Végülis hányan lakunk Romániában?

A kutatás eredményeit ismertetve Kiss Tamás szociológus rámutatott, a migrációs helyzet feltérképezéséhez szükséges népességi adatok alapján kétségek merülnek fel. A hivatalos adatok alapján még az sem derül ki, hogy valójában hányan laknak Romániában. Míg a 2011-es census 19 millió főt jegyez, 18.4 millió bejegyzett szavazó, tehát felnőtt van az országban. A napirenden lévő Országos Statisztikai Hivatal éves adatai szerint 21,4 millió személyt tartanak számon.

A Migráció Romániában – Adatok, trendek, politikákcímmel tartott sajtóeseményen Kiss Tamás, demográfus, a migráció és a migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában romániai tematikai felelőse, az ország lakosságát 19 millióra becsülte. Leszögezte: pontatlanok, vagy egyáltalán nem léteznek migrációt számba vevő országos adatok sem. A bevándorlásért felelős hivatal kimutatásai nem rendszerezettek, a külföldön élők alig 10 százaléka jelenti be, hogy nem az országban él, dolgozik. Például a Spanyolországban élő román állampolgárok 0,3 százalékáról, az Olaszországban élők alig egy százalékáról, a Magyarországon lakók 8 százalékáról van tudomásuk. A bevándorlásról még hiányosabbak az ismeretek, hisz az országba költöző, de már román állampolgársággal rendelkezőket nem is tartják számon.

„Fogalmuk sincs mekkora Románia lakossága. Képzeljük el mennyire volt megalapozott az az állítás annak idején, hogy a régióátszervezés alapja a belső migráció.Tragikusnak nevezem, hogy anélkül hogy tudnák az illetékesek a romániai lakosok egészségügyi, szegénységi, migrációs, munkaerő-piaci és demográfiai mutatóit, intézkedéseket hoznak és foganatosítanak. Szinte hihetetlen, hogy nem teremtenek rendet” – szögezte le Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere feltételezi, hogy romániai lakosság számaránya körüli eltéréseknek politikai és gazdasági okai is vannak. Szerinte, ha a most 20,2 millió főre saccolt számot csökkentenék, az ország más besorolásba kerülne, és ez azt jelenthetné, hogy kevesebb pályázati forrás lenne lehívható, ráadásul kevesebben képviselhetnék az országot az európai unióban”.

Kiss Tamás szociológus elmondta a mostani kutatásokból kiderült, hogy míg a gazdasági válság előtt Olaszország, és Spanyolország volt a migrációs célország a román állampolgároknak, köztük a székelyeknek is, jelenleg Nagy Britannia és Németország vált vonzóvá. Az utóbbi országokban már három évente duplázódik számuk. A migrációs trendből a válsággal kiesett Magyarország. A székelyföldiek felhasználva a magyar állampolgárság adta lehetőségeket, Angliában vagy éppen az Egyesült Államokban, illetve Kanadában keresnek megélhetést.

A kilenc európai országot átfogó migrációs kutatás májusban kezdődött. A Központi Statisztikai Hivatal által kiírt 3.1 millió eurós pályázatban Romániából Sepsiszentgyörgy önkormányzata mellett a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és Hargita Megye Tanácsa vesz részt a projektben. A 30 hónapos futamidejű átfogó kutatás során a migrációs folyamatokat próbálják feltárni, migrációs előrejelzéseket és adatbázist készítenek, hogy ezek alapján dolgozzanak ki hatékony közpolitikai intézkedéscsomagokat. Ha sikerül beazonosítaniuk az elvándorlás okait, válaszlépésekben tudnak gondolkozni szögezte le a polgármester.

Ugyanakkor Antal Árpád bejelentette, hogy működőképessé vált a projekt által beindított sepsinet honlap, melyet azért hoztak létre, hogy kapcsolatot teremtsenek a külföldön élőkkel, hogy minden ügyben, amely fontos segíthessenek egymáson. A hálózathoz máris több mint ötven, Londonban, Stuttgartban, Regensburgan és Magyarországon élő sepsiszentgyörgyi születésű személy csatlakozott.