Kárpótlásban részesülhetnek a volt politikai foglyok

Szilágyi Árpád ünnepi megemlékezésen

A szenátus jóváhagyta a törvénytervezetet, de a kezdeményezést még a képviselőháznak is el kell fogadnia. A törvénytervezet szerint a politikai üldözöttek számára anyagi kárpótlást kell biztosítani a politikai okokból elszenvedett anyagi és erkölcsi károk miatt. Kezdeti formájában a tervezet minden börtönben töltött nap után 300, és minden politikai jellegű adminisztratív intézkedés után napi 200 eurós kárpótlást irányzott elő, ezt el is fogadta akkor a szenátus jogi bizottsága. A szenátorok viszont módosították a javaslat kárpótlási összegre vonatkozó részét, és ezt minden év után 24 ezer euróban állapították meg. A tervezet szövege szerint ez a kárpótlás minden személy számára jár, akit politikai okokból elítéltek 1945 márciusa, és 1989 decembere között, vagy akiket politikai jellegű adminisztratív intézkedés sújtott. Az időközben elhunyt jogosultak után a házastársak, illetve jogos örökösök igényelhetik a kárpótlást.

Szilágyi Árpád: Örülnénk neki

„Igen méltányos lenne egy ilyen erkölcsi kárpótlás, mert ezt a volt politikai elítéltek nem kapták meg. Köztudott, hogy a holokauszt túlélői jelentős összegeket kaptak, a mi esetünkben ez nem volt lehetséges. Nagyon örülnénk neki, ha ez bekövetkezik. Méltányosnak tartjuk, mert mi akkor az ifjúságunkat az egészségünket hagytuk ott a börtönökben” – reagált kérdésünkre Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei elnöke, aki hét évet töltött a kommunista rendszer börtöneiben. Szilágyi szerint nekünk, a kis összegekhez szokott kelet-európaiaknak a lehetséges kárpótlás összege óriásinak tűnik, de egy nyugat-európai számára nem az.

„A kezdetekkor, amikor megalakult a szövetség, Hargita megyében több mint 1800 tagot számlált, mára viszont kevesen maradtunk, a 15 személy nagy többsége 70–80 év fölötti” – mondta az elnök, aki nehezményezte, hogy a szenátus Frunda György vezette emberjogi bizottsága negatívan véleményezte a tervezetet. „Nem tudom, mi sül ki belőle, örülnénk ha törvény lenne ebből, de ehhez még a képviselőházi elfogadás is kell. Akkor lesz biztos, amikor megjelenik a Hivatalos Közlönyben” – tette hozzá Szilágyi.