Higgyünk abban, hogy van székely jövő ebben a térségben

Nyitottságot találtam a részükről. Balázs Attila a mozgatórugója lett a jégkorong támogatására indult szervezésnek, elnöke lett az immár Gyergyói Hoki Klub néven létrejött új klubnak. Oroszlánrészt vállal ebben a projektben, és kívülről nem is látszik, hogy milyen nagy terhet visz a vállán ő és az a csapat, aki ezt felvállalta. Kívülről az látható, hogy vannak mérkőzések, komoly színvonalat képviselünk – egészen odáig, hogy megnyertük az Erste Ligát, és komolyan foglalkozunk az utánpótlással. Azt mindenkinek látnia kell, hogy

Ez nem kis lépés, ez egy óriási ugrás! Ezt pedig nem lehetett saját, gyergyószéki bevételekből előteremteni. És ahogy Attila is részletezte az interjúban, azon dolgozunk, hogy pár éven belül elérjük azt, hogy a térségben létrejöjjenek olyan gazdasági egységek, amelyek itt helyben ki tudják termelni azt a jövedelmet, amely az ilyen és ehhez hasonló támogatásokhoz szükséges biztos anyagi hátteret jelenti.

korábban írtuk

„Érvényes ránk az a fajta konokság, ami a székelyeket jellemzi”

Székelyföldről, Gyergyóremetéről származó, Magyarországon sikeres vállalkozást felépítő üzletember Balázs Attila. A Bayer Construct vezetője nagyon ritkán ad interjút a sajtónak, most viszont elfogadta a felkérésünket.

Nyilván mindig jól jön minden újabb támogatás, ezért továbbra is biztatok minden jégkorongkedvelő vállalkozót a megyénkből vagy máshonnan, hogy jöjjön és támogassa a maga módján ezt a csapatot, mert jó ehhez a körhöz tartozni.

– Ami most Gyergyószéken megvalósulni látszik, az pár éve még elképzelhetetlen volt, már csak annál is inkább, mert ez a térség gazdaságilag alaposan lemaradt más régiókhoz viszonyítva. Most több üzem, szálloda, reptér épül. Milyen hozadéka lehet ennek? És most nyilván nem a jégkorongra gondolok...

– Amikor a politikába kerültem, Gyergyószéket a hiány jellemezte. Kevés volt a térségi fejlesztés, legyen az önkormányzati vagy magán; ugyanakkor jelentős volt az elvándorlás, ezért kevés volt a befizetett adó is. Ez pedig egy ördögi kört eredményezett: még kevesebb beruházás, még kisebb vonzerő a térségnek, még kevesebb biztonság a családoknak. Ez a helyzet általános letargiát váltott ki:

Ráadásul azt is látni és tudni lehetett, hogy az itteniek és a Gyergyóból elszármazott emberek más vidékeken sikeresek, megbecsült dolgozók, sikeres vállalkozók.

Amikor közéleti pályára léptem, az elejétől fogva ez a kérdés határozta meg a gondolkodásomat: mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ez a térség visszanyerje az önbizalmát? Egy térségi politikusnak ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszokat kell adni, nem lehet megkerülni ezeket sem sok fizetett önreklámmal, sem pótcselekvésekkel.

– És ön ismeri az ilyen típusú kérdésekre a válaszokat?

– A válasz egyszerű volt: csapatmunkára volt szükség, mert közösség csak együttműködéssel tud épülni, illetve a tevékenységünkben hatékonynak kell lenni, mert ez tud bevonni külső partnereket, finanszírozásokat. És természetesen konkrét célok is kellettek.

Az emberek, akiket megkerestem, akiknek baráti jobbot nyújtottam, első szóra jöttek és vállalták a munkát. A közösségben, az RMDSZ központi vezetésében és az üzleti világban is nyitott ajtókra és segítségre találtam.

Azért mesélem el ezt ilyen részletesen, mert meg kell értenünk, hogy nem az egyes fejlesztések eredményezik a sikert, hanem a sikeres módszer eredményez fejlődést.

