Megkoszorúzták az Emlékezés erdejét

„Közel fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy az utókor méltó, de máig befejezetlen síremléket kapjon Gábor Áron, amelyhez eljárhat lelkesedést meríteni a múltból és hazaszeretet tanulva a jövőhöz a mai és a következő nemzedék” – mondta a megemlékezés alkalmával Ájgel Ágnes, az RMDSZ nőszervezetének háromszéki vezetője a korábban állított síremlékkel kapcsolatosan.

A kopjafákat a Gábor Áronra emlékező települések állíttatták

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette, Gábor Áron emléke ott van minden székely szívében, illetve mivel az eresztevényi síremlék a település életében is fontos helyet foglal el, ezért szeretnék megköszönni, hogy 165 éve ápolják a hős szellemiségét. Mint mondta, ebben az évben születésének 200., illetve halálának 165. évfordulóján rendezvénysorozatokat szerveztek, ezen belül a Gábor Áron-emlékbizottság ötleteként hozták létre azt az Emlékezés erdeje nevet viselő emlékparkot.

Ebben főként azon települések állítottak kopjafát, amelyek Gábor Áron életének fontos állomáshelyei voltak, kiemelve itt Berecket, Uzont, Kököst, Kézdvásárhelyt, Sepsiszentgyörgyöt – viszont olyan rendezett formában került kivitelezésre, hogy az bővíthető legyen. A megyei önkormányzat vezetője köszönetét fejezte ki az eresztevényi református egyháznak, amely adományozás útján helyet adott az emlékparknak.

Székely zászlót húztak fel a nemzet hősének tiszteletére

Tamás Sándor azt is elárulta, hogy az Óriáspince-tetőn ismét lobog a székely nemzet zászlója, amelyet ezúttal Gábor Áron tiszteletére húztak fel. Hozzátette: az éjszaka folyamán ismeretlenek levágták a zászló felvonó madzagot, azonban megköszönte az „ellenségeknek”, hogy ezzel is segítenek a székely öntudat megerősítésében. Kijelentette, Bukarestben nem tudják, miként viszonyuljanak az erdélyi magyarsághoz, látszik, hogy össze vannak zavarodva, hiszen hol kedveskednének, hol pedig szigorítanának az intézkedéseken.

„Elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadjuk el a kettős mércét. Tiszteljük az államhatalmat de nem fogadjuk el, hogy tiszteletlenül viszonyuljanak hozzánk. Éppen ezért tiszteletet várunk a székelyek iránt” – magyarázta a vezető.

Kopjafák a hős emlékére

Az eseményen felszólalt Balázs Antal nyugalmazott tanár és fafaragó is, aki a felállított kopjafák nagy részét készítette. Elmesélte, 35-40 esztendővel ezelőtt azok, akik elhaladtak a síremléknél, még levették kalapjukat – még akkor is ha fújt a Nemere. Kiemelte, azok a székelyek, akik tettek azért, hogy a huszonegy kopjafa álljon az Emlékezés erdejében, ismét méltóképpen levették kalapjukat az ágyúöntő előtt. A fafaragó abbéli reményét is kifejezte, hogy a jövőben ez az emlékpark hasonló látványt nyújthat majd, mint a Nyergestetőn található nagy számú kopjafa.

Már nem ágyúval, hanem összetartozással kell küzdeni a nemzetért

Lukács Bence, a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja beszédében kifejtette, Gábor Áronnak hazájába vetett hite adott bátorságot. Mint mondta, napjainkban nem ágyúval kell megóvni a magyar családokat, hanem azzal, ha mindennap azt teszik, ami összeköti a nemzetet. „Ahhoz kell hit és bátorság, hogy otthont teremtsünk szülőföldünkön, hogy éljünk jogainkkal” – tette hozzá.

Az eseményen fellépett a Mátyásföldi Koncert fúvoszenekara, a Szentegyházi Gyerekfilharmónia, ugyanakkor a Magyar és székely himnusz eléneklése zárta a megemlékezést.