Megjelölnék a románok a lerombolt templomok helyét

A sepsiszentgyörgyi székhelyű román civil szervezet azt tervezi, hogy visszaépítteti vagy valamilyen emlékművel megjelöli azoknak az ortodox és görögkatolikus templomoknak a helyét, amelyeket a második bécsi döntés után leromboltak. Ioan Lăcătuşu, a központ igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy Hargita és Kovászna megyékben 25 ortodox és görögkeleti templomot illetve kápolnát, valamint tucatnyi haranglábat és útszéli keresztet gyújtottak fel vagy romboltak le, amiket a románok a „Kárpátokon túli testvéreik” segítségével építettek. A román kulturális örökség pótolhatatlan veszteséget szenvedett, éppen ezért megjelölik ezeket a helyeket, szögezte le Lăcătuşu, akiről Háromszéken úgy tudják, annak idején a Román Kommunista Párt az elrománosítás összehangolását bízta rá.

Demeter László történész, Erdővidék Múzeumának igazgatója portálunknak elmondta, azokat az ortodox templomokat gyújtották fel, rombolták le a második bécsi döntés után, amelyek mindössze néhány évvel azelőtt, az 1930-as évek végén épültek, és amelyek megépítésére a székely közösséget kényszerítették. A székely közbirtokossági erdőkből vették el a fát, a székelyeket erőszakkal vitték dolgozni, hogy ezek a kápolnák, templomok megépüljenek, magyarázta Demeter László. A legtöbb ilyen templom fel sem volt szentelve, mert nem készült el teljesen. Ezekben a falvakban román közösségek sem voltak, olyan településeken építtettek erőszakkal román templomot, ahol csak a Regátból betelepített tanító és a csendőr volt román. Székelyföldön több faluban, például Nagyajtán vagy Bölönben már a XVIII. század végén a XIX. század elején épültek román templomok, ezeket az ott élő román közösség természetes módon alapította, és ezeket soha nem bántotta senki, ma is megvannak, szögezte le a történész.

Vargyason, Rétyen és Köpecen a román civil szervezetek már 2000-ben állítottak keresztet az erőszakkal építtetett, majd lerombolt román templomok helyére. Demeter László hangsúlyozta, ezekkel a jelekkel feleslegesen keltik a feszültséget. Lăcătuşu néhány évvel ezelőtt az elmagyarosított románok „újrarománosítását” javasolta a parlamentnek, majd a magyarok románokkal szembeni „kegyetlenkedéseiről” jelentetett meg tanulmányt, az év elején pedig azért kongatta a vészharangot, mert szerinte a székely megyékben drasztikusan megfogyatkozott a román lakosság.