Hiába „viszünk” egy utcába vezetékes vizet és csatornát, ha ott csak minden harmadik ház lakott, és aki ott van, az is elköltözne, mert nehezen él. De ha a csatorna- és vízszolgáltatás mellett zajlik a gazdaság fejlődése, ha lehetőséget kapnak kitanulni egy újabb szakmát és több pénzt keresni, ha van közösségi élet, ha az emberek megengedhetik maguknak, hogy kikapcsolódjanak, hogy a barátaikkal örömteli pillanatokat töltsenek el, akkor már nem hiába aszfaltoztuk le az utcát. Akkor azon az aszfalton autók fognak járni, amelyekben reggelente családok viszik gyerekeiket a felújított oktatási intézményekbe; ott szakmai tudással rendelkező emberek fognak munkába menni. Ott nyugdíjasok fognak büszkén arról beszélni, hogy itthonmaradt gyerekeik családot alapítanak, gyarapodnak. Ott van jövő.

Ez az elképzelt kép most talán utópisztikusnak tűnik, de ez a cél. Nem az a cél, hogy tíz-húsz-száz gyár építésére vonzzunk befektetőt – az csak eszköz. Nem az a cél, hogy gazdasági támogatásokat hozzunk be, hogy utakat aszfaltozzunk le – az is csak eszköz.

Természetesen az eszközök, vagy ha úgy tetszik, köztes célok is fontosak. A sikerességet számokban is mérik és nekünk itt is jól kell teljesíteni. De cél a közösség biztonsága (és itt nem feltétlenül a közbiztonságra gondolok), hogy higgyünk abban, van székely jövő ebben a térségben.

– Ezek jól hangzanak, de beszélhetnénk konkrétabban? Balázs Attila egy alaposan átgondolt tervet vázolt...

– Igen, Balázs Attila ezt jól mondta. Mondhatnám azt is, elárulta, hogy egy komoly stratégia megvalósítása van folyamatban, amelyeknek egy nagyon fontos eleme a gyergyóremetei ipari park, de nem csupán erről van szó. Amikor a stratégia elkészítésén gondolkodtunk, első körben azt mondtuk, hogy az élelmiszeripar és a turizmus a két ágazat, amit fejleszteni kell, hiszen ehhez van megfelelő tudásalap is, és helyben megtermelt alapanyag is.

korábban írtuk

Történelmi siker, megnyerte az Erste Ligát a Gyergyói Hoki Klub

A Gyergyói Hoki Klub nyerte meg a jégkorong Erste Ligát, a döntő utolsó, hetedik mérkőzésén, pénteken este Gyergyószentmiklóson kiváló emberelőnyös játékával verte a Ferencvárosi TC együttesét.

Ehhez a munkához az elmúlt néhány évben közel harminc vállalkozóval kezdtem el csapatommal együtt dolgozni és közel háromszáz millió euró értékű vállalkozói beruházásról beszélhetünk.

Ennek nyomán elmondhatjuk azt, hogy

• Gyergyó térségében van a legmodernebb fedett lovarda,

• a hetedik sípálya mellett a negyedik bobpálya épül.

• De nálunk épül a térség első négycsillagos szállodája, az első négycsillagos szintű lombházkomplexum.

• Hargita megye első ötcsillagos szállodája is Remetén épül.

Mindezek a beruházások magas fizetőképességű vendégeket fognak a térségbe vonzani, magas szintű szolgáltatásrendszer épül majd ezekre alapozva.

De a turisztikai szálláshelyek terén még fél tucat egyéb építési és felújítási munkálatba is belekezdtünk térségünkben, amelyeknek köszönhetően a többi igényeket is ki tudjuk vállalhatóan elégíteni. Azon dolgozunk, hogy ezt a fejlesztési elképzelést folytatni tudjuk az elkövetkezőkben.

ez utóbbiból pedig négy fog megépülni összesen. Mindez egy hat cégből álló vállalkozói összefogásnak köszönhetően valósul meg. Ennek a projektcsomagnak köszönhetően első körben a Gyergyó, Csík, Kézdi és Szepsiszentgyörgy környéki székelyek több jövedelemre fognak szert tenni, és a székelyföldi mezőgazdaság fel fog lendülni, mert már most látszik, hogy több területet fognak megművelni a gazdák. De folytatom tovább:

aminek különlegességéhez hozzátartozik az is, hogy biotej az alapanyag – biotejben pedig Székelyföldön sok a lehetőség. Gyergyóban létesült a régió egyetlen tojáslé-feldolgozója is. Az ország legnagyobb prézligyára hamarosan megnyitja kapuit Gyergyószentmiklóson, de a legmodernebbnek ígérkező prémiumhúsmarha-vágóhíd és -feldolgozó is épülőben van a térségben.

