
Fotó: Kézdivásárhely önkormányzata
Kézdivásárhely önkormányzata, partnerségben a Wegener Pro Sanitate Alapítvánnyal 2023-ban is megtalálta Kézdivásárhely legfinomabb házi készítésű mézeskalácsát. A felhívásra összesen húsz háziasszony, család, közösség vagy civil csoport jelentkezett. A beérkezett finomságokat szakmai zsűri pontozta.
2023. december 17., 14:082023. december 17., 14:08
Lezajlott a mézeskalács-verseny zsűrizése, az öt zsűritag – Kocsis Katalin kézműves, Csiszár Melinda cukrászmester, Kovács Blanka pályakezdő cukrász, valamint Farkas Gábor és Szántó József mézeskalács-készítő mesterek – egymástól függetlenül pontozták a beérkezett mézeseket.
A végén az egyik zsűritag az is elmondta, hogy
Legszebb, legfinomabb, legpuhább
Fotó: Kézdivásárhely önkormányzata
A zsűrilapon külalak és ízvilág szerint pontoztak, ezen belül
Pontokat egytől tízig adtak, a végső pontszámok az egyénileg adott pontok összességéből jött ki. A mézeskalácsok sorszám szerint „vetélkedtek”, így senki sem tudhatta, hogy éppen kiét értékeli.
A második helyezett alkotás
Fotó: Kézdivásárhely önkormányzata
Hagyományos kategóriában a legfinomabb, legszebb és legpuhább mézeskaláccsal Marti Ibolya és Márton Irén büszkélkedhet, az ízvilágot tekintve őket Gál Iringó és Pakó Ildikó-Katinka követi a képzeletbeli dobogó második, illetve harmadik fokán. Dicséretre a Pro Special Egyesület és Tusa Orsolya érdemesült. A legfinomabb reform-mézeskalács Lovász Tímea nevéhez fűződik.
A harmadik helyezett
Fotó: Kézdivásárhely önkormányzata
Erdély legnevezetesebb pogácsakészítő helye mindig is Torda és Kézdivásárhely volt. A kézdivásárhelyi „székely pogácsa” piaca elsősorban a háromszéki vásáros helyek, s a közeli nagy forgalmú Brassó volt, hova az elmúlt századokban az ottani tisztviselőknek is küldözgettek, illetve a munkáltatók munkásaik részére vásárfiába rendszeresen vásároltak székelypogácsát. A kézdivásárhelyi pogácsának nagy felvevő piaca volt mindig Havasalföld és Moldva. Erről tanúskodnak a középkori okleveleken kívül a mostani 10-12 pogácsás adatközlései és saját moldvai tapasztalataink is. A moldvai Bákó város országos vásárát 1953-ban egyedül kézdivásárhelyi pogácsások árasztották el. A kézdivásárhelyi mézespogácsa, akárcsak a tordai, rozsliszttel készül. A lisztet több mint kétszeresére hígított mézzel gyúrják föl, s tesznek bele fújtatót (régebben hamuzsírt, újabban szalakálit), hogy sütés közben felnőjön a tészta. A fél cm vastagságú tésztát kör vagy hal formájú bádogformával kiszaggatják, s tetejét a hímzéseknél használt előnyomtatóhoz hasonló eszközzel megbélyegezve virágdíszítménnyel látják el. A sütéssel a tészta vöröses barna színű lesz, s kissé megnő.
Kós Károly: Erdélyi adatok a pogácsa készítéséhez. In. Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények, 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
A legfinomabb reform-mézeskalács
Fotó: Kézdivásárhely önkormányzata
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!