
Kitörési pont. A fesztiválok belföldi és külföldi turistákat egyaránt vonzanak. Archív
Fotó: Haáz Vince
Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az erős egészségügyi potenciálra, fejleszteni kéne az infrastruktúrát, koncepcióra lenne szükség a rendezvényturizmust illetően. A városvezetésnek az lenne a szerepe, hogy olyan környezetet teremtsen, amellyel idevonz értékes embereket. A városvízióról szóló cikksorozatunk részeként ezúttal helyi vállalkozókat kérdeztünk Marosvásárhely erősségeiről, a fejlesztendő szakterületekről.
2017. november 20., 14:242017. november 20., 14:24
2017. november 20., 14:272017. november 20., 14:27
A Bioeel gyógyszergyár tulajdonosa, Albert Attila szerint a városnak „jó házként” kell működnie, adminisztratív szerepe van. „A városvezetés szerepe, hogy olyan környezetet teremtsen, amellyel ide vonzzon olyan embereket, akik hoznak valamilyen tudást, kreativitást, tehetséget magukkal, és azzal hozzájárulnak a közös előrelépéshez. Vannak olyan személyek, akik nem tervezik meg az életüket, nem fontolják meg előre a döntéseiket, hanem csak úgy megtörténnek velük dolgok. Úgy gondolom, Marosvásárhely városként hasonlít az ilyen emberekhez, ugyanis nincs koncepció, nincs stratégia, nincs megszabott irány, de az ötlethiány ellenére lassan mégis kezd alakulni” – mondta a cégvezető, aki szerint az egészségügy jó irány lehet Marosvásárhely számára, de nem önmagában, hanem más vonatkozó szakterületekkel együtt.
„Korábban volt felkérés, hogy egyeztessünk, de nem tudok arról, hogy valami konkretizálódott volna.
– fogalmazott Albert Attila, aki úgy véli, a gazdasági fejlődésre nincs konkrét és bevált recept, hanem vannak „motorok”, és ha nagyobb üzletek összejönnek, akkor az beindít egy folyamatot. Van azonban néhány hátráltató tényező Marosvásárhelyen. „Nem lehet úgy dolgozni, hogy mindenki mindenkit szid. Ha csak azzal foglalkozunk, hogy hol tegyünk keresztbe, akkor nem lesz fejlődés.
Én mindig a megoldást keresem, nem a hibásokat. Emellett pedig nagyon fontos az előrelátás, hiszen az üzletembereknek az évük be van tervezve, ezért tudniuk kell, hogy mi az ötlet, miben számítanak rájuk, nem egyik hétről a másikra hoznak döntéseket” – ismertette a vállalkozó.
Hongkongban értük el a számítástechnikában „utazó” Lateral cég alapító tulajdonosát, Ciprian Morart. Ő az a fiatalember, aki a világ vezető óriáscégeinél épített karriert, nemrég mégis úgy döntött, hazaköltözik Marosvásárhelyre, és innen irányítja saját vállalkozását. Nemzetközi magasszintű tapasztalata nemcsak kifejezetten szakmai téren, hanem a munkaszervezésben és vállalkozásépítésben is meglátszik.
„Ahhoz, hogy Marosvásárhelyen valós változás menjen végbe, az oktatástól kell kezdeni, majd az infrastruktúra, a repülőtér és az autópálya fejlesztésére kell összpontosítani. Az oktatás a legfontosabb, mivel jelenleg nincs elegendő magasszintű humántőkénk, és ez 5–10 évet vesz igénybe.
Az infrastruktúra esetében is jelentős hátrányt kell ledolgoznunk – egy vállalkozó, ahhoz, hogy New Yorkból vagy Londonból eljusson Marosvásárhelyre, előbb a nagy potenciállal rendelkező Kolozsvárra tud érkezni, majd onnan kétórás autózással Marosvásárhelyre, azaz oda-vissza négyórás autóút. Úgy vélem, nagyon sok a teendő, ezért mindannyian vállvetve kell dolgozzunk a város fejlesztéséért, amely az egyetlen prioritás kellene legyen” – fogalmazott megkeresésünkre a számítástechnikai szakember.
Egyetértés van abban, hogy az infrastruktúra fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a gazdasági sikeresség. Illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Ciprian Morar úgy látja, Marosvásárhely nem versenyezhet és nem is kell versenyeznie Kolozsvárral, Nagyszebennel és Brassóval. „Összehasonlítások nélkül kell a városunkra tekintenünk és humántőkét termelnünk. Emellett családközpontú környezetet kell teremteni, kiemelt hangsúllyal a természetre, és építeni az infrastruktúrát, amely a mozgáshoz, a mobilitáshoz, következésképpen a befektetők idevonzásához elengedhetetlen. Mindez együtt teremt kívánatos közeget” – ismertette a vállalkozó, aki szerint
ahhoz, hogy virágzó térséggé váljunk. Ehhez viszont legalább tízéves tervre, jövőképre és együttműködésre van szükség az oktatás, az egészséges környezet és az infrastruktúra fejlesztése terén.
Az orvosi laboratóriumi berendezések forgalmazására és szervizelésére szakosodott Clinilab cég tulajdonosa, Jakab István szerint az egészségügy több tőkét termel a kombinátnál, de nem olyan büdös, ezért ezt a szakterületet kellene körüljárni, fejleszteni. Ráadásul reális kitörési lehetőség lehet Marosvásárhely számára, ami megkülönbözteti Kolozsvártól, Nagyszebentől és Brassótól. „Volt kezdeményezés a polgármesteri hivatal részéről, de elakadt.
