főtt az eleség, a szintén közelben lakó Bara Imre hentes- és szakácstudományával.
Talán arra vártak, hogy Korom Imre plébános, az ünnepszervező megígérje: jövőre lesz ennek párja.
Fotó: Balázs Katalin
Az egyházközség ünnepéhez igazította három férfi a társulásuk részét képező eszközök bemutatását is. Nem dicsekedni akartak, olyannyira, hogy egyiküknek, Siklódi Balázsnak csak munkái képviselték a mestert. Jelen volt viszont Blénesi Géza a főszereplővel, Mackó nevű belga hidegvérű csődörével és Czimbalmos Tivadar, aki szintén a hagyományos gazdálkodás híve. Ő ismertette a szerkezeteket, s mint mondta, egy céllal teszi ezt: ha az érdeklődők közül bár egynek is megfordul a fejében, hogy gondoljon a jövőre, amikor fogytán lesz az energiakészlet és kialszik a villany, és próbál alternatívát elképzelni arra a korra, akkor már megérte a gondolatfelvetés.
Mackó a lópadkán – eredeti áramfejlesztő szerkezet
Fotó: Balázs Katalin
„Az önfenntartáshoz szükséges eszközöket próbáljuk hárman előállítani, s ezeket az érdeklődőknek is bemutatni. Mind olyan gépek ezek, melyek működtetését egy ló tudja biztosítani” – tájékoztatott Czimbalmos Tivadar, bemutatva a lópadkát, melyen a ló kitartó, egyenletes lépésekkel járva hozza működésbe a gépeket, vagy éppen termeli a villanyáramot. A lóerőtől indult be a kalmárrosta, mely a learatott búzát kitisztítja, az 1886-ból való kézihajtányos cséplőgép és modernebb párja, melyen ventilátor és rázó is található, a malom és a dagasztógép.
Fotó: Balázs Katalin
Van, ahol már gondolnak a jövőre, a gépesített megoldásokról a kéziekre vagy állati meghajtásúakra térnek át. Az a jövedelem számít becsületes keresetnek, amit emberi vagy állati erő által tudnak megteremteni. Van, ahol az ilyen eszközök már részei ennek a mentalitásnak és a mindennapi gazdálkodásnak. Amerikában ez már ismert, Nyugat-Európa is elkezdett erre fejlődni, és előttünk jár. Egyelőre mi még csak szemléljük tisztes távolságból azokat, akik így rendezik be életüket, nem megy traktor a földjeikre, mint ahogy a társulást is, melynek tagjai nem a múltba térnek vissza, hanem a jelenben állnak sarkukra, lassacskán kiküszöbölve az olyan energiaforrásokat, amelyek léte nem rajtuk múlik – többek között erről is szó esett.
– hangzott el a majálison. A gépek működtetésének bemutatójára értő közönség verődött össze, az emberek őszintén tudták dicsérni a ló állhatatosságát, az emberek elmésségét.
Május 1-jén rajtolt, és vasárnapig tart az első Székelyföldi Alkotók Tábora, amelyhez a csíkszentsimoni gyermekotthon biztosít helyszínt. A cél két harangláb kifaragása, az egyik az anyaországba kerül, a másik helyben marad.
Első alkalommal rendeznek hagyományos, régi időket idéző nagyvásárt a Farkaslaka községhez tartozó Kalonda-tetőn május 11–12-én. A családbarát rendezvény célja összehozni az embereket, családokat, az árusokat és a vásárlókat.
Hosszú évek után végre elkezdődhet az orvosi lakás felújítása Vargyas községben. A polgármester április utolsó napján jelentette be a jó hírt: az építési engedélyt megkapták, a következőkben kivitelezőt keresnek.
Kávézós, teraszos, zenés hangulat uralkodott Marosvásárhely központjában, ahol a résztvevők megmutatták: remekül lehet a város épületei között is majálisozni, belakva a tereket, a járdát, az utcát.
Műsorra tűzi János vitéz című előadását a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Petőfi Sándor műve alapján készült táncjátékot Csíkszeredában lehet majd megtekinteni május 7-én, kedden 18 órától.
Daliás huszárok idézik fel a hadba hívás pillanatait Háromszéken május 4–5. között. A hagyomány- és értékőrzés jegyében létrehozott mozgalom tíz éve töretlen sikernek örvend, a jubileumi esemény során a bandérium Mikóújfalutól Gidófalváig fog vonulni.
A puszpáng vagy bukszus tömör bokor, amely leginkább bőrszerű, örökzöld leveleivel díszít, és vidékünkön is közkedvelt. Néhány éve több helyen is megfigyelhető, hogy rossz állapotba kerültek a bukszus sövények és díszbokrok.
Már csak egy nap áll a szülők rendelkezésére, hogy regisztráljanak és online kitöltsék a Szülőföldön magyarul pályázatot, amelyet minden határon túli óvodás vagy iskolás után igényelhetnek a szülők, ha magyar tannyelvű óvodába vagy iskolába jár a gyerek.
Tizenhat háromszéki oktatási intézmény nyert finanszírozást a tanügyminisztérium korai iskolaelhagyást csökkenteni hivatott programjában. A diákok számától és az iskola elhelyezkedésétől függően legfeljebb 300 ezer eurós összegre lehetett pályázni.
A Háromszéki Diáknapok 18. alkalommal megszervezett kiadása csütörtöktől szombatig zajlik Sepsiszentgyörgyön és környékén. Idén a megszokotthoz képest kettővel több, azaz 18 csapat méretkezik meg.
szóljon hozzá!