
Fotó: RMDSZ
2024. október 24., 09:452024. október 24., 09:45
Kedves Olvasó! Azt tapasztaltam az országot járva, hogy az emberek: idősek és fiatal felnőttek, diákok és pedagógusok, vállalkozók és gazdák nem bíznak az államban. Mert nő az állam. A fejünkre nő! És minél nagyobb lesz, annál kevesebb tiszteletet kapunk mindannyian. Lenéz, megaláz, büntet, szekál. Úgy viselkedik, mintha mi lennénk érte, és nem ő értünk.
Fotó: RMDSZ
Ajelenlegi kapkodás, ködösítés és kiszámíthatatlanság helyett józan megoldásokat, józan intézkedéseket, józan működést akarunk! Kormányzati prioritásaink ezeket tartalmazzák. Tudjuk, mi a dolgunk. Ehhez kérjük a magyar emberek támogatását.
Öt pontban foglaltuk össze a józan ész programját.
1. Esélyt és támogatást a fiatal családoknak!
Több bölcsődét a gyerekeknek, rugalmas munkavégzést a fiatal anyáknak, lakástámogatást a családoknak.
2. Mindent a diákokért!
Kevesebb tanórát és több tehetséggondozást. Erősebb szakoktatást, méltányos érettségit, jobb románnyelv-tanítást.
Fotó: RMDSZ
3. A betegek érdeke az első!
Elektronikus várólistákat a kórházi sorok ellen. Háziorvost minden településen. Bizalmat és támogatást a pályakezdő orvosoknak, nem rezidens vizsgát.
4. Megbecsülést az adófizetőknek, erőt a vállalkozóknak!
Legyen rend: az ügyeseket segítsék, az ügyeskedőket büntessék. A polgár nem postás. Kevesebb adót a munkára. Több hitelt és pályázati támogatást a vállalkozásoknak. Kevesebb multit, több helyit.
Fotó: RMDSZ
5. Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak, tiszteletet a magyaroknak!
Szolgáljon, ne szekáljon az állam. Kevesebb papírtologató bürokratát, ingyenes papírokat. Több helyi, és kevesebb bukaresti döntést. Regionális kétnyelvűséget, nem packázást. Visszaszolgáltatást, nem visszaállamosítást.
Olvasd el a tervünket a kelemenhunor.ro oldalon!
Kelemen Hunor
(X – fizetett hirdetés)
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.