korábban írtuk

Történelmi pillanat: landolt az első utasszállító repülőgép Gyergyóremetén

Hosszú buszozás vagy autózás helyett másfél óra alatt elérhetünk Hargita megyéből Budapestre – ez már kézzelfogható közelségbe került. Gyergyóremetén hétfőn leszállt az első utasszállító repülőgép, jövő évtől pedig rendszeres, napi járatot terveznek.

A gombák és erdei gyümölcsök tekintetében is azt lehet látni országos viszonylatban, hogy többnyire olasz és német üzletemberek által megszervezett begyűjtések vannak anélkül, hogy feldolgozásra kerüljenek ezek a termények. Ahogy a kilencvenes években a fát is rönk formájában vitték el, ugyanez történik az erdei gyümölccsel is: Romániában begyűjtik és nyersanyagként kiviszik az országból, majd feldolgozva visszahozzák, amit sokkal drágábban megvásárolunk. Éppen ennek megváltoztatására épül az ország legnagyobb gomba- és erdeigyümölcs-liofilizáló üzeme.

– Legmodernebb üzemek, prémium minőségű termékek, 5 és 4 csillag minőségű vendéglátás – ilyen szavakat sorolt. Megvan ehhez a megfelelően képzett munkaerő?

– Köszönöm, hogy ezt megkérdezte, hiszen a munkaerő kérdése az egyik legfontosabb eleme és egyben célja is a stratégiánknak. Nagyon sok értékes ember ment el Gyergyóból és egész Hargita megyéből külföldre dolgozni. Ők, amellett, hogy pénzt kerestek, óriási tapasztalatra is szert tettek. Tanultak. Rájuk is nagy mértékben számítunk. Ennek az egész térség haszonélvezője tud lenni, ha hazajönnek, de őket nyilván csak jól fizető munkahelyekkel tudjuk hazahozni. Tehát ami itt zajlik, ezt is szolgálja:

És ezért kell segíteni a vállalkozásokat. De ne legyünk kishitűek, itthon is vannak nagyon értékes emberek, de én hiszek abban, hogy

– Ha egy mostani huszonéves fejével gondolkodnék, a jó munkahely sem biztos, hogy hazacsábítana, amíg itt az általános életkörülmények elmaradnak a nyugatitól.

– Persze, így van. Ezért kell rengeteget dolgozni önkormányzati szinteken is. A térségi politikusi szerepem alappillére az önkormányzati munka, amit igyekezem együttműködésekre alapozva és kreatívan végezni. A kreativitást itt nem „tiktokozásra” és „facebookozásra” értem;

Alapvető érdeke az önkormányzatoknak is, hogy a gazdasági fejlődés megvalósulhasson, és élhetőbb legyen a térség, ahová érdemes visszajönni. Fontos az önkormányzatok segítése, elsősorban olyan pénzügyi támogatások megszerzésével vagy térségi projektek meghatározásával és támogatásával, amelyek a lakók mindennapi életét segíteni fogják.

El kell érjük azt, hogy minden egyes településen a víz- és csatornahálózat ki legyen építve, a vízszolgáltatás biztonsága legyen megoldva; legyen kiépítve a gázhálózat, ezután pedig az utcák le legyenek aszfaltozva. Ez is feltétele annak – a jó fizetések mellett –, hogy megálljon az elvándorlás, és hazajöjjenek azok, akik jelenleg külföldön dolgoznak.

Például Gyergyószentmiklósra olyan arányú közberuházási pénz jött, amit a saját költségvetéséből 150 év alatt tudna előteremteni. Igaz, ezt a pénzt el is kell tudni költeni, a beruházásokat meg kell valósítani gyorsan és hatékonyan. Ez már a városi vezetés dolga, a RMDSZ-es csapatmunka eredménye a támogatási szerződések aláírása – a kivitelezés már helyi feladat.

