Megvannak 2023 legjobb kézdivásárhelyi mézeskalácsai

Erdély legnevezetesebb pogácsakészítő helye mindig is Torda és Kézdivásárhely volt. A kézdivásárhelyi „székely pogácsa” piaca elsősorban a háromszéki vásáros helyek, s a közeli nagy forgalmú Brassó volt, hova az elmúlt századokban az ottani tisztviselőknek is küldözgettek, illetve a munkáltatók munkásaik részére vásárfiába rendszeresen vásároltak székelypogácsát. A kézdivásárhelyi pogácsának nagy felvevő piaca volt mindig Havasalföld és Moldva. Erről tanúskodnak a középkori okleveleken kívül a mostani 10-12 pogácsás adatközlései és saját moldvai tapasztalataink is. A moldvai Bákó város országos vásárát 1953-ban egyedül kézdivásárhelyi pogácsások árasztották el. A kézdivásárhelyi mézespogácsa, akárcsak a tordai, rozsliszttel készül. A lisztet több mint kétszeresére hígított mézzel gyúrják föl, s tesznek bele fújtatót (régebben hamuzsírt, újabban szalakálit), hogy sütés közben felnőjön a tészta. A fél cm vastagságú tésztát kör vagy hal formájú bádogformával kiszaggatják, s tetejét a hímzéseknél használt előnyomtatóhoz hasonló eszközzel megbélyegezve virágdíszítménnyel látják el. A sütéssel a tészta vöröses barna színű lesz, s kissé megnő.
Kós Károly: Erdélyi adatok a pogácsa készítéséhez. In. Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények, 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)