Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:15

Összehúzták a két Hargita megyei futsalcsapatot a kupaküzdelmekben

14:55

Adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: „kevesebb úgysem lesz, de több még lehet”

14:24

A Sepsi OSK ellen kezdi az évet a Kézdivásárhelyi SE

13:52

Hatalmas robbanás történt a lugosi rendőrségen – videóval

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

Megvannak 2023 legjobb kézdivásárhelyi mézeskalácsai

Fotó: Kézdivásárhely önkormányzata

Kézdivásárhely önkormányzata, partnerségben a Wegener Pro Sanitate Alapítvánnyal 2023-ban is megtalálta Kézdivásárhely legfinomabb házi készítésű mézeskalácsát. A felhívásra összesen húsz háziasszony, család, közösség vagy civil csoport jelentkezett. A beérkezett finomságokat szakmai zsűri pontozta.

Székelyhon

2023. december 17., 14:082023. december 17., 14:08

Lezajlott a mézeskalács-verseny zsűrizése, az öt zsűritag – Kocsis Katalin kézműves, Csiszár Melinda cukrászmester, Kovács Blanka pályakezdő cukrász, valamint Farkas Gábor és Szántó József mézeskalács-készítő mesterek – egymástól függetlenül pontozták a beérkezett mézeseket.

A végén az egyik zsűritag az is elmondta, hogy

a beérkezett munkák között akadt az övénél finomabb is.

Legszebb, legfinomabb, legpuhább

Fotó: Kézdivásárhely önkormányzata

A zsűrilapon külalak és ízvilág szerint pontoztak, ezen belül

a méret, díszítés, puhaság, összhatás számított, illetve a tészta vastagsága, állaga és átsülése.

Pontokat egytől tízig adtak, a végső pontszámok az egyénileg adott pontok összességéből jött ki. A mézeskalácsok sorszám szerint „vetélkedtek”, így senki sem tudhatta, hogy éppen kiét értékeli.

A második helyezett alkotás

Fotó: Kézdivásárhely önkormányzata

Hagyományos kategóriában a legfinomabb, legszebb és legpuhább mézeskaláccsal Marti Ibolya és Márton Irén büszkélkedhet, az ízvilágot tekintve őket Gál Iringó és Pakó Ildikó-Katinka követi a képzeletbeli dobogó második, illetve harmadik fokán. Dicséretre a Pro Special Egyesület és Tusa Orsolya érdemesült. A legfinomabb reform-mézeskalács Lovász Tímea nevéhez fűződik.

A harmadik helyezett

Fotó: Kézdivásárhely önkormányzata

Erdély legnevezetesebb pogácsakészítő helye mindig is Torda és Kézdivásárhely volt. A kézdivásárhelyi „székely pogácsa” piaca elsősorban a háromszéki vásáros helyek, s a közeli nagy forgalmú Brassó volt, hova az elmúlt századokban az ottani tisztviselőknek is küldözgettek, illetve a munkáltatók munkásaik részére vásárfiába rendszeresen vásároltak székelypogácsát. A kézdivásárhelyi pogácsának nagy felvevő piaca volt mindig Havasalföld és Moldva. Erről tanúskodnak a középkori okleveleken kívül a mostani 10-12 pogácsás adatközlései és saját moldvai tapasztalataink is. A moldvai Bákó város országos vásárát 1953-ban egyedül kézdivásárhelyi pogácsások árasztották el. A kézdivásárhelyi mézespogácsa, akárcsak a tordai, rozsliszttel készül. A lisztet több mint kétszeresére hígított mézzel gyúrják föl, s tesznek bele fújtatót (régebben hamuzsírt, újabban szalakálit), hogy sütés közben felnőjön a tészta. A fél cm vastagságú tésztát kör vagy hal formájú bádogformával kiszaggatják, s tetejét a hímzéseknél használt előnyomtatóhoz hasonló eszközzel megbélyegezve virágdíszítménnyel látják el. A sütéssel a tészta vöröses barna színű lesz, s kissé megnő.
Kós Károly: Erdélyi adatok a pogácsa készítéséhez. In. Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények, 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)