Az elmúlt évek fejlesztései, az itt befektetett pénz és munka mind ebből indult ki és ezzel függ össze.

korábban írtuk

Történelmi siker, megnyerte az Erste Ligát a Gyergyói Hoki Klub

A Gyergyói Hoki Klub nyerte meg a jégkorong Erste Ligát, a döntő utolsó, hetedik mérkőzésén, pénteken este Gyergyószentmiklóson kiváló emberelőnyös játékával verte a Ferencvárosi TC együttesét.

– Még akkor, az elején volt egy beszélgetésünk, amelyben megkérdeztem: mi a véleménye arról, hogy egyesek szerint ez csak egy lufi, ami ki fog pukkanni...

– Úgy gondolom, időközben már bebizonyosodott, hogy ez nem csak egy lufi. Székely vagyok, és mind székelyek vagyunk a klub vezetőségégében, akik együtt gondolkodunk, dolgozunk, és érvényes ránk az a fajta konokság, ami ezt a népet jellemzi.

Öt év alatt folyamatosan dolgoztunk, építettük a stábot, a játékoskeretet, hogy elérjük a kitűzött célt. Öt év eltelt és bajnokok vagyunk. A GYHK pedig egy olyan klub, ahol biztos az anyagi háttér, ahová tartozni érdemes. Mindeközben pedig továbbra is folyamatosan dolgozunk azon, hogy megteremtsük azt az erős finanszírozási hátteret, amely a további céljaink megvalósítását lehetővé teszi.

– Megtudhatjuk, hogy mik ezek a további célok?

– Nos, megint olyan kijelentést teszek, amiről ismét sokan azt fogják gondolni, hogy ez lehetetlen. Most mondom el először nyilvánosan.

Ezzel párhuzamosan Érden, a szintén általam vezetett Kárpáti Farkasok klubnál is zajlik a munka, pontosabban a két klub szorosan együttműködik az utánpótlás nevelésében. Amikor a mostani érdi U16-osok felnőnek, a Kárpáti Farkasok is be fog lépni az Erste Ligába. A két együttes és a magas szintű utánpótlásból kinövő fiatalok jelentik majd az alapját egy harmadik csapatnak, amely egy európai topligában fog szerepelni.

– Európai topliga? Ismerve a jelenlegi székelyföldi jégkorongvilágot, ez tényleg egy lehetetlennek tűnő elképzelés...

– A mai körülmények között tényleg az lenne. De amibe belevágunk (szándékosan beszélek többes számban, hiszen nem csak rólam van itt szó, hanem egy vállalkozói-baráti körről, akik közösen gondolkodva tesszük a dolgunkat), azt alaposan át szoktuk gondolni. Mindig létezik egy stratégia, amit követünk. Látjuk, hogy egy topligás csapat igényeihez és ahhoz az utánpótlásképzéshez, amit elképzeltünk, hiányzik az alapvető infrastruktúra. Éppen ezért

Közben – bízom benne – Gyergyószentmiklóson is megtörténik a romániai költségvetés finanszírozásával a jégpálya újjáépítése olyan szinten, hogy az a magasabb ligában játszó csapatnak legyen az otthona. Tudom, hogy Barti Tihamér az RMDSZ körökben és általában a romániai politikai kapcsolatai révén folyamatosan dolgozik azon, hogy ez megtörténjen. Amíg a gyergyószentmiklósi újjáépítés zajlani fog, ideiglenesen Remete tud helyet adni a GYHK hazai mérkőzéseinek.

– Valóban „meghökkentő”, amit most elmondott. De ha meg is valósulnak a jégpályaépítések, még sok minden kell egy ilyen cél eléréséhez. Elsősorban nagyon sok pénz…

– Világos. Anélkül nem megy semmi. És itt kanyarodjunk vissza a beszélgetésünk első mondatához. Készítettünk egy alapos gazdasági számítást.

