Új kerettanterv: lőttek az iskolai autonómia erősödésének

figyelembe véve, hogy a líceumi oktatásban tanuló diákok heti óraszáma legfeljebb 35 óra lehet.

A tanügyminisztérium felhívására az országból 94 líceum jelentkezett pályázat révén, köztük tizenegy magyar tannyelvű.

támogatva az intézményeket abban, hogy rugalmasabb, korszerűbb és a tanulók igényeihez jobban igazodó oktatási programokat valósítsanak meg” – nyilatkozta akkor a sajtónak Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke.

Az idén ősszel induló kilencedik osztályokra érvényes, többletfinanszírozást nem igénylő kísérleti kerettantervek lehetőséget adnak arra, hogy némely döntés az iskolában szülessen meg. Ennek köszönhetően

– mutatott rá Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa. Úgy vélte, a program egyik legnagyobb előnye az, hogy az óraszámok megszabásával több diák érettségizhet sikeresen, és folytathatja tanulmányait az egyetemen.

Háromszékről a Nagy Mózes Főgimnázium jelentkezett

Székelyföldről a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a kézdivásárhelyi a Nagy Mózes Főgimnázium jelentkezett a programba, amely

Utóbbi intézmény igazgatója, Bejan András lapunknak elmondta, annak idején jónak ítélték a kezdeményezést, hiszen lehetőséget kínált arra, hogy a saját arculatuknak megfelelő oktatási rendet dolgozzanak ki.

– magyarázta.

A Nagy Mózes Főgimnázium vezetősége nagy lendülettel vetette bele magát az új tanrend kidolgozásába, szem előtt tartva azt, hogy a változtatásokra az iskola vezetőtanácsának és a szőlőbizottságnak is rá kell bólintania.

Nem föltétlenül a tanügyminiszter lemondása miatt, hanem főleg azért, mert számos, időközben felmerülő kérdésre nem kaptak kielégítő választ.

Ám ami végképp elvitte a kedvüket, az a kisebbségi középiskolák négy évre szóló kerettanterve, amely január 8-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

korábban írtuk

Ősztől új tantervek szerint fognak tanulni a kilencedik osztályt kezdő diákok

Megjelent a Hivatalos Közlönyben az új középiskolai tanterveket jóváhagyó miniszteri rendelet.

„Az új kerettanterv diszkriminatív ránk nézve”

„Ez nem tér ki az olyan speciális osztályokra, mint a bilingv vagy az intenzív, ahol bizonyos tantárgyakat, mint az informatika vagy az angol például csoportokra felosztva vagy több órában lehet tanítani. Csak annyi áll benne, ilyen osztályokat a saját költségvetés terhére lehet indítani, ez a költségvetés pedig fejkvóta-alapú. Na már most sem a Nagy Mózes, sem a Bolyai, sem a Mikó, sem a Mikes nem fér bele a fejkvótába, ami már most csak közel 90 százalékát fedezi a költségeknek. Ezzel

A Nagy Mózes Főgimnáziumra levetítve: ősztől már nem lesz olyan osztály, hogy természettudomány – angol intenzív, hanem csak természettudomány; nem lesz olyan osztály, hogy filológia – angol bilingv, hanem csak filológia. Ezek után hogy kelhetünk versenyre például a Mihai Viteazul Főgimnáziummal?” – tette fel a kérdést az igazgató.

Bejan András meglátása szerint a kisebbségi tanintézetek kerettanterve teljes mértékben diszkriminatívan érinti azokat, hiszen a román tannyelvűek számára ez a korlátozás nem vonatkozik. Főként azokon a magyar tannyelvű iskolákon csattan az ostor, amelyek eddig minőségi oktatást igyekeztek biztosítani, ezek működését ellehetetleníti. Ilyen körülmények között egyelőre a kísérleti kerettantervvel is kivárnak, hiszen „ha abból is elvesznek, ami eddig volt, miként gondolkodhatnánk a minőség javításán?”