Ismeretterjesztő filmet forgat a Gyimesekben egy Kovászna–Hargita megyei csapat, melynek célja bemutatni a pásztorfurulyások életét, valamint feltérképezni a még élő népszokásokat. A háromtagú stáb negyvenperces filmje pályázati pénzekből és háromszéki vállalkozók segítségével jön létre.
2012. június 25., 13:352012. június 25., 13:35
2012. június 25., 15:472012. június 25., 15:47
A Gyimesben még a nap is másként kel fel – fogalmazott Zsók Enikő, a film ötletgazdája, szerkesztő-rendezője, akinek régi álma vált valóra ezzel a forgatással. Az ötlet megvalósításához járult hozzá Ségercz Ferenc népzenész, hangszerkészítő is, aki hosszú évek óta végez gyűjtést a Gyimesekben, és tanácsaival, kérdéseivel, valamint tudásanyagával segíti a film készítőit a negyvenperces alkotás létrejöttében. A Kovászna–Hargita megyei filmesekből álló stáb több napot forgatott a Tatros völgyében, ahol kilenc települést jártak be népzenei gyűjtést végezve és megörökítve az ott élők mindennapjait.
Zsók Enikő a Székelyhon.ro-nak telefonon nyilatkozott. „Nagy álmom valósult meg ezzel a forgatással, hiszen egy különleges világba csöppentünk. Ségercz Ferenc az igazi beavatott személy, ő már évek óta járja ezt a régiót, ezért népzenei gyűjtésnek is nevezhetjük a dokumentálást.” A háromtagú stáb: Zsók Enikő rendező, Ségercz Ferenc riporter és néprajzkutató, valamint a csíkszeredai Laczkó Attila operatőr a Caribia Egyesület által pályázott pénzt a film gyártásához, így 500 lejt kapnak utófinanszírozásként a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól, valamint több helyi vállalkozó – köztük két orvos – is segíti őket. A filmes csapat a Tatros völgyét járta be, forgattak Gyimesközéplokon, Gyimesbükkön, Balahányoson, Setétpatakon, Kökényesen, Palánkán, Halaspatakon és Bruszturózán is.
A településeken különböző ismert pásztorfurulyásokat kerestek fel, akik életvitelükről, mindennapi tevékenységükről és a furulyázás örömeiről meséltek a kamera előtt. Zsók Enikő kifejtette: a filmnek kettős célja van, a nyersanyag mintegy hatórás film, amelyből negyvenperces dokumentumot vágnak össze, ezt pályáztatják majd különböző fesztiválokon, de a gyimesi és sepsiszentgyörgyi nézőknek is bemutatják. Ugyanakkor Ségercz Ferenc számára néprajzi gyűjtőanyag is a nyers film, hiszen gyűjtésnek készült, tudományos igényességgel, és a tervek szerint a budapesti Hagyományok Házába is eljuttatnák.
„Az itt készült felvételek során a pásztorfurulyásokkal nemcsak a filmhez szükséges anyagot forgattuk le, hanem a technika adta lehetőséget kihasználva egy népzenei gyűjtést is végeztünk. A furulyások nagy része kevésbé ismert a népzenekutató körökben, főleg az ezeréves magyar határtól keletre eső román falvak előadói. Ez a vidék egy hiányt pótol az eddigi kutatásokhoz képest. Megismerésének fontossága abban rejlik, hogy az Erdély és Moldva határán élő közösségek e két kultúrát sajátos módon ötvözik. A gyűjteményben pásztorfurulyás dallamok, beszélgetések vannak dokumentálva tudományos igényességgel” – áll Ségercz Ferenc beszámolójában.
A rendező kihangsúlyozta: a legjobb dolog, hogy ismeretlen furulyásokkal is találkoztak, ami a gyűjtés szempontjából nagyon fontos, de a kalibások világát is bemutatják a filmben, amely különleges világba enged betekeniteni. A hegyi emberek közül Oltean Mihály nevét emelte ki, aki a kalibakultúrát ismertette, kihangsúlyozva az összefogást, amely a hegyi családok között tapasztalható, de azt is, hogy sajnos a fiatalok elvándorolnak, és nem folytatják az ősi mesterségeket.
Zsók Enikő úgy összegezte a gyimesi forgatást, hogy a városi ember életviteléhez képest egy teljesen új világba érkezik az ember, hiszen tevékeny, egészséges és a mindennapi gondok ellenére is életvidám emberek lakják ezt a tájat. Példa erre az a kilencvenéves bácsi is, aki Kámenka legidősebb embere, és a legnagyobb napsütésben takart. Az alkotók reményei szerint több hazai és külföldi fesztiválra is benevezik a filmet, melynek címét közösen találják ki, a következő hetekben pedig az adatok feldolgozásával és a többórás anyag vágásával, szerkesztésével dolgoznak majd.
Kilőttek egy medvét Sepsiszentgyörgyön a Farm utcában vasárnap este, egy másik kószáló nagyvadnak pedig csapdát helyeztek ki az Oltmező utcában.
Az ott lakók, illetve a rajta naponta közlekedők több mint hat éve várnak rá, azóta hol por, hol sár keseríti az életüket. Kézdivásárhelyen június 22-én, hétfőn elkezdik a város egyik bejáratának számító Kanta utca felújítását.
Harmincadik alkalommal rendezték meg a Széchenyi-bált szombaton az árkosi Szentkereszty-kastélyban. A Mikes Kelemen Elméleti Líceum hagyományos tanévzáró eseményén ezúttal is bálkirálynőt és bálbánt választottak.
Fordulóponthoz érkezett a sepsiszentgyörgyi színház története. Lassan véget ér az idei színházi évad, ezzel együtt pedig a jelenlegi épülettől is elbúcsúzik a társulat. Június 29-én rendhagyó eseményt szerveznek Viszlát, színházépület! címmel.
A kiskérődzők körében terjedő járványokra hivatkozva 2026 végéig blokkolta a juhok és kecskék romániai exportját az Európai Bizottság. A háromszéki juhosgazdák szerint a tilalom egyeseknek kedvezhet, a tenyésztőknek viszont veszteséget okoz.
A Diakónia új, kétéves futamidejű programja azzal segít az időseknek, amire a leginkább szükségük van: közösséggel, élménnyel. A cél legalább 120 sepsiszentgyörgyi nyugdíjas aktivizálása és társadalmi kapcsolataik erősítése.
Rekordszámú fogat nevezett be a július 10. és 12. között zajló országos és nemzetközi fogathajtó versenyre. Az oltszemi megmérettetés szokásosnál is több izgalmat ígér, hiszen a gyakorlott fogatok mellett a fiatalabb korosztály is pályára lép.
Közúti baleset miatt lassult le a forgalom kedden délután Rétynél, a 11-es és a 13E jelzésű országutak kereszteződésénél. Négy autó ütközött össze, személyi sérülés nem történt.
A medve kiszámíthatatlan, a bajt pedig jobb megelőzni – vélekedett a berecki polgármester, és a sürgősségi bizottság egyhangú döntésével összhangban kilövette a faluba, a házak kertjébe bejáró medvét.
Sepsiszentgyörgyi üzemet vásárolt fel a Reed Capital magántőkelap – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál beszámolója alapján.
szóljon hozzá!