Tízéves a Szentkereszty Stephanie Egyesület

A megemlékezés az egykori bárónő végakarata szerint szentmisével kezdődött a Közösségi Szolgáltatási Komplexum parkjában, a Háromszék Nagyasszonyának hamvait méltósággal őrző kápolnában. A szertartást Hölgyes Pál Zsolt kantai katolikus segédlelkész celebrálta, majd a bárónő emléke előtt tisztelgő tömeg a koordinációs központ udvarán sorakozott fel, hogy meghallgassa a meghívottak és vendéglátók ünnepi beszédeit.

Bálint Olga, az intézmény elnöke és vezetője, az Árvaleány-nevelő Intézet megalapításának 140., a bárónő halálának 107., valamint a Báró Szentkereszty Stephanie Egyesület újraalapításának 10. évfordulójára emlékezve köszöntötte a nemesi családok tagjait és leszármazottjait, valamint a szervezet határon túli támogatóit is maga között tudó hallgatóságot. Mint mondta, ezt a szervezetet „az emberszeretet hozta létre és tartotta fenn ilyen hosszú időn keresztül”, s mivel ez a fajta segítés ritkán nyilvánul meg látványosan a közösség számára, munkájukról az ezen alkalommal kinyomtatott újság hasábjain próbáltak meg áttekinthető összefoglalót nyújtani.

Kovászna Megye Tanácsa, a koordinációs központ fenntartója és működtetője nevében Varga Zoltán főjegyző a további sikeres együttműködés zálogaként díszoklevelet nyújtott át Bálint Olga igazgatónőnek. Ugyanakkor Kézdivásárhely alpolgármestere, Derzsi Gyula sem mulasztotta el biztosítani a helyi önkormányzat támogatásáról a Szentkereszty Stephanie Egyesület tagjait és önkénteseit, dicséretét fejezve ki a város szociális hálójának megerősítésében játszott szerepükért.

„A mindenható jókedvében ajándékozta Háromszéknek Szentkereszty Stefániát” – a háromszéki Nagyasszony önfeláldozó életéről és munkásságáról, soha el nem fáradó, törhetetlen jelleméről Tüdős S. Kinga művészettörténész tartott előadást. Tizenkilenc év alatt 110 árvaleány került ki egy jobb jövő esélyeivel a szárnyai alól, és egy olyan érában buzdította kórházalapításra a háromszékieket, amikor Erdélyben mindössze 29 működőképes betegellátó intézmény létezett. Megpróbáltatásokkal, de annál több alázattal és szeretettel teli életében fáradhatatlanul küzdött az elesettekért, nem sajnálva saját használati tárgyait sem, ha a közjóra fordítandó összegek előteremtéséről kellett gondoskodnia. Ez pedig folyamatos feladatának bizonyult az áldozatos munkával kialakított, szinte teljes körű szociális rendszer működtetése érdekében. „Tökéletesen megtervezte szövőszékét, melyen merész álmaiból gyönyörű szociális hálót vont a környezetében élő rászorultak védelmére”, ezért szellemi nagysága senki számára nem lehet kérdéses. A történész közreműködésével a jubileum alkalmából az egyesület egy különleges, a bárónő gondolatait és életútjáról szóló tanulmányt tartalmazó könyvecskét is kiadott Üzenet az utókornak címmel.

Susanne Grossmeyer, a bécsi Remény Segítő Kezdeményezés (Verein Initiative Hoffnung) elismeréssel beszélt pártfogoltjaik munkájáról, örömmel nyugtázva, hogy a segítségükkel „felnevelt gyermek” immár saját útját járja, és együtt vihetik tovább a szeretet jegyében folytatott küzdelmet az embertársainkért. Ezek után Kosztándi Jenő festőművész elevenítette fel munkássága azon boldog és gyümölcsöző szakaszát, melyben a bárónő a múlt rendszerben megrongálódott és méltatlanul sorsára hagyott szentélyét használhatta műterméül. Itt folytatott tevékenysége áldásosnak bizonyult a kápolna és a helybéli tehetséges ifjúság számára egyaránt. A helyi neves alkotó ezúttal egy, teljes életművét is megjelenítő Szentkereszty Stefánia-portrét adományozott az egyesületnek

Az ünnepi program záróakkordjaként felavatták a Szentkereszty Stephanie Egyesület által létrehozott Búzamag Védett Egység új székhelyét Kézdivásárhely főterén, a 11. Udvartérben. A romos állapotból újjávarázsolt épület egy korszerű műhelynek és egy Stefánia-emlékszobának ad otthont, ugyanakkor az egyedi stílusban kialakított pincében a látogatók a védett egység hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkásai által készített kézművestermékeket, siculicumokat vásárolhatnak majd.