– Ön lett a gyergyószéki fejlesztések arca, de egyemberes „show” ez?

– Politikusként van egy „láthatóságom” a médiában, de ez a munka nemcsak az én munkámnak az eredménye. Sokan vannak a háttérben, irodákban, akik sokszor sziszifuszi munkának tűnő feladatokat végeztek el ahhoz, hogy mindez összejöjjön. Ott vannak mellettem a térség polgármesterei, a teljes RMDSZ csapata és értékes vállalkozók. A legnagyobb érdem és dicséret nekik jár. Vannak esetek, amikor kisebb pénzügyi támogatásokat kaptak a vállalkozók, de volt olyan eset is amikor teljes mértékben saját forrásból valósították meg az illető beruházást, mindezt egy előre megbeszélt stratégia mentén.

korábban írtuk

Tejporgyár és gyümölcs-, illetve gombaliofilizáló üzem nyílhat jövőre Gyergyóremetén

Több tízmillió eurós beruházások által újraindítják a jövő évben a gyergyóremetei tejporgyárat, illetve egy gyümölcs- és gombaliofilizáló üzem is elkezdi működését a településen. Az üzemeket létrehozó Batlas Holding Kft. együttműködési megállapodást kötött a Sapientiával.

Ilyen például a gyergyóremetei repülőtér, ami teljes mértékben Balázs Attilához köthető cségcsoport magánberuházása. Ez olyan mértékben fog hozzájárulni Hargita megye gazdasági növekedéséhez, amit most még sokan fel sem tudnak fogni. Mobilitás jellemzi a mai világot: ha régebb nehezebben képzeltük el, hogy repülővel járunk, a mai fiataloknak ez már megszokottabb és ha azt akarjuk, hogy jöjjenek haza az innen elvándoroltak, és ha pénzt akarunk behozni a megyébe, akkor könnyebben megközelíthetők kell legyünk.

– A térségről többnyire negatív híreket hallunk gazdasági vonatkozásban, mire alapozza optimizmusát?

– Szembe kell néznünk Hargita megye gazdasági valóságával: kevés jól fizető munkahely van, gyenge a gazdasági teljesítmény. A megyében 74 ezer alkalmazottra 71 ezer nyugdíjas jut, és ha nem teszünk valamit, akkor ez az arány romlani fog.

tehát ezt a vállalkozói réteget határozottan támogatni kell. Gyergyószéken kevés nagy és közepes vállalkozás található, ha akarjuk a munkahelyek számát gyorsan növelni, akkor ilyen vállalkozásokat kell helyileg létrehozni, ehhez kell a helyi gazdasági közeget segíteni, illetve ilyen vállalkozásokat kell idevonzani, ilyen beruházásokra van szükség. Ezek nyomán több kisebb cég is munkához jut, a gazdaságban multiplikálódik a jelenlétük hatása.

korábban írtuk

Egyengetik a pityóka útját Gyergyóban

Bemutatták péntek délután azokat a pityókatermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági gépeket, amelyeket három gyergyói vállalkozás vásárolt a Pro Economica Alapítvány támogatása révén.

Az is fontos, hogy olyan termelőegységek létesüljenek, amelyek termékeiket és szolgáltatásaikat exportálják, így kinti eladásból további pénzt hoznak be a megyébe. Leegyszerűsítve,

Több pénz csak akkor lesz a megyében, ha behozzuk. Tekintsünk így is a megye gazdaságára. És amiben én nagyon nagy mértékben hiszek, az a jól fizetett munkahely, a többiről akár az is mondhatjuk, hogy egy szép mese. Tehát

A jól fizetett munkahelyteremtés fontos a lakosság szempontjából és az önkormányzatok költségvetése szempontjából is, mert a vállalkozások esetében, ha az áfa mellett megnézzük a személyi jövedelemadót, akkor azt látjuk, hogy

Ha vannak erős cégek a megyében, akkor jobban fizetett munkahelyekkel lehet számolni, ha pedig emelkedik a fizetésszint, akkor az itt élők életminősége emelkedik, lesz pénz a nyugdíjakra, és – remélhetőleg – hazajönnek azok is, akik jelenleg más országokban dolgoznak.