
A gelencei Szent Imre-templomot övező várfal harangtornyos kapuja
Fotó: Kocsis Károly
Középkori eredetű emberi maradványokra bukkantak a gelencei szennyvízhálózat-bővítés során. Az érintett területet lezárták, a munkálatot ideiglenesen leállították, de már lehet folytatni.
2026. február 07., 21:012026. február 07., 21:01
Az emberi maradványok a Hydrokov Rt. megbízásából zajló gelencei szennyvízhálózat-bővítése során, a község úgynevezett 9-es utcájában végzett földmunka közben kerültek elő. Paul Pupeză, a Keleti–Kárpátok Nemzeti Múzeumának archeológusa a helyszínen elmondta:
és szakszerű kiemelésük után elszállították a múzeumba további vizsgálatok céljából. Így a munkálatok zavartalanul folytatódhatnak, de továbbra is archeológus felügyelete mellett.
A maradványok a felszegi műemléktemplom temetőjéhez közel, a kerítés sarkától mintegy 3–4 méterre kerültek felszínre.
A csontmaradványok 13. századiak lehetnek
Fotó: Hydrokov Rt.
A szakember feltételezése szerint régen ez a terület még a temetőhöz tartozott. Mivel vizenyős, mocsaras részről van szó, a csontváznak csak töredékei maradtak meg, koponyadarabok és más csontok,
Ez egybeesik a román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket őrző római katolikus Szent Imre-templom építési idejével, amelyet szintén a 13. századra, az 1245 körüli évekre kelteznek a történészek. Ebben 14. századi falfestményeket is találunk, amelyek közül a Szent László-mondakör egyes mozzanatait megörökítők a leghíresebbek.
A felfedezést követően a munkálatokat azonnal leállították, a területet ideiglenesen lezárták. A szennyvízhálózat bővítése csak a régészeti kutatás lezárását követően folytatódott.
llyés Botond János, Gelence polgármestere is megerősítette lapunknak,
ami már csak azért is örvendetes, mert a községben tulajdonképpen 2007-ben kezdtek hozzá a szennyvízhálózat kiépítéshez (akkor fektették le a 11 kilométeres gerincvezetéket), hosszú, de szükséges pereskedések folytán nyúlt meg ennyire a kivitelezési időszak.
Az érintett területen csak rövid időre kellett leállni a munkálatokkal
Fotó: Farkas Szilamér
A megvalósítása most részben az Anghel Saligny-program keretében, másrészt az Környezetvédelmi Alapon (AFM) keresztül történik, és már látszik az alagút vége, hiszen nagyjából a felénél, illetve majdnem a felénél tartanak. A szennyvizet a kézdivásárhelyi ülepítőbe vezetik el, a kivitelezési határidő 2026 közepe (az Anghel Salignyhez tartozó résznél december 31-e).
– adott hangot bizakodásának az elöljáró.
Ilyés Botond polgámester bízik abban, hogy idén elkészül a falu szennyvíz-hálózata
Fotó: Ilyés botond/facebook
A középkori lelettel kapcsolatban annyit még megjegyzett, tudomása szerint különleges temetkezési módról árulkodnak a nyomok, hiszen „nem keresztény tájolás szerint temették el a halottat”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a templom környékén már korábban is voltak régészeti vizsgálódások, így kevés a valószínűsége annak, hogy újabb maradványokra bukkanjanak.
Bár Gelence csak 1499-ben, VI. Sándor pápa bullájában szerepel először írott forrásban, területe ősidők óta lakott, határában több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. Régi múltjára utalnak Nagyvár, Kisvár, Nagy-Vártető helynevek is, amelyek Orbán Balázs érdeklődését is felkeltették. „A csekély kiterjedésű fennlapon sok a kincskeresőktől ásott üreg, de várnyom nincsen, hanem alább egy kiszökellő hegynyakon régi sáncnak és gátonynak homályos nyomai látszanak, s kétségtelenül mutatják, hogy itt valami erőd volt, talán azon Aladár vára, ki később a faluban épített magának kényelmesebb kastélyt, de onnan hagyomány szerint megszalasztatván, ezen bevehetlen sziklavárába menekült, és így ő volt a vár ura, ki lenn a Báró asztalánál ebédelt. A két víz egyesülésétől jobbra egy másik hegyes csúcsot Kis Vártetőnek hívnak, itt is vár volt, most azonban annak semmi nyoma” – írta A Székelyföld leírása című művében.
A szépmezői kutyamenhelyen jelenleg 99 kifejlett kutyát és 22 kölyköt gondoznak. A befogások száma nem csökken, folyamatosan újabb és újabb példányok érkeznek, így a vezetőségnek néha altatáshoz is kell folyamodnia.
Bár a farsang farkáig még jó néhány nap van hátra, nem mindenhol várnak éppen addig az elűzésével. Kézdivásárhelyen például már ezen az szombaton, február 7-én eltemetik a telet.
Különleges művészi eseménynek lehetnek részesei, akik szombaton ellátogatnak az orbaiszéki Zabolára. A Mikes-kastélyban többek között a tavaly Junior Príma díjjal elismert Ádám Júlia, valamint a sepsiszentgyörgyi Gáspár Álmos is fellép.
A Kovászna megyei tűzoltóság felhívása azoknak szól, akik szívesen segédkeznének a mentési akciókban. Mutatjuk az önkéntességi programban való részvétel feltételeit.
A sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet idén a Helikon 100 centenáriumi ünnepségsorozat koordinálása mellett hangoskönyv-kiadással, közösségi erdőültetéssel és egy különleges, a székely házasodási szokásokat feltáró gyűjtéssel várja a közönséget.
Üdvözlendők, de nem elégségesek az adóügyi korrekciók – vélik a háromszéki EMSZ vezetői, akik szerint a jelenlegi adóterhek nem a mindennapi valóságra, hanem költségvetési kényszerre épülnek, ami csődhullámot indíthat el a vállalkozások körében.
Február 5-től csak napközben, 14 óráig fogadnak olyan sürgősségi és szülészeti eseteket, amelyekhez aneszteziológus szakorvos jelenléte szükséges – közölte a páciensekkel csütörtökön a kézdivásárhelyi kórház.
Az autósok mellett az önkormányzatok, útkezelők tevékenységét is segítheti az egyik legnépszerűbb közösségi navigációs alkalmazás partnerségi programja, amelyhez Háromszék is csatlakozott. Utánajártunk, mit jelent ez az együttműködés a gyakorlatban.
Az egykori sepsiszentgyörgyi zsidó közösségről és annak emlékezetéről beszéltek kedden este a Bod Péter Megyei Könyvtár előadótermében. A holokauszt óta alig esik szó róluk, pedig emlékezni számunkra is fontos.
Havonta több száz beteget kezelnek Marosvásárhelyen az onkológiai klinikán, nemcsak Maros megyeieket, hanem máshonnan érkezőket is. A rák elleni küzdelem világnapján megmutatták az új sugárterápiás eszközt, amivel még célzottabban tudnak gyógyítani.
szóljon hozzá!