
A tejes palackok nem moshatók, ezért nem szabad a vizesekkel egy helyre dobni. Ez csak egy a sok jövőbeni szigorítás közül. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Az egyik európai uniós elvárás szerint Romániának jövő évtől újabb intézkedést kell bevezetnie, ami a szelektív hulladékgyűjtésre, a csomagolóanyagok újrahasznosítására vonatkozik. A megvalósítás mikéntje még csak ezután fog körvonalazódni.
2021. január 21., 22:042021. január 21., 22:04
A leadott műanyag-, fém- és üveg csomagolóeszközök darabjáért 50 banit kell majd fizetniük a kereskedelmi egységeknek. Hogy ez megvalósítható legyen, főleg időre, helyre és erőforrásokra van szükség, amiről első lépésben a begyűjtőknek kell gondoskodniuk. Bár a kereskedők többsége egyetért az intézkedés céljával, a megvalósítás mikéntjével kapcsolatosan még sok a megválaszolatlan kérdés. Például:
Egy általunk megkérdezett kereskedelmi vállalat vezetője elmondta, egyelőre nincs helye és anyagi kerete az újrahasznosítható csomagoló anyagok begyűjtésére, de ha kötelezik, akkor természetesen gondoskodik, hogy beválthassa azokat.
– fogalmazott a megkérdezett cégvezető.
Az embereket azonban nem csak anyagiakkal lehet vagy kell motiválni, hanem elsősorban a rendszert kell kiépíteni, hogy a tudatos vásárlók, a környezetre figyelmet fordító fogyasztók szelektíven gyűjthessék a hulladékot. Hajdu Zoltán, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ vezetője a Székelyhonnak elmondta, a kialakított rendszer keretében működhet akár a visszaváltás, vagy több városi gyűjtőpont, ahová a lakosok elhelyezhetik újrahasznosítható hulladékaikat.
Ezt kell követnie a tájékoztatásnak, hogy melyek az újrahasznosítható anyagok, rávenni a fogyasztókat, hogy csökkentsék a csomagolóanyagok használatát.
– sorolta Hajdu. A környezetvédelmi minisztérium egyelőre még keresi a megvalósítás lehetőségeit, bár az idő sürgeti. Az Európai Unió tíz országában már működik.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
Kiásni az autót a hó alól, lépésben haladni a behavazott utakon, időben elérni a gyerekkel óvodába, iskolába, majd pedig a munkahelyre – néhány kihívás, amivel az újabb havazás miatt sokan szembesültek a reggeli órákban.
szóljon hozzá!