Készül a népi mesterségek lajstroma

Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója elmondta, korábban volt már egy – az intézményük munkatársai által végzett kutatás –, amely a háromszéki népi mesterségeket végző szakembereket térképezte fel. Ezúttal azonban összetettebb a cél, hiszen a megye mestereit szeretnék fókuszba állítani, 10-15 perces dokumentumfilmeket forgatnak Simon József segítségével, továbbá honlap, virtuális és interaktív térkép is készül, amely segítségével 36 különféle típusú mesterséget tömörítenek egy adatbázisba.

Ezen adatbázis alegységeként készülnének olyan fotók, amelyek a meglátogatott műhelyek felszerelését és termékeit dokumentálják. Az intézmény vezetője elmondta, a 2015-ös sepsiszentgyörgyi Őszi vásárral párhuzamosan egy rendezvényt is szerveznének, amely alkalmával bemutatnák a népi mestereket, és kiállításra is hívnák az érdeklődőket. Mindezen felül egy, szakemberekből álló csapat is összeáll, amely tagjai marketingstratégiát dolgoznak ki a népművesek munkájának népszerűsítésére, valamint termékeiknek esetleges reklámozására – magyarázta Imreh-Marton István, aki hozzátette, három kulturális turisztikai csomag és ajánló is készül, ezzel is kereskedelmi előnyhöz juttatva a háromszéki mestereket.

Kinda István néprajzkutató, muzeológus elmondta, hasonló kutatás még a 19. század végén készült, majd a 20. század végén is összeállt egy megyeszintű áttekintés, ez azonban már nem volt elég alapos, és inkább az egyes mesterségek fejlődési potenciálját tanulmányozta. Hozzátette, kétszázötvenöt mester részletes adatlapját készítik el, amely a nem publikus személyi adatokon kívül szakmai információkat is fog tartalmazni. Kinda István ezzel kapcsolatban kifejtette, nem nagy a szám, hiszen jelenlegi nyilvántartása alapján is hatszáznál több mesterembert sikerült már lajstromba vennie, ez azonban csupán egyharmada azoknak, akik valóban valamilyen mesterséget gyakorolnak Kovászna megyében.

„Értékveszteségként lehet megítélni, ha egy hagyományos mesterség kivész, hiszen ezt akkor már csak import segítségével lehet visszahozni az adott régióba” – fogalmazott Kinda István az elkövetkezendőkben készülő hagyományos tudással, technológiákkal és eljárásokkal kapcsolatos leltározásról, amely segíteni fog rövid távon azt is megállapítani: mely mesterség fog eltűnni teljesen a megyéből. Mint a főmuzeológus kifejtette, az utóbbi 30-40 évben több népi mesterség is eltűnt, főként olyanok, amelyeket illetően a technológiai fejlődés következtében konkurens termékek jelentek meg – mint például a hamuzsírfőzés. Ezt a mézes pogácsa elkészítéséhez használták, ám a sütőpor megjelenését követően már nem volt rá szükség, így teljesen eltűnt – jegyezte meg Kinda István. A projektet különben Izland, Liechtenstein és Norvégia pályázati alapjából finanszírozzák, összértéke több mint 300 ezer lej.