
A medvék túlszaporodása továbbra is jelentős problémákkal jár. Megnövekedett állomány
Fotó: Pál Árpád
Hargita megyét illetően ellentmondásos adatok vannak a medvék számáról, Maros megyében a becslések szerint mintegy ezerkétszáz példány él belőlük. Azt már most tudni, hogy az országban Maros megyében van a legtöbb hiúz, az általunk megkérdezett szakértő azt is elmondta, hogy miért.
2019. június 09., 16:182019. június 09., 16:18
A környezetvédelmi ügynökségek biodiverzitásért felelős szakemberei – a nemkormányzati szervezetek és vadásztársaságok adatait is figyelembe véve – végzik a barnamedve-, hiúz- és vadmacskaállomány számlálását.
Vannak kijelölt területek, ahol eső után, amikor a talaj felázott és a nyomok jobban láthatók, összeszámolják az arra járó vadállatok nyomait. De például a medvék esetében megnézik a barlangokat is, illetve azt is figyelembe veszik, hogy egy-egy állat naponta mekkora távolságot tud megtenni.
A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Domokos László a Székelyhonnak elmondta, hogy a nyomokból következtetnek az állatok számára, így
Kiemelte, hogy a vadásztársaságok, a nemkormányzati szervezetek és a környezetvédelmi szakemberek más-más számokat mondanak, amikor a vadállatokról beszélnek, legyenek azok farkasok, medvék vagy vaddisznók.
A jelenlegi becslések még zajlanak, de az igazgató annyit elmondott, hogy Hargita megyében ezerre tehető a barnamedvék száma. Ezzel ellentétben egy éve Szép Róbert, az Országos Környezetőrség főbiztosa azt mondta, Hargita megyében közel 1500 medve él.
Országos viszonylatban Maros megyében él a legtöbb hiúz. Nem könnyű észrevenni
Fotó: 123RF
A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség biodiverzitásért felelős biológusa, Ábrán Péter a Székelyhonnak azt nyilatkozta, hogy a télen és tavasszal, csapadékos időben összesített nyomok alapján már tudják, hogy hozzávetőleg mennyi medve, hiúz és vadmacska él Maros megyében. Mint tőle megtudtuk, Maros megyében van az országban a legtöbb hiúz, mintegy 100–120 egyed. Azért épp Maros megyében, mert
Megfigyelni is csak az éjszakai felvételeken lehet őket, nappal szinte soha nem mutatkoznak.
Ami a medvéket illeti, Ábrán Péter szerint naponta érkezik jelentés az általuk okozott károkról. A biológus azt is elmondta, hogy a medvékkel ellentétben a farkasok okozta károk jelentősen csökkentek, tavaly mindössze két esetet jeleztek. Véleménye szerint aggodalomra ad okot, hogy
A medvék túlzott elszaporodásának egyik okaként említette, hogy amíg lehetett vadászni rájuk, addig a trófeákért a vadászok a nagy, öreg medvéket lőtték ki, azokat, amelyek fent a hegyekben szabályozták a populációt, vagyis megölték azokat a bocsokat, amelyek nem az övéik voltak.
Gondot jelent az is, hogy nem mindegyik vadásztársaság végzi a dolgát, vagyis eteti a vadállatokat, köztük a medvét, így azok kénytelenek maguk megszerezni a táplálékot.
– említette. „Ha a mindenevő medvék rászoknak a kukoricára, az akolban lévő állatokra, és nem kell hangyákat, illetve gyökereket enniük, akkor csak természetes, hogy a lakott települések közelében maradnak. A mostani összeírás nyomán az illetékesek indokolt esetekben kérhetik majd a veszélyes egyedek kilövését. Azt mindenképp fontos újra és újra hangsúlyozni, hogy bár megváltozott a medvék viselkedése, továbbra is igaz, hogy csak akkor támadnak az emberre, ha veszélyben érzik magukat” – fogalmazott a biológus.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.
A heves esőzések és a patakokban felgyűlt hordalék miatt zavarossá vált a csapvíz Kovásznán, Barátoson, Pákén és Orbaiteleken. A szolgáltató ellenőrzi a vízminőséget, és arra kéri a lakókat, hogy a biztonság kedvéért egyelőre ne fogyasszanak belőle.
szóljon hozzá!