
Elhanyagolt környezet az egykori Suta-tónál. Készülnek a helyreállításra
Fotó: Gábos Albin
Pénz is van, már csak a kivitelezőt kell megtalálni ahhoz, hogy tényleg elkezdődjön a Csíkszereda szélén található egykori Suta-tó helyreállítása – mondják az illetékesek. Tizenhárom éve lesz, hogy nincs víz a nagy tómederben, amelyet lassan felnőtt az erdő.
2020. február 14., 13:512020. február 14., 13:51
Évtizedekkel ezelőtt a szabadidős tevékenységek egyik kedvelt helyszíne volt a méltatlanul mellőzött, majd megszüntetett Suta-tó Csíkszereda keleti peremén, az erdő szélén.
A tó vizét 2007-ben engedték le, mert hibákat észleltek a gát szerkezetében, azóta a medret felnőtte a bozót, amely az évek során erdővé fejlődött. A helyreállítást több alkalommal megígérték már az illetékesek, az egykori tavat pedig árvízvédelmi létesítménnyé minősítették át, amely a Râmnicu Vâlcea-i központú Olt Vízügyi Igazgatóság ügykezelésébe tartozik.
Fotó: Gábos Albin
Tavaly került elérhető közelségbe beruházás, miután megtörtént az építési engedély kiadásához szükséges szakhatósági jóváhagyások beszerzése, miután korábban a műszaki terveket is elkészítették.
– közölte kérdésünkre Miklós Géza, a Hargita Megyei Vízügyi Szakaszmérnökség igazgatója, aki bevallása szerint szívügyének tartja a tó helyreállítását. Az illetékes azt is elmondta:
Ennek befejezése után a helyreállítást idén el lehet kezdeni – erősítette meg az igazgató.
Fotó: Gábos Albin
Helyreállítása esetén az árvízvédelmi létesítmény a tavat tápláló Fitód-patak vízhozamát tudja befolyásolni,
A műszaki terv szerint a munkálatok során megtisztítanák a tó medrét, szabályoznák a Fitód-patakot,
Egyúttal a város keleti pereméig vezető bekötőutat is felújítanák, és rendeznék a környezetet. Továbbra sem ismert viszont, hogy a szintén ehhez az árvízvédelmi rendszerhez tartozó vésztározó kialakítása mikor kezdődhetne el Csíkszentlélek területén, a Mindszent-patakon, a Kerekfenyő-domb alatti részen. A korábbi elképzelések szerint ott egy mesterséges tó 400 000 köbméter vizet tárolhatna, megakadályozva a Zsögödöt érintő árvizeket.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
2 hozzászólás