
Kitörési pont. A fesztiválok belföldi és külföldi turistákat egyaránt vonzanak. Archív
Fotó: Haáz Vince
Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az erős egészségügyi potenciálra, fejleszteni kéne az infrastruktúrát, koncepcióra lenne szükség a rendezvényturizmust illetően. A városvezetésnek az lenne a szerepe, hogy olyan környezetet teremtsen, amellyel idevonz értékes embereket. A városvízióról szóló cikksorozatunk részeként ezúttal helyi vállalkozókat kérdeztünk Marosvásárhely erősségeiről, a fejlesztendő szakterületekről.
2017. november 20., 14:242017. november 20., 14:24
2017. november 20., 14:272017. november 20., 14:27
A Bioeel gyógyszergyár tulajdonosa, Albert Attila szerint a városnak „jó házként” kell működnie, adminisztratív szerepe van. „A városvezetés szerepe, hogy olyan környezetet teremtsen, amellyel ide vonzzon olyan embereket, akik hoznak valamilyen tudást, kreativitást, tehetséget magukkal, és azzal hozzájárulnak a közös előrelépéshez. Vannak olyan személyek, akik nem tervezik meg az életüket, nem fontolják meg előre a döntéseiket, hanem csak úgy megtörténnek velük dolgok. Úgy gondolom, Marosvásárhely városként hasonlít az ilyen emberekhez, ugyanis nincs koncepció, nincs stratégia, nincs megszabott irány, de az ötlethiány ellenére lassan mégis kezd alakulni” – mondta a cégvezető, aki szerint az egészségügy jó irány lehet Marosvásárhely számára, de nem önmagában, hanem más vonatkozó szakterületekkel együtt.
„Korábban volt felkérés, hogy egyeztessünk, de nem tudok arról, hogy valami konkretizálódott volna.
– fogalmazott Albert Attila, aki úgy véli, a gazdasági fejlődésre nincs konkrét és bevált recept, hanem vannak „motorok”, és ha nagyobb üzletek összejönnek, akkor az beindít egy folyamatot. Van azonban néhány hátráltató tényező Marosvásárhelyen. „Nem lehet úgy dolgozni, hogy mindenki mindenkit szid. Ha csak azzal foglalkozunk, hogy hol tegyünk keresztbe, akkor nem lesz fejlődés.
Én mindig a megoldást keresem, nem a hibásokat. Emellett pedig nagyon fontos az előrelátás, hiszen az üzletembereknek az évük be van tervezve, ezért tudniuk kell, hogy mi az ötlet, miben számítanak rájuk, nem egyik hétről a másikra hoznak döntéseket” – ismertette a vállalkozó.
Hongkongban értük el a számítástechnikában „utazó” Lateral cég alapító tulajdonosát, Ciprian Morart. Ő az a fiatalember, aki a világ vezető óriáscégeinél épített karriert, nemrég mégis úgy döntött, hazaköltözik Marosvásárhelyre, és innen irányítja saját vállalkozását. Nemzetközi magasszintű tapasztalata nemcsak kifejezetten szakmai téren, hanem a munkaszervezésben és vállalkozásépítésben is meglátszik.
„Ahhoz, hogy Marosvásárhelyen valós változás menjen végbe, az oktatástól kell kezdeni, majd az infrastruktúra, a repülőtér és az autópálya fejlesztésére kell összpontosítani. Az oktatás a legfontosabb, mivel jelenleg nincs elegendő magasszintű humántőkénk, és ez 5–10 évet vesz igénybe.
Az infrastruktúra esetében is jelentős hátrányt kell ledolgoznunk – egy vállalkozó, ahhoz, hogy New Yorkból vagy Londonból eljusson Marosvásárhelyre, előbb a nagy potenciállal rendelkező Kolozsvárra tud érkezni, majd onnan kétórás autózással Marosvásárhelyre, azaz oda-vissza négyórás autóút. Úgy vélem, nagyon sok a teendő, ezért mindannyian vállvetve kell dolgozzunk a város fejlesztéséért, amely az egyetlen prioritás kellene legyen” – fogalmazott megkeresésünkre a számítástechnikai szakember.
Egyetértés van abban, hogy az infrastruktúra fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a gazdasági sikeresség. Illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Ciprian Morar úgy látja, Marosvásárhely nem versenyezhet és nem is kell versenyeznie Kolozsvárral, Nagyszebennel és Brassóval. „Összehasonlítások nélkül kell a városunkra tekintenünk és humántőkét termelnünk. Emellett családközpontú környezetet kell teremteni, kiemelt hangsúllyal a természetre, és építeni az infrastruktúrát, amely a mozgáshoz, a mobilitáshoz, következésképpen a befektetők idevonzásához elengedhetetlen. Mindez együtt teremt kívánatos közeget” – ismertette a vállalkozó, aki szerint
ahhoz, hogy virágzó térséggé váljunk. Ehhez viszont legalább tízéves tervre, jövőképre és együttműködésre van szükség az oktatás, az egészséges környezet és az infrastruktúra fejlesztése terén.
Az orvosi laboratóriumi berendezések forgalmazására és szervizelésére szakosodott Clinilab cég tulajdonosa, Jakab István szerint az egészségügy több tőkét termel a kombinátnál, de nem olyan büdös, ezért ezt a szakterületet kellene körüljárni, fejleszteni. Ráadásul reális kitörési lehetőség lehet Marosvásárhely számára, ami megkülönbözteti Kolozsvártól, Nagyszebentől és Brassótól. „Volt kezdeményezés a polgármesteri hivatal részéről, de elakadt.
