
Tusa Orsolya tavaly dicséretre érdemesült ezzel a mézeskaláccsal
Fotó: Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala
A legfinomabb mézeskalács megtalálása a célja annak a hagyományos versenynek, amelyet idén harmadik alkalommal szervez Kézdivásárhely önkormányzata és a Wegener Pro Sanitate Alapítvány. A bírálók nemcsak az édességek ízére fektetnek hangsúlyt.
2024. november 18., 10:192024. november 18., 10:19
A vetélkedő nyitott minden helyi jelentkező előtt: családok, óvodás csoportok, iskolai osztályok, civilszervezetek vagy cégek is megmutathatják, hogy képesek elkészíteni a legfinomabb mézeskalácsot. A feltételek egyszerűek:
csak házi készítésű, kereskedelmi forgalomban nem kapható süteményeket fogadnak el,
és a részvétel kizárólag kézdivásárhelyi és a municípiumhoz tartozó falvakbeli (nyujtódi, kézdisárfalvi és kézdiszászfalusi) jelentkezőkre korlátozódik.
A két kategóriában – hagyományos és reform (laktóz-, glutén- és cukormentes) – készülő pályamunkákat legkésőbb december 11-én 12 óráig kell leadni a városháza kommunikációs irodájában (első emelet, 108-as szoba).
A legfinomabb mézeskalácsokat december 12–17. között választja ki egy elismert szakértőkből álló zsűri: Kocsis Katalin kézműves édességkészítő, Csiszár Melinda mestercukrász (Süti Éden cukrászda tulajdonosa), Farkas Gábor és Szántó József mestercukrászok bírálnak. Tavaly a hagyományos kategóriában Marti Ibolya és Márton Irén aratták le a babérokat, míg a legfinomabb reform-mézeskalácsot Lovász Tímea sütötte.

Kézdivásárhely önkormányzata, partnerségben a Wegener Pro Sanitate Alapítvánnyal 2023-ban is megtalálta Kézdivásárhely legfinomabb házi készítésű mézeskalácsát. A felhívásra összesen húsz háziasszony, család, közösség vagy civil csoport jelentkezett.
Szántó József negyedik generációs szakmabelinek számít, aki a hagyományhoz híven a szüleitől tanulta meg a tésztakavarás, a sütés és a díszítő íróka használatának a titkait. Elmondása szerint az igazi mézeskalács hagyományos agyagkemencében készül, és kizárólag bükkfával fűtenek be – ezen a formulán sem változtattak, pedig József szerint „a korszerűbb eszközök felgyorsítanák a folyamatot, attól a jól megszokott valódi mézeskalács-íztől viszont elbúcsúzhatnánk örökre, ezt pedig nem szeretnénk”. A felhevített kemencében méretüktől függően 7–10 perc alatt elkészülnek a mézeskalácsok, aztán mehetnek kihűlni és száradni, a díszítésre csak a következő napon kerülhet sor.
A győztesek nemcsak a Kézdivásárhely legfinomabb mézeskalácsa címet nyerik el, hanem értékes díjakat is hazavihetnek. A benevezett portékákat jótékony célokra használják fel, így a vetélkedőn való részvétel nemcsak a karácsonyi hangulatot fokozza, hanem segíti a rászorulókat is.
Szántó József rendezgeti a portékáit
Fotó: Gyergyai Csaba
A díjátadót a december 19–20-án esedékes Karácsonyi Gyermekváros rendezvénysorozat keretében ejtik meg. A szervezők kiemelik:
Szántóék ilyen pogácsát is készítenek
Fotó: Szántó Erzsébet és József személyes archívuma
A kézdivásárhelyi mézeskalács több évszázados múltra tekint vissza, szorosan kapcsolódva a város kézműves hagyományaihoz, bár a mézeskalácsosok itt nem alakítottak külön céhet, inkább háziiparként űzték a mesterséget. Benkő József már az 1790-ben megjelent Transsilvania specialisában leírja, hogy
Sajnos, rossz szájízzel kénytelen megállapítania: egyesek már akkor „rákaptak arra az igen rossz példára, hogy a mézet hamuzsírral elegyítik, amely erősen megszaporítja; az ezzel a keverékkel készített pogácsa nem olyan finom, mint a hamisítatlan, s nem áll el sokáig.”