Marosvásárhelyen 5–6 gyógyszergyár működik, valamint több országos jelentőségű egészségügyi beszállító, amelyek az országból és külföldről is Marosvásárhelyre hozzák a pénzt, ezért városi szinten tekintettel kellene legyenek ezeknek a cégeknek az igényeire, és megfelelő környezetet kreálni számukra. Például középiskolától egyetemig tartó szakemberképzéssel lehetne ehhez hozzájárulni, hiszen egyre inkább aggasztó a munkaerőhiány.
A képzések engedélyeztetése mellett meg kellene könnyíteni a cégek fejlődését is, hiszen magas jövedelmi szintet biztosítanak alkalmazottaiknak. Mi például építkeznénk, de a zöldmezős beruházáshoz nekünk kell mindent biztosítanunk. Elképzelés kidolgozására van szükség, hiszen beteg és orvos lesz mindig, de gondolni kell a gyógyszeriparra, az egészségügyi beszállítókra, a rendszer kiszolgálóira is” – mondta a Clinilab vezetője.
Kíváncsiak voltunk, hogyan látja a térség és a megyeközpont lehetőségeit annak a vállalkozásnak a vezetője, amely az elmúlt időszakban a világ minden tájáról díjakat hozott el, így valamelyest Marosvásárhelyre irányította a bizniszszféra figyelmét. A Privo hotel tulajdonosa, Adina Plopeanu szerint Marosvásárhely erőssége az Erdélyben elfoglalt földrajzi elhelyezkedése, hiszen Erdély Európa-szinten növekszik a turisztikai desztinációk között. Továbbá az országos és nemzetközi szinten elismert orvosi ágazat, valamint a változatos építészeti örökség (középkori, reneszánsz, barokk és szecessziós műemlékek – utóbbi között a főtér épületegyüttese) az erősségünk, amelyet kiegészít a Maros és a környékbeli erdők által alkotott természetes környezet, illetve a környékbeli turisztikai látványosságok (Segesvár, parajdi és tordai sóbánya, Szováta). Adina Plopeanu úgy látja, főként az infrastruktúra (belföldi és európai repülőjáratok, közvetlen vasúti összeköttetés Románia nagyvárosaival, az észak-erdélyi és a moldvai autópályák), orvosi, gyógyszerészeti és orvosinformatikai tudományos kutatások (Marosvásárhely digitális város projekt), a turizmus (brandépítés) és az oktatás (duális rendszer a középiskolák és a gazdasági szereplők partnerségében) kell kiemelt szerepet élvezzen.
Változatos építészeti örökség. Vásárhelyi erősség
Fotó: Boda L. Gergely
„Ahhoz, hogy erősítsük a pozíciónkat Kolozsvár, Nagyszeben és Brassó vonatkozásában, a rendezvényturizmust és a citybreak koncepciót kell kidomborítani, amelyek belföldi és külföldi turistákat egyaránt vonzanak. Mindezt
A rendezvényturizmus és a citybreak az egyetlen, amely Marosvásárhelyre turistákat tud vonzani, ugyanakkor hozzájárulhat a kapcsolódó tevékenységi ágazatok fejlődéséhez és munkahelyeket teremthet. Először is sokkal erősebben kellene promoválni a már meglévő rendezvényeket, másodszor újakat kellene létrehozni, vonzó eseményeket a marosvásárhelyiek, Románia lakossága és a külföldiek számára” – mondta Adina Plopeanu, aki szerint az egészségügy, az orvosi ágazat legfontosabb belföldi, nemzetközi rangú eseményeit, rendezvényeit Marosvásárhelyen kellene szervezni.
Mit mondanak a rangsorok?
A Storia.ro felmérése alapján az egészségügyi létesítmények tekintetében a romániai városok között Marosvásárhely a 4. helyen áll, Nagyvárad, Brassó és Temesvár mögött. A Business Magazin és a Descopera.ro által a legjobb életkörülményekre vonatkozó, idén márciusi rangsor szerint Marosvásárhely a 7. Annak ellenére, hogy 2015-ben a 9. helyen állt a vállalkozásbarát települések romániai rangsorában, tavaly a Forbes Best Cities listáján már csak a 12. helyen szerepelt. A Ziaruldevest.ro idén augusztusban közölte, hogy a Világbank által készített, a magáncégek jövedelmének növekedését mérő belföldi rangsorban Marosvásárhely a tizenhetedik, 7,21 százalékos növekedéssel. „Pozitív jelzés, hogy Marosvásárhely szerepel ezeken a listákon, de elemezni kellene az okokat és a tényezőket, megvizsgálni, hogy mit kellene tenni a városfejlesztés érdekében, illetve hogy előrelépjen az orvosi és a rendezvényturisztikai preferenciák között. A VisitMures Egyesület létrehozása és a november 16–19. közötti bukaresti turisztikai vásáron való részvétel az első lépés lehet a térség népszerűsítéséhez. Európai pénzalapok lehívása, valamint a helyi és a megyei hatóságok, a magánszféra és a helyi közösség részvétele, együttműködése elengedhetetlen a város fejlesztéséhez” – fogalmazott a Privo hotelkomplexum tulajdonosa.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!