Marosvásárhelyen 5–6 gyógyszergyár működik, valamint több országos jelentőségű egészségügyi beszállító, amelyek az országból és külföldről is Marosvásárhelyre hozzák a pénzt, ezért városi szinten tekintettel kellene legyenek ezeknek a cégeknek az igényeire, és megfelelő környezetet kreálni számukra. Például középiskolától egyetemig tartó szakemberképzéssel lehetne ehhez hozzájárulni, hiszen egyre inkább aggasztó a munkaerőhiány.
A képzések engedélyeztetése mellett meg kellene könnyíteni a cégek fejlődését is, hiszen magas jövedelmi szintet biztosítanak alkalmazottaiknak. Mi például építkeznénk, de a zöldmezős beruházáshoz nekünk kell mindent biztosítanunk. Elképzelés kidolgozására van szükség, hiszen beteg és orvos lesz mindig, de gondolni kell a gyógyszeriparra, az egészségügyi beszállítókra, a rendszer kiszolgálóira is” – mondta a Clinilab vezetője.
Kíváncsiak voltunk, hogyan látja a térség és a megyeközpont lehetőségeit annak a vállalkozásnak a vezetője, amely az elmúlt időszakban a világ minden tájáról díjakat hozott el, így valamelyest Marosvásárhelyre irányította a bizniszszféra figyelmét. A Privo hotel tulajdonosa, Adina Plopeanu szerint Marosvásárhely erőssége az Erdélyben elfoglalt földrajzi elhelyezkedése, hiszen Erdély Európa-szinten növekszik a turisztikai desztinációk között. Továbbá az országos és nemzetközi szinten elismert orvosi ágazat, valamint a változatos építészeti örökség (középkori, reneszánsz, barokk és szecessziós műemlékek – utóbbi között a főtér épületegyüttese) az erősségünk, amelyet kiegészít a Maros és a környékbeli erdők által alkotott természetes környezet, illetve a környékbeli turisztikai látványosságok (Segesvár, parajdi és tordai sóbánya, Szováta). Adina Plopeanu úgy látja, főként az infrastruktúra (belföldi és európai repülőjáratok, közvetlen vasúti összeköttetés Románia nagyvárosaival, az észak-erdélyi és a moldvai autópályák), orvosi, gyógyszerészeti és orvosinformatikai tudományos kutatások (Marosvásárhely digitális város projekt), a turizmus (brandépítés) és az oktatás (duális rendszer a középiskolák és a gazdasági szereplők partnerségében) kell kiemelt szerepet élvezzen.
Változatos építészeti örökség. Vásárhelyi erősség
Fotó: Boda L. Gergely
„Ahhoz, hogy erősítsük a pozíciónkat Kolozsvár, Nagyszeben és Brassó vonatkozásában, a rendezvényturizmust és a citybreak koncepciót kell kidomborítani, amelyek belföldi és külföldi turistákat egyaránt vonzanak. Mindezt
A rendezvényturizmus és a citybreak az egyetlen, amely Marosvásárhelyre turistákat tud vonzani, ugyanakkor hozzájárulhat a kapcsolódó tevékenységi ágazatok fejlődéséhez és munkahelyeket teremthet. Először is sokkal erősebben kellene promoválni a már meglévő rendezvényeket, másodszor újakat kellene létrehozni, vonzó eseményeket a marosvásárhelyiek, Románia lakossága és a külföldiek számára” – mondta Adina Plopeanu, aki szerint az egészségügy, az orvosi ágazat legfontosabb belföldi, nemzetközi rangú eseményeit, rendezvényeit Marosvásárhelyen kellene szervezni.
Mit mondanak a rangsorok?
A Storia.ro felmérése alapján az egészségügyi létesítmények tekintetében a romániai városok között Marosvásárhely a 4. helyen áll, Nagyvárad, Brassó és Temesvár mögött. A Business Magazin és a Descopera.ro által a legjobb életkörülményekre vonatkozó, idén márciusi rangsor szerint Marosvásárhely a 7. Annak ellenére, hogy 2015-ben a 9. helyen állt a vállalkozásbarát települések romániai rangsorában, tavaly a Forbes Best Cities listáján már csak a 12. helyen szerepelt. A Ziaruldevest.ro idén augusztusban közölte, hogy a Világbank által készített, a magáncégek jövedelmének növekedését mérő belföldi rangsorban Marosvásárhely a tizenhetedik, 7,21 százalékos növekedéssel. „Pozitív jelzés, hogy Marosvásárhely szerepel ezeken a listákon, de elemezni kellene az okokat és a tényezőket, megvizsgálni, hogy mit kellene tenni a városfejlesztés érdekében, illetve hogy előrelépjen az orvosi és a rendezvényturisztikai preferenciák között. A VisitMures Egyesület létrehozása és a november 16–19. közötti bukaresti turisztikai vásáron való részvétel az első lépés lehet a térség népszerűsítéséhez. Európai pénzalapok lehívása, valamint a helyi és a megyei hatóságok, a magánszféra és a helyi közösség részvétele, együttműködése elengedhetetlen a város fejlesztéséhez” – fogalmazott a Privo hotelkomplexum tulajdonosa.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
szóljon hozzá!