Fotó: Szántó Erzsébet és József személyes archívuma
Véleményével nincs egyedül, Kozma Ferenc is hasonló következtetésre jut közel száz évvel később. „Kézdi-Vásárhelyt ma is van tiszta, ép pogácsa, amelyet több mint 30 év előtt sütöttek.
– olvashatjuk A Székelyföld közgazdasági és közművelődési állapota című munkájában (Budapest, 1879).
Az ő idejében mintegy tíz család foglalkozott ezzel állandóan, „koronként és kisebb mértékben két-három annyi”. Mint írja, régebb a kézdivásárhelyi pogácsasütés még inkább virágzott, sok jómódú polgárnak köszönhette annak anyagi előrehaladását. Az iparosok eleinte maguk szállították terméküket erdélyi és Kárpátokon túli vásárokra, később kezdtek – „élelmezés és 40 krajcár napibér mellett” – viszonteladókat felfogadni, akik arra törekedtek, hogy
Kozma ebben látta az „iparág” hanyatlásának egyik okát, másrészt pedig a minőség fentebb taglalt visszaesésében. A helyiek mentéségére szolgáljon, a „méznek e vidéken szűkében lévén, azt a szomszéd vármegyékből szedik össze, köpüjét 4–6 forinton, s szállítják haza, amint a pogácsa-árulásból visszatérnek.”
„Szíves” ütőfa Karatnavolálról” (1876)
Fotó: Magyar Néprajzi Múzeum
A kézdivásárhelyihez hasonló pogácsát még csak Tordán sütöttek, utóbbit úgyszintén rozslisztből, mézzel.
– jegyezte meg 1889-ben Orbán Balázs, és ő a minőségre nem tett panaszt.
A múlt század első felben aztán más erdélyi városokban is találunk hasonló finomságok előállító műhelyeket, így például Marosvásárhelyen, Medgyesen, Nagyenyeden, Kolozsváron, Szamosújváron, Zilahon, Nagyváradon, Aradon, Nyárádszeredán, Bánffyhunyadon, Lónán, Páncélcsehen, Magyarláposon, Zsibón, Margittán, Kisszebenben, Gyantán, Tenkén vagy Belényesen.
Tizenhetedik századi ütőfa
Fotó: Magyar Néprajzi Múzeum
A céhes városban az ott a 20. század elején megtelepedő, temesvári (sváb) származású Hahn Jakab mézeskalácsos mester honosította meg a búzalisztből készült, cukorszörppel, mézzel, ánizzsal ízesített, cukormázzal, tükörrel, sztaniolpapírral, képekkel, verses szövegekkel, díszített cifra pogácsát.
Filmbe vagy regénybe illő egyes anyukák és koraszülött babák története, annyi viszontagságon esnek át. Jó, ha látják, hogy nincsenek egyedül, ezért is szervezett nekik találkozót a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
Csaknem öt százalékpontot veszített népszerűségéből, de továbbra is magabiztosan megnyerné a romániai parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) – derült ki egy hétfőn közzétett friss felmérésből.
A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották a Fekete-tengeren sodródó két drónmaradvány átvizsgálását – közölte hétfő este a védelmi minisztérium.
Az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank kormányzója.
A James Bond-franchise-t tulajdonló Amazon MGM hétfő délután bejelentette, hogy Robert Pattinson bújhat a 007-es ügynök bőrébe a soron következő filmekben.
Keddre halasztotta az Ilfov megyei törvényszék a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásban marad-e Călin Georgescu abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Az alkoholos befolyásoltság és pszichés betegségek állhatnak többek között a családon belüli erőszak hátterében. Hargita megyében nőtt a bejelentett esetek száma, az év első tíz hónapjában 469 ilyen bűncselekményt jegyeztek.
Az RMDSZ akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a területi-közigazgatási reformot – jelentette ki hétfőn az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond.
szóljon hozzá!