Ősztől több pedagógus maradhat munka nélkül

Egyes tanárok azért maradhatnak munka nélkül, mert az iskolaigazgatóknak tanítaniuk is kell, az óvodák pedig ősztől kényszerülnek leépítéssel járó személyzeti átszervezésre a fejkvóta rendszer karcsúsítása miatt.

A pedagógusok elégedetlenek és fel vannak háborodva, többek között azért is, mert Keresztély Irma főtanfelügyelő azt nyilatkozta portálunknak, „hogy Kovászna megye viszonylag szerencsés helyzetben van, az igazgatók idéntől bevezetett pluszórái miatt csak négy óvónőt kellett elbocsátani, akik addig az igazgatók helyett tanítottak”.

A helyzet azonban közelről sem ennyire rózsás, ősztől csak Kézdivásárhelyen legalább tizenöt óvónő maradhat munka nélkül (Felső-Háromszéken a pedagógusok becslése szerint 50-60 állásról van szó), az iskolákban pedig már ebben a tanévben megkezdik az elbocsátási dokumentumok összeállítását, mivel nincs elégséges pénzalap a fizetések fedezésére.

A fejkvóta-rendszer bevezetése következtében ősztől több óvodai csoport szűnik meg városunkban. Pedig gyerek van, azaz lenne elég. Csakhogy a törvény által előírt maximum 20 gyerek helyett 25-öt kell beírni egy csoportba. Kérdezzük mi, óvónők, azokat, akik ezt eldöntötték: hol a gyerek érdeke? Hol a minőség az oktatásban? Hol az egyéni fejlesztés ott, ahol 25 kisgyerek hemzseg egy csoportszobában? Kit érdekel?! – olvashatjuk abban az állásfoglalásban amit a Vackor Napközi Otthon munkaközössége juttatott el szerkesztőségünkbe.

Az óvónők szombat délután gondjaikat Csatlós Mihály Leventének, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (FPDSZ) elnökének is felvázolták. Elmondták: a személyeti iratcsomókat már kéri tőlük a tanfelügyelőség, és azok alapján állítják majd össze a leépítési dokumentációt. A pedagógusok a FPDSZ-el egyeztetve úgy döntöttek, hogy egyelőre nem adják le a kért iratokat. Ugyanakkor egy beadványt fogalmaznak meg, amiben kérik, hogy a kisebb létszámú csoportok is működhessenek, illetve azt is, hogy a három évesnél fiatalabb gyerekek beíratására is adjanak lehetőséget, főleg, hogy a törvény ezt lehetővé is teszi.

„Az óvodák nem fogadhatják a 2 és 3 év közötti gyerekeket. Hova lesznek el ezek a kisgyerekek? Kit érdekel? A városban ugyanis egyetlen bölcsődei csoport működik, ahová legtöbb 20 gyereket lehet beíratni. És a többi? Talán dadát fogadnak melléjük? Igen, aki bírja fizetni az amúgy is nagyon kevés fizetésből” – vélekednek az óvónők, akik szerint a döntés nem csak őket, hanem a szülőket is lehetetlen helyzet elé állítja.

Gondok vannak az iskolákban is, a Nagy Mózes Gimnáziumban hétfőn japán sztrájkkal jelzik, hogy nem értenek egyet a kormány újabb huszárvágásával. Bejan András, a kantai intézmény igazgatója elmondta: a szülőbizottságot is összehívták, hogy vázolják a januártól kialakult és most már tarthatatlanná vált helyzetet. Az igazgató elmondta, hogy sem ő, sem a tanári kar nem ért egyet az intézkedéssel, meglátása szerint az iskolát szinte képtelenség kielégítően úgy igazgatni, hogy közben még 14 órát tanítania is kell. Bejan szerint a helyzet a következő költségvetés kiegészítéséig nem változik, de addig minden lehetséges eszközzel oda kell hassanak, hogy a kormány megértse, ez az állapot a tanügy szétrombolásához vezet. A rendszerben megmaradt jó néhány minőségi iskola és most ezeket is tönkretennék – osztotta meg álláspontját a 830 diákkal működő intézmény igazgatója.

Remus Pricopie oktatási miniszter csütörtökön videokonferencián tájékoztatta a tanfelügyelőségeket arról, hogy megkapták a pedagógusok és a szakszervezetek által a helyzettel kapcsolatosan megfogalmazott petícióit, ám a helyzet elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy a költségvetési törvényt nem lehet felülírni.