
Hahn Jakab mézeskalácsos mester egykori lakóháza Kézdivásárhelyen
Fotó: Kocsis Károly
2021-ben tartották meg először, négy év szünet után most ismét belevágnak. A Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés szeptember 27-én „mézédes napot” szervez Kézdivásárhelyen.
2025. szeptember 26., 10:332025. szeptember 26., 10:33
Amint a neve is elárulja, a rendezvény a méz köré épül, annak szervezetünkre gyakorolt jótékony hatását igyekszik kidomborítani. A Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés négy év után szervezi meg ismét, együttműködve a székelyföldi mézlovagrenddel, ezúttal is a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás parkban, szombaton 10 órától.
Amint azt Tóth László, a civilszervezet egyik oszlopos tagja lapunknak hangsúlyozta, a céhes városban „hagyománya van a mézes pogácsa készítésének, ezért is választottuk fő arculati elemnek a mézeskalács-szívet.”
Ezt, mármint régmúltba gyökerező voltát támasztja alá Dimény Attila néprajzos, a helyi Incze László Céhtörténeti Múzeum vezetője is, felhívva figyelmünket a főtér észak-keleti szomszédságában lévő Mézesdombra, mint árulkodó helynévre, ahol a mézespogácsa-készítők többsége lakott.
A 20. század elején a Mézesdomb környékén telepedett meg a sváb származású temesvári mézeskalácsos mester, Hahn Jakab is, a mindmáig készülő mézeskalács, vagyis a cifrapogácsa meghonosítója.
Fotó: Kocsis Károly
„A mesterséget mások is eltanulták tőle, többek között id. Kósa Sándor, akinek családi vállalkozása hat évtizeden keresztül látta el a környéket a ma már hagyományosnak mondható, lisztből, mézből és cukorszirupból készített díszes mézeskaláccsal.”
„… nagy a híre a tordai mézes pogácsának is, amit rozslisztből mézzel sütnek, s ami igen sok ideig eltartható, kellemes és nagyon egészséges csemege. Ily pogácsát csak itt és Kézdivásárhelyen készítenek, mindkét város azzal nagy kereskedést űz, s vásárok alkalmával egész Erdélyben széthordják.”
(Orbán Balázs, 1889)
A mesterséget jelenleg is több család űzi Kézdivásárhelyen, és sokan gyakorolják alkalmanként, kedvtelésből is, amit leginkább az önkormányzat által a legfinomabb mézeskalács címért kiírt vetélkedő népszerűsége támaszt alá. A legutóbbi, tavaly év végi kiadásra összesen 18 nő, család, közösség vagy civilcsoport nevezett be.
Tavaly Gergely Tímea készítette a legfinomabb mézeskalácsot
Fotó: Dénes Botond
A szombati eseményre visszatérve, Tóth László a tervezett program részleteibe is beavatott. A mézédes napot a mézlovagok és kísérőik felvonulása vezeti fel, soraikban Szekrényes Salome gyergyószéki diák mézkirálynővel. Utóbbit, valamint magát a lovagrendet Lukács Attila ozsdolai mézlovag mutatja be, de más jellegű előadások is elhangzanak:
Dimény Attila a mézeskalács-készítés múltjáról,
dr. Tarcali Mária a méznek a gyógyászatban betöltött szerepéről,
Lukács Tímea a gluténmentes mézes süteményekről értekezik,
míg Deák Mihály méhészeti eszközöket mutat be az érdeklődőknek,
akik különböző, virágporból készült vagy azzal ízesített mézeket, mézes italokat, süteményeket és egyéb, méhekhez köthető termékeket kóstolhatnak, próbálhatnak ki, azokból válogathatnak.
Mézlovagok az első mézédes napon
Fotó: Tegyünk Kézdiszékért/facebook
Kulturális töltet gyanánt Páll Hanna és Bartók Bíborka népdalokat énekel, a Benedek Elek Óvoda és a Gábor Áron Szakképző Központ csoportjai, valamint a kézdialbisi gyerekek néptáncokat adnak elő; a zenét Lukács Mihály biztosítja. A mézespogácsa-díszítés fortélyait Szántó Józseftől lehet ellesni, a gyerekeket a Zöld Nap Egyesület önkéntesei és a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár munkatársai foglalkoztatják, és aki akar, fotózkodhat is nagy mézeskalács-szív előtt.
A cifraogácsa-díszítés fortélyait Szántó Józseftől lehet ellesni
Fotó: Szántó Erzsébet és József személyes archívuma
Fotó: Szántó Erzsébet és József személyes archívuma
Összesen hét házkutatást tartottak egy prostitúciós ügyben vasárnap Kovászna, Prahova és Dâmbovița megyékben, két személyt pedig őrizetbe is vettek Sepsiszentgyörgyön – közölte a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
A turul lehetséges madártani megfelelőjét vizsgálta előadásában dr. Sramkó Gábor kutató. Az előadó a kerecsensólyom és az altáji sólyom kapcsán ismertette, milyen történeti és genetikai érvek szólnak a feltételezések mellett.
Befejeződött az oltszemi Mikó-kastély felújítása, a műemlék épületben a tervek szerint a Székelyföldi Lovas Múzeum kap helyet. A restaurálás során az eredeti falképeket, valamint a falburkolat és a bútorzat egy részét is sikerült megmenteni.
Jogi oltalmat kapott a Csernátoni Burrogtató elnevezés: a romániai Szabadalmi és Védjegyhivatal 2026 júliusában ismerte el védjegyként a régi traktorok és mezőgazdasági gépek szemléjének nevét, melyet mostantól csak a szervezők használhatnak.
A júliusi esőzések hatását az elmúlt napok hősége nem tudta lenullázni, az éjszakai 13-14 Celsius-fokos hűvösség pedig kimondottan jót tett a pityókaföldeknek – értékelte Kozma Béla, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
Egy kisebb juhnyájra való birka esett a medve áldozatául 2026 első félévében, de olyan ritka állatok is elpusztultak medvetámadás következtében, mint a strucc vagy az alpaka – tűnik ki a Mezőgazdasági Igazgatóság első félévi összesítéséből.
Jelezték az Állomás negyed lakói, hogy az állomási tó körüli szabadidős övezet mellett több régóta húzódó problémát is meg kellene oldani Sepsiszentgyörgyön. A lakossági fórumon szóba került a parkolóhiány és a játszóterek állapota is.
Több mint 130 tő kannabiszt találtak a rendőrök egy dálnoki erdőben, ahol egy 51 éves férfi a gyanú szerint értékesítésre termesztette a növényeket.
A rendőrök 611 járművezetőt teszteltek, 385 bírságot szabtak ki, és 51 jogosítványt vontak be egy ötnapos közlekedésrendészeti akció során Kovászna megyében. Tizennégy sofőr kábítószer hatása alatt, nyolc pedig ittas állapotban ült volánhoz.
Az államelnöknek, a kormánynak, a parlamentnek és a környezetvédelmi minisztériumnak címzett petíciót kezdeményezett a Kovászna megyei Agrosic Közösségi Társulás annak érdekében, hogy a vidék lakóit megvédjék a túlszaporodott medveállománytól.
szóljon hozzá!