Márpedig jelenleg az országban csak két helyen, Bukarestben és Temes megyében üzemel ilyen kezelőállomás. Ugyanakkor folyamatban van még további tizenhat beüzemelése, de még ezek sem fedik le teljesen az egész ország igényét. Hulladékégető a terv szerint csak Bukarestben, valamint Bákó és Brassó megyében lenne, a hulladék több mint száz kilométerre való szállítása pedig jelentős többletköltséggel járna.

ahol évi 114 ezer tonna hulladékot égetnének el, 65 500 tonnát Brassó megyéből, 20 ezer tonnát Kovászna megyéből, és 28 500 tonnát Hargita megyéből. Adrian Gabor, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke azt mondja, a hulladékkezelés kérdése még kezdetleges fázisban van Brassó megyében, és mindössze szeptemberben írják ki a versenytárgyalást a megyei hulladékgazdálkodási tervre, amelynek megvalósítására egymillió eurót tervez fordítani a megyei önkormányzat.
A terv egyébként nagy vonalakban megfelel majd az országos tervben felvázoltaknak, ám Adrian Gabor azt mondja, nemrég tárgyalt Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszterrel, mivel a Brassó megyei hatóságok nem szeretnék, ha a hulladékégető a megye területén kapna helyet.

Ez a hulladékégető az elöljáró elmondása szerint mintegy 90 millió euróba kerülne, amihez a két székely megye 15–15 millió euróval járulna hozzá, a különbözetet pedig Brassó megyének kellene fedeznie.

– összegzett Adrian Gabor.

– vallja Ambrus József. Mint rámutatott, a tervet egy magáncég készítette, amely kiküldött ugyan a megyéknek egy kérdőívet, de abban nem tértek ki olyan részletekre, amelyek rávilágítanak a sajátosságokra. Hiába találták ki, hogy Kovászna, Hargita és Brassó megyének előírnak Brassóban egy hulladékégetőt, ha az gyakorlatilag keresztbe tesz a helyi hulladékgazdálkodásnak. Ambrus elmondta,

Szeptembertől hordják majd a szemetet a Lécfalva közelében tizenhat hektáron, 82 millió lejből megépült hulladékgazdálkodási rendszerhez, amelynek működtetésére az ECO Bihar céggel kötöttek szerződést. „Ha Brassóba, az égetőbe kell vinni a hulladék egy részét, a feje tetejére áll az egész rendszer, hiszen a bihari céggel egy adott mennyiségre kötöttünk szerződést, ha annál kevesebbet szállítunk a tároló-feldolgozóba, már nem biztos, hogy a vállalkozásnak megéri, másrészt szerződést szegünk, és következnek a perek” – vázolta a bonyodalmakat az egyesület igazgatója.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy tíz évvel ezelőtt már eleve túlméretezték az egész országban a rendszereket, azóta csökkent a hulladék mennyisége, így vannak pluszgépek a lécfalvi lerakóban, amit kisebb költséggel be tudnának építeni, hogy megfeleljenek a megváltozott elvárásoknak. Az EU-s kötelezettségvállalás értelmében 2020-ig ötven százalékkal kell csökkenteni a lerakókba szállított szemetet, másrészt az egész mennyiséget kezelni kell. „Az első vállalást teljesíteni tudjuk, és az égető megépítéséhez szükséges összeg töredékéből a másodikhoz szükséges feltételeket is meg tudjuk teremteni saját rendszerünkben” – szögezte le Ambrus József, aki szerint

Tetemesen megnövelné a költségeket, ha Brassó megyébe kellene szállítani a Hargita megyei hulladékot, ez pedig nem képezi a Hargita megyei hulladékkezelési stratégia részét – szögezte le megkeresésünkre Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke. Meglátása szerint ha több száz kilométerre kell a brassói égetőbe szállítani a szemetet, az nem költséghatékony.

– mutatott rá az alelnök. Szerinte folyamatosan kell konzultálni a helyiekkel, mielőtt végleges döntést hoznak a hulladékgazdálkodásról. „A Hargita megyei tanács számára az a legfontosabb szempont, hogy minél olcsóbban megfelelő szolgáltatást tudjon nyújtani a lakosságnak a hulladékgazdálkodás terén” – összegzett Barti Tihamér.