Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:43

Kiütéssel vágott vissza a Sportklub a fővárosiaknak, a GYHK ismét simán verte az Ágyúsokat

21:43

A Marosvásárhely nyerte a székelyföldi ifi futsalderbit, a Székelyudvarhely is továbbjutott

20:59

Nagyon elengedte vendégét, a hátrányt már nem tudta ledolgozni a VSK Székelyudvarhely

20:39

Átgázolt ellenfelén a Kézdivásárhelyi SE

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A gyalogátkelőn gázoltak el egy fiatal lányt Csíkszeredában

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Juhait próbálta menteni a medvétől, a gazdát sebesítette meg a nagyvad

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Helikopterrel szállították a szerveket, ötórás volt a transzplantáció

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

A csíkszeredaiak egy része szeret szabálytalanul parkolni gyalogátkelőkön, zöldövezeteken

Csökkenő átoltottság, növekvő halálozás – az álhíreket okolja az egészségügyi miniszter

Letörték a sorompót, akadálytalan a behajtás a sétálóutcába

Ingyenes szerdán a parkolás Csíkszeredában a havazás miatt

Kamerafelvételek, nyomok, barlangok – így számolják a vadakat

A medvék túlszaporodása továbbra is jelentős problémákkal jár. Megnövekedett állomány

Fotó: Pál Árpád

Hargita megyét illetően ellentmondásos adatok vannak a medvék számáról, Maros megyében a becslések szerint mintegy ezerkétszáz példány él belőlük. Azt már most tudni, hogy az országban Maros megyében van a legtöbb hiúz, az általunk megkérdezett szakértő azt is elmondta, hogy miért.

Simon Virág

2019. június 09., 16:182019. június 09., 16:18

A környezetvédelmi ügynökségek biodiverzitásért felelős szakemberei – a nemkormányzati szervezetek és vadásztársaságok adatait is figyelembe véve – végzik a barnamedve-, hiúz- és vadmacskaállomány számlálását.

Az állatokat a vadfigyelő kamerák felvételei és a nyomok alapján számolják össze.

Vannak kijelölt területek, ahol eső után, amikor a talaj felázott és a nyomok jobban láthatók, összeszámolják az arra járó vadállatok nyomait. De például a medvék esetében megnézik a barlangokat is, illetve azt is figyelembe veszik, hogy egy-egy állat naponta mekkora távolságot tud megtenni.

Vannak olyan országok, ahol a szőrzetből vett DNS-minta alapján számolják össze a vadállatokat, de nálunk erre még nincs lehetőség.

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Domokos László a Székelyhonnak elmondta, hogy a nyomokból következtetnek az állatok számára, így

valójában felbecsülik, hogy hány vadállat lehet Hargita megyében.

Kiemelte, hogy a vadásztársaságok, a nemkormányzati szervezetek és a környezetvédelmi szakemberek más-más számokat mondanak, amikor a vadállatokról beszélnek, legyenek azok farkasok, medvék vagy vaddisznók.

A jelenlegi becslések még zajlanak, de az igazgató annyit elmondott, hogy Hargita megyében ezerre tehető a barnamedvék száma. Ezzel ellentétben egy éve Szép Róbert, az Országos Környezetőrség főbiztosa azt mondta, Hargita megyében közel 1500 medve él.

Országos viszonylatban Maros megyében él a legtöbb hiúz. Nem könnyű észrevenni

Fotó: 123RF

A rejtőzködő hiúz

A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitásért felelős biológusa, Ábrán Péter a Székelyhonnak azt nyilatkozta, hogy a télen és tavasszal, csapadékos időben összesített nyomok alapján már tudják, hogy hozzávetőleg mennyi medve, hiúz és vadmacska él Maros megyében. Mint tőle megtudtuk, Maros megyében van az országban a legtöbb hiúz, mintegy 100–120 egyed. Azért épp Maros megyében, mert

a hiúz nagyon rejtőzködő állat, és Maros megyében van a legnagyobb érintetlen erdőterület.

Megfigyelni is csak az éjszakai felvételeken lehet őket, nappal szinte soha nem mutatkoznak.

Naponta garázdálkodik a medve

Ami a medvéket illeti, Ábrán Péter szerint naponta érkezik jelentés az általuk okozott károkról. A biológus azt is elmondta, hogy a medvékkel ellentétben a farkasok okozta károk jelentősen csökkentek, tavaly mindössze két esetet jeleztek. Véleménye szerint aggodalomra ad okot, hogy

a Mezőségen is egyre több a medve, holott ott semmi keresnivalójuk nincs.

A medvék túlzott elszaporodásának egyik okaként említette, hogy amíg lehetett vadászni rájuk, addig a trófeákért a vadászok a nagy, öreg medvéket lőtték ki, azokat, amelyek fent a hegyekben szabályozták a populációt, vagyis megölték azokat a bocsokat, amelyek nem az övéik voltak.

Gondot jelent az is, hogy nem mindegyik vadásztársaság végzi a dolgát, vagyis eteti a vadállatokat, köztük a medvét, így azok kénytelenek maguk megszerezni a táplálékot.

A lakott települések mellé szokott medvék már nem is hibernálnak, hiszen télen is találnak szemeteskukákat, betörnek egy-egy gazdaságba

– említette. „Ha a mindenevő medvék rászoknak a kukoricára, az akolban lévő állatokra, és nem kell hangyákat, illetve gyökereket enniük, akkor csak természetes, hogy a lakott települések közelében maradnak. A mostani összeírás nyomán az illetékesek indokolt esetekben kérhetik majd a veszélyes egyedek kilövését. Azt mindenképp fontos újra és újra hangsúlyozni, hogy bár megváltozott a medvék viselkedése, továbbra is igaz, hogy csak akkor támadnak az emberre, ha veszélyben érzik magukat” – fogalmazott a biológus.