Ezeknek a gazdasági egységeknek a többsége 2024-ben kezdi el a termelést, akkor indulnak el. 2-3 év múlva érik el azt a jövedelmezőségi szintet, amelyből az általunk elképzelt szintű jégkorong finanszírozása meg fog valósulni. Tehát – hogy érthető legyen, amire a beszélgetés kezdetén utaltam – a gyergyói jégkorong kapcsán közösen gondolkodva, megoldásokat keresve született meg az az átfogó fejlesztési stratégia, amely révén a gyárak, repülőtér, szálloda és egyebek megvalósulnak.

– Azonban mindehhez kellett a magyar kormány anyagi támogatása is, többek között emiatt nevezik egyesek Balázs Attilát a NER új csillagának...

– Akik ezt mondják rólam és fáj nekik, hogy Székelyföldön végre jelentős beruházásokat támogat Magyarország kormánya, azok – ha jól belegondolok – büszkévé is tesznek. Mert mi is az a NER, ami egyeseknek ellenségesen hangzik? A Nemzeti Együttműködés Rendszere, amelyet a magyar kormány talált ki, és amelynek célja a magyar nemzet megerősítése.

Amiről viszont nem beszélnek a NER-t ellenségnek tartók: a pénz nem adomány, nem osztogatás a haveroknak, ahogy mondani szokták. Ahhoz, hogy valaki egy beruházáshoz támogatást kaphasson, nagyon kemény garanciákat kell vállalni. Gyakorlatilag a kormánytámogatás adóelőleg, ami meg fog térülni az államnak. Ha egy vállalkozó pályázik, akkor vállalnia kell, hogy meghatározott időn belül ennyit és ennyit be fog fizetni az államkasszába, ennyi és ennyi alkalmazottat felvesz, fizetést ad nekik, működteti az adott vállalkozást. Mindemellett cégeinkkel garanciát is vállalunk az államtól kapott összegre.

Azt is vállalnunk kell, hogy az így felépülő üzemek árbevétele folyamatosan növekedni fog, tehát hasznot hoz. Igen, de emellett ez hasznot hoz a magyar államnak, tisztes megélhetést az alkalmazottaknak, fejlődést Székelyföldnek és Romániának is. Itt megjegyzem, hogy még nem indultak be a most épülő üzemek, de már szemmel láthatóan megnőtt az adóhivatal bevétele.

– Többször is említette, hogy a Remetén és Gyergyószéken épülő gyáraknak, és egyéb gazdasági egységeknek csak egy része az ön érdekeltsége. Tisztázhatnánk, hogy mi az, ami önhöz köthető?

– A repülőtérről már több alkalommal beszéltünk, ez saját beruházásként valósult meg, és jövőtől napi utasforgalom indul innen Budapestre.

korábban írtuk

Történelmi pillanat: landolt az első utasszállító repülőgép Gyergyóremetén

Hosszú buszozás vagy autózás helyett másfél óra alatt elérhetünk Hargita megyéből Budapestre – ez már kézzelfogható közelségbe került. Gyergyóremetén hétfőn leszállt az első utasszállító repülőgép, jövő évtől pedig rendszeres, napi járatot terveznek.

Ide tartozik a tejporgyár, amely korábban a térség mezőgazdaságának meghatározó eleme volt, de amelyben továbbra is nagyon nagy potenciált látunk. Egyébként ennek megvásárlására Barti Tihamér ösztönzött minket.

Mi, akik Magyarországon építettük fel a vállalkozásainkat, jól ismerjük az ottani mechanizmusokat, Romániában azonban minden sokkal bonyolultabb. Nagyon sokat számít az ő hozzáállása, segítsége.

Ez is meg fog változni. Ugyanakkor a turizmusban is nagy fantáziát látunk, így jön létre az 5 csillagos gyógyszálló. Egy további lépésként pedig szeretnénk feléleszteni azt a fürdőkultúrát, amely a remetei borvízre alapozva száz éven át létezett, és volt idő, amikor évi 16 ezer kezelést folytattak itt. Ezt szeretnénk újra élőnek látni és természetesen mindenki számára hozzáférhetővé tenni. De ismétlem, ezek mellett számos más olyan fejlesztés zajlik most, ami a közös gondolkodás eredménye, és amelyek szorosan kötődnek egymáshoz, így az én vállalkozásaimhoz is.