Jövőtől indulhat a földmutyi

A prefektúrák és az országos kataszteri hivatal megyei kirendeltségei nagy erőkkel ugrottak neki a feladatnak. A törvény életbe lépését követő 30 napon belül minden településen nyilvántartási bizottságok alakultak. Feladatuk az volt, hogy leltárba vegyék mindazokat a legelőket, termőföldeket vagy erdőket, amelyekre még nem állítottak ki birtoklevelet, és lehetőleg tömbösítve térképezzék föl ezeket az ingatlanokat minden helység bel- és külterületén.

Jó hírek is vannak
Január 1-jétől még két akadály elhárul a parcellázási tervek véglegesítésének útjából. Egyebek közt a gyergyószentmiklósi tapasztalatokra is alapozva, a Hargita megyei kataszteri hivatal kezdeményezésére és a regionális földhivatal közbenjárásával megszületett a 2015/1340-es ANCPI-rendelet, amely jövő év elejétől ingyenessé teszi a tulajdonjogi okiratok másolatát a kataszteri hivataloknál, illetve a parcellázási tervek leadását lehetővé teszi az összes tulajdonos személyi száma (CNP) nélkül is. A személyek azonosítása természetesen egy későbbi fázisban ugyanúgy aktuális lesz, a folyamat viszont felgyorsul azáltal, hogy az elkészült parcellázási terveknek nem kell addig várniuk megyei jóváhagyásra, míg az utolsó személyi szám is felkerül rájuk.

A leltározás ideje alatt, azaz 2013 és 2014 augusztusa között felfüggesztettek minden visszaszolgáltatást, csak akkor állítottak ki birtoklevelet, ha erre bírósági határozat kötelezett. Az országos kataszteri hivatalnak megyei szinten azt kellett lajstromoznia, hogy az igényekhez képest mennyi föld- és erdőterület áll rendelkezésre.

Leállt a birtoklevelek kiállítása

A nyilvántartások formai követelményei állandóan változtak, a földmérőknek többször újra kellett végezniük a leltárokat a folyton alakuló elvárások miatt, mígnem 2014 augusztusára elkészült az a lajstrom, mely tömbösítve tartalmazza mindazokat a területeket, amelyek egy úgynevezett tartalék földalapba kerülnek. Ezekből a tartalékokból kellett volna kielégíteni azokat az igényeket, melyeket természetben nem lehet visszaadni, például beépültek, használatuk, rendeltetésük miatt elidegeníthetetlenekké váltak. A visszaszolgáltatásoknak 2016. január 1-jéig meg kellett volna történniük, ehelyett viszont Hargita megyében szinte teljesen leállt a birtoklevelek kiállítása mondvacsinált, sokszor indokolatlan ürügyek miatt.

Játék a nevekkel

Elutasították azokat a birtoklevél-igényléseket, melyeken az igénylő egykori dokumentumokban szereplő neve nem egyezett teljesen a jelenlegi személyi igazolványban szereplővel. Firtosváralján például az igénylők nevének 99 százaléka nem azonos a személyi igazolványba bevezetett névvel, de Malomfalva birtoklevél-kérelmezőinek 95 százaléka is hasonló problémával küzd.

Másik gyakori gond, hogy a különböző nyilvántartási rendszerek, parcellázási tervek hibái miatt nem teljesíthetők a megváltozott előírások, vitás kérdések lehetnek, így a birtoklevél-kérelmeket be sem fogadhatják. Hibát, eltérést, pontatlanságot pedig az évtizedek folyamán mindig másként készülő parcellázásokban sokat találni, nem beszélve arról, hogy sok településen még papíralapú nyilvántartás adja a nyilvántartás alapját.

Hargita megyében a tartalék földalapok leltárának elkészülte, azaz 2014 augusztusa óta alig állítottak ki birtoklevelet, összesen csak 56-ot. Tulajdonképpen megőrizték a tartalékalapokba bekerült földterületeket a 2016. január 1-je utáni időkre.

Bukarestből kezelik majd

Január elsején lép hatályba egy 30 napos fellebbezési időszak a még mindig kitartó egykori tulajdonosok számára: bíróságon próbálhatják meg érvényesíteni igénylésük jogosságát. Aki nem kezdeményez eljárást a bíróságon, az elveszíti követelési jogát. A fellebbezési időszak végén a helyi földosztó bizottságoknak az ún. Nemzeti Földalapba (Fondul național al terenurilor agricole și al altor imobile administrat de Agenția Domeniilor Statului) kell átadniuk ezeket a területeket is, a nem igényelt föld- vagy erdőterületekkel együtt. A helyi földosztó bizottságok, illetve önkormányzatok kezeléséből kikerülnek ezek az ingatlanok, azok tulajdonjoga a Nemzeti Földalaphoz kerül.

A kártérítési pontok biznisze

Azok az egykori tulajdonosok, akiknek kártérítési igényét ugyan elfogadták, de ingatlanjuk természetbeni visszaszolgáltatása helyett ún. kártérítési pontokat kaptak, a Nemzeti Földalaphoz került tartalékalapból kártalaníthatók. Ezt a kártalanítást viszont szintén egy újonnan létrehozott szervezet, a Nemzeti Ingatlan-kártérítési Bizottság (Comisia Naționala pt. Compensarea Imobilelor) bonyolítja úgynevezett licitek formájában, melyek során a pontok ingatlanra (legelő, mezőgazdasági, erdőterületre) válthatók. De ezek a kártérítési pontok eladhatók, azaz nem feltétlenül a ténylegesen érintett, egykori tulajdonos érvényesítheti. Már létre is jött a kártérítési pontok piaca, adni-venni lehet őket.

Túl nagy zavar

Néhány szakember próbálta ugyan a 165-ös törvény alkalmazása miatt fölmerült problémákat szakmai és politikai fórumokon is felvetni, de nem jártak sok sikerrel. Figyelemelterelés vagy kapkodás folyik, az aggodalmaskodó polgármesterek nem kapnak egyértelmű és megnyugtató válaszokat. Szentegyháza polgármesterének érdeklődésére Verestóy Attila szenátor irodavezetője azt mondta, hogy ez nem helyi szinten kezelhető probléma, de foglalkoztak a kérdéssel a képviselők és szenátorok is.

Meghosszabbított határidő

Lucian Goga, Maros megye prefektusa nemrég kibocsátott egy körlevelet, amelyben felkéri a 102 Maros megyei önkormányzat vezetőjét, készítsenek egy összesítést arról, hogy a hozzájuk tartozó településeken hány visszaigénylési kérvény volt/van összesen, ebből hány esetben bocsátották ki a birtokleveleket, hány megoldásra váró helyzet van még. „Nos, a prefektusi kérésnek nem tettek eleget, azaz, nem tartották be a december 15-i határidőt a polgármesterek” – mondotta el érdeklődésünkre Nagy Zsigmond alprefektus. Ebben a helyzetben a megye prefektusa szükségesnek látta egy későbbi határidő kijelölését: ez a határidő 2016. január 16. Nagy Zsigmond elmondta azt is, hogy a prefektusi körlevél nyomán beérkező válaszokból a helyzet átláthatóságát várják, akkor derül ki pontosan, ha majd összesítenek, hogy hány birtoklevél van, hányat kell még kibocsátani. Ami a jogszabály által kért dokumentációt illeti, azokat mind elkészítették a prefektúrán, a függelékekben szereplő kérdőíveket is kitöltötték, tehát a törvény által megkövetelt feladataiknak eleget tettek. Ennek ellenére az alprefektus nem tudta megmondani, mi a következő lépése a törvény alkalmazásának, ugyanis ilyen jellegű információ még nem érkezett sem a kormánytól, sem pedig a szaktárcától.

Mutyitól tart az ingatlanjogi szakértő is
Sztranyiczki Szilárd ügyvéd, ingatlanjogi szakértő lapunknak azt mondta, hatalmas káoszt eredményezhet, ha január elsejétől valóban megszűnnek a helyi földosztó bizottságok, a vissza nem osztott területeket pedig bekebelezi egy központi vagyonkezelő hatóság. Rámutatott: a 2013-ban elfogadott 165-ös számú törvény szerint a helyi és megyei földosztó bizottságoknak el kellett készíteniük egy adatbázist a tulajdonjogcímmel nem rendelkező területekről, azonban attól tart, hogy ezeknek a nyilvántartásoknak a valóságalapja „enyhén szólva kétes”. „Tudjuk, hogy ezek a nyilvántartások nem megfelelő rendszerben, nem pontos kimutatások alapján készültek. A baj az, hogy ez a központi testület ezeket a nyilvántartásokat fogja használni a visszaszolgáltatások rendezésére. Ha tehát az alap sem reális, akkor a következő lépések sem lesznek megfelelők. Egy Murphy-törvény jut erről eszembe: ami rosszul kezdődik, annak még rosszabb lesz a vége” – summázta a jogász. Sztranyiczki rossz lépésnek tartja, hogy a helyi és megyei földosztó bizottságokat teljesen kizárnák ebből a folyamatból. „Bár mindenütt akadnak pontatlanságok, hiányosságok, mégiscsak a helyi önkormányzatok tudják legjobban, hogy kinek és mit osztottak ki, illetve tudják azonosítani azokat a szabad földterületeket, melyek a visszaszolgáltatás tárgyát képezhetik az elkövetkező időszakban. Ehhez képest a tulajdonosra váró területek most bekerülnek egy nagy közös kosárba, és egészen biztos, hogy ez az átrendeződés egy átláthatatlan zűrzavart fog eredményezni” – mondta az ingatlanjogi szakértő. Sztranyiczki Szilárd szerint az csak később fog kiderülni, hogy a központi vagyonkezelő által meghirdetett licitek mennyire lesznek nyilvánosak és korrektek, mert fennáll annak a veszélye, hogy elkezdődik a mutyizás, mint